Tizennégy új helyszín a világörökségek listáján

Az UNESCO honlapja szerint most felkerült a Mianmar középső területén található Bagan ősi városa, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, és amely a XI-XIII. században a Pagan Királyság fővárosa volt. Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára.

Szintén a világörökségek közé került a kanadai Writing on Stone Park, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegység, a XIV. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózat, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területe. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.

Döntöttek továbbá a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuicsi kora középkori temetkezési hely, valamint a Bahreinban lévő, az időszámításunk előtt 2050 és 1750 között emelt Dilmun temetkezési halmoknak, a Dilmun-civilizáció bizonyítékainak a felvételéről. Az Ausztráliai Budj Bim kultúrtáj, a Kínában lévő Liangcsu város régészeti romjai és az indiai Rádzsasztán államban lévő Dzsaipur városa, valamint az indonéz Sawahluntóban megtalálható Ombilin szénbányászat emlékei is világörökséggé váltak. A több ezer különleges, több mint kétezer éves kőkorsóról híres laoszi síkságot is beválasztották a kulturális helyszínek közé.