Az ifjúságra sokan úgy tekintenek, mint egy állandóan pörgő, bulizó társaságra, esetleg nyámnyila, otthon ülő nemzedékre vagy épp egy elzüllő, a normalitás határait feszegető korosztályra. Másik véglet az „én is voltam fiatal” szellemiség, ami viszont nem számol azzal, hogy bizony azóta már több-kevesebb idő eltelt. Egyes felméréseknek köszönhetően viszont rálátás nyílik olyan tendenciákra, amelyekből érdekes következtetések vonhatók le.
A 2016-os ifjúságkutatás megvizsgálta mindazon kikapcsolódási formákat, amelyek a fiatalokat jellemzik. Ilyen a könyvolvasás, a multimédiás eszközökkel való kikapcsolódás (pl. számítógépen való játék) vagy akár a barkácsolás. A kutatás felmérte ezen kikapcsolódási formák egymáshoz viszonyított népszerűségét, ezzel valamennyire megvilágítva az ifjúság szokásait ezen a téren – írja az Új Nemzedék magazin.
A számok alapján világos, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások mentek végbe a szórakozási formák tekintetében. Míg 2001 az egyik legelterjedtebb közösségi szórakozási helyszínének a disco számított, mára ez jelentősen háttérbe szorult a kocsmákban, kávéházakban való baráti időtöltésekhez képest.
Egyre több fiatal tölti a szabadidejét multimédiás eszközökkel, azaz számítógépes játékokkal játszanak és/vagy TV-t néznek. Előbbi körülbelül 71, utóbbi 72-75 százalékra tehető, vagyis igencsak népszerű – és egyre népszerűbb – kikapcsolódási formának számítanak. Ugyancsak nagy népszerű programnak számít a könnyűzenei koncerten való részvétel, a megkérdezettek kb. egyharmada jár ilyen jellegű programokra.
Ezzel szemben az alkotó jellegű szabadidős tevékenységek – mint barkácsolás, fényképezés – egyenként a fiataloknak alig 10 százalékát érintik. A magaskultúra fogyasztása egyre kevésbé jellemző az új nemzedékekre. Míg színházba 26 százalékuk jár, operába csupán 6% jut el. A tendencia egyelőre lassú, de folyamatos csökkenést mutat.
Magyarországon négy általános fogyasztói csoportot lehet meghatározni a fiatalok kikapcsolódási szokásainak megfelelően:
Összességében kijelenthető, hogy a kultúrafogyasztási, illetve szórakozási szokások igencsak megváltoztak az elmúlt évtizedek során. A hagyományos magaskultúra már kevésbé népszerű, ellenben a multimédiás eszközök használata jelentősen megnövekedett. A fiatalok egyre inkább előnyben részesítik azokat a tereket – kocsmák, kávézók, teázók – amelyek a szocializáció szempontjából fontos szerepet töltenek be.