2020. október 30., péntek
Csecsemő

Zenével segítik a koraszülöttek agyának fejlődését

Svájci kutatók a számukra írt zenével serkentik a koraszülöttek agyának fejlődését, mert véleményük szerint jobban fejlődnek az ilyen zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai.

Megjelent: 2019. május 29., szerda 19:01  ·  Rovat: Természet-Tudós  ·  Forrás: MTI  ·  Indexkép: Illusztráció - pixabay.com
Megjelent: 2019. május 29., szerda 19:01 | Rovat: Természet-Tudós
Forrás: MTI
Indexkép: Illusztráció - pixabay.com

A svájci kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban mutatták be, hogy jobban fejlődnek az ilyen zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai, különösen az a hálózat, amely az érzékelésben és észlelésben játszik szerepet.

Partnerünk▾

V4 Kerékpárverseny

A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki.

Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődnek normálisan a koraszülöttek neurális hálózatai” – magyarázta Petra Hüppi, a genfi egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A genfi kutatók kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. Mivel a hallórendszer korán kifejlődik, a zenehallgatást jó megoldásnak találták. „Fontos volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen a zene” – idézte Lara Lordier neurológust a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A genfi kutatók Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgoztak együtt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollennweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a punji váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket megnyugtatta szinte azonnal, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.

A kicsinyek agyfejlődését vizsgáló kutatásban a kontrollcsoport zenét nem hallgató koraszülöttekből és olyan újszülöttekből állt, akik kilenc hónaposan jöttek világra. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai viszont jól fejlődtek.

A tanulmányba bevont első gyerekek már hatévesek, ebben a korban válnak érzékelhetővé a kognitív problémák. A kutatók most bevonják őket egy teljes kognitív, emocionális, társas felmérésbe, és megfigyelik, hogy igazolhatók-e azok a pozitív eredmények, amelyeket a kicsik első heteiben mértek.

Forrás: MTI
Indexkép: Illusztráció - pixabay.com
Megosztás és kedvelés
Partnerünk▾

Nissan

Partnerünk▾

„One Belt One Road” Cycling Tournament of Hungary

Partnerünk▾

Arval Magyarország Kft.

Copyright

IfiPress
©2020 Mozgás Egészség Rekreációs Sportegyesület
Minden jog fenntartva!