Szörényi Zoltán, a Keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatója azt mondta: vegyes volt a diákok fogadtatása a matematikafeladatok nehézségét illetően. A jól felkészülteknek természetesen nem tűntek nehéznek a kérdések, azt azonban többen is említették, hogy a középfokú feladatsorban váratlan nehézségekkel szembesültek – közölte.

Olyan feladatszerkezetekkel találkoztak a diákok, amire nem nagyon készültek, ugyanis egymástól független adatokkal sok apró kérdésre kellett megoldást keresni. Ezek sokkal összetettebbek voltak mint akár a korábbi években, a gyengébb tanulók számára így majdhogynem megoldhatatlanok voltak egyes feladatok – vélekedett a keszthelyi gimnázium igazgatója.

Megoldhatóak voltak a keddi matematika érettségi feladatsorai, középszinten a kettes-hármas érdemjegyet szépen „ki lehetett hozni”, emelt szinten azonban tudni kellett a jobb jegyekért – mondta Róka Sándorné, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szaktanára.

Az első feladatlap „jó feladatsor” volt és a második sem okozhatott nehézséget az érettségizőknek, a feladatok közül nem mindegyikhez kellett például a gimnáziumi ismeret – értékelt. Szavai szerint ugyanakkor több diák arra panaszkodott, hogy sokkolta őket az egész oldalas feladatsor; bár a kérdések úgy voltak összeállítva, hogy ha valakinek nem ment a feladatlap első része, a végén lévő 3-5 pontos kérdések helyes megoldásával meg lehetett szerezni kettes érdemjegyet. Az emelt szintű feladatsor a diákok elmondása szerint nehéz volt, de ebben is voltak jó feladatok – tette hozzá a szaktanár.

Munkás, ugyanakkor korrekt feladatoknak nevezte a matematika érettségi tételeket Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Mint mondta: dolgozni kellett a maturálóknak, de aki alaposan készült, az kiválóan teljesíthetett. Az elégséges, közepes szintet szinte mindenki elérhette, elsősorban a szövegértésre kellett figyelni – tette hozzá. Úgy fogalmazott: az idő elégséges volt a tételek kidolgozására, és bízik abban, hogy valamennyi érettségiző sikeresen teljesítette a feladatokat.

Gara Szabolcs, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika szaktanára az MTI érdeklődésére közölte: az idei vizsgafeladatok első része hasonlóan könnyű volt, mint az előző években, ugyanakkor az írásbeli második fele a tavalyinál már nehezebb volt. Értékelése szerint az érettségit átlagos matematikatudással nem lehetett idén hibátlanra megírni. Kitért arra is, hogy a pécsi gimnázium diákjai közül többen nem használták ki a rendelkezésre álló időt.

Kettősség jellemezte az idei matematika érettségi vizsga feladatait a gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium diákjai és pedagógusai szerint. Hordós Andrea tanulmányi igazgatóhelyettes elmondta: vizsgázóik és kollégáik egybehangzóan azt állították, hogy az első rész feladatai megoldhatók, érthetők voltak és az idő is elegendő volt azok kidolgozására. „Szokásos példák, semmi meglepetés” – foglalta össze tapasztalataikat, melyekkel homlokegyenest ellentétes volt a vizsga második része.

Ez utóbbi kérdései ugyanis nehezen értelmezhetők voltak a fiatalok számára, akiknek éppen ezért azok megoldásával is meggyűlt a bajuk. Ebben a részben a hosszas szövegértelmezés miatt a rendelkezésre álló idő is szűkösnek tűnt – jegyezte meg az igazgatóhelyettes, aki elmondta, az érintett tanulóik és munkatársai egyöntetűen úgy nyilatkoztak: a feladatsornak ez a fele az utóbbi évek egyik legnagyobb kihívása elé állította érettségizőiket.

Tiltakoznak a diákok

Több ezren írták alá azt a petíciót, amelyet érettségizők indítottak, mert szerintük a középszintű matematika írásbeli érettségi második része túlságosan nehéz volt. A petícióban azt kérik, hogy emiatt legyenek alacsonyabbak a felsőoktatási felvételi ponthatárok. A Facebookon egy eseményt is létrehoztak, amelyben az Oktatási Hivatal elé hívják a diákokat május 11-én, 17 órára.

A közösségi oldalon számos poszt is megjelent a matek érettségivel kapcsolatban. Ezekben és a hozzászólásokban a diákok arra hívják fel a figyelmet, hogy akik a felsőoktatásba készülnek, azoknak kevés az elégséges szint elérése.