2020. október 20., kedd
Mikroszkóp

A spanyolnátha a járvány kitörése előtt akár két évvel korábban is létezhetett

A modern kor legpusztítóbb influenzája, a spanyolnátha, amely körülbelül 50 millió ember halálát okozta a világon, akár két évvel a járvány 1918-as kitörés előtt is létezhetett.

Megjelent: 2019. május 24., péntek 20:54  ·  Rovat: Természet-Tudós  ·  Forrás: MTI  ·  Indexkép: Illusztráció - pixabay.com
Megjelent: 2019. május 24., péntek 20:54 | Rovat: Természet-Tudós
Forrás: MTI
Indexkép: Illusztráció - pixabay.com

A spanyolnáthát első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartották. Úgy vélik, ha az orvosok felismerték volna, hogy influenzában halnak meg a katonák a franciaországi Etaples-ben és az angliai Aldershotban 1916-ban, akkor a tudósok jobb eséllyel vágtak volna bele egy kétéves védőoltási programba, így valamennyire elkerülhető lett volna a pusztítás, amelyet a spanyolnátha okozott – írta John S. Oxford angol influenzakutató és Douglas Gill hadtörténész a Human Vaccines & Immunotherapeutics című szaklapban.

Partnerünk▾

V4 Kerékpárverseny

A két tudós azt kutatta, hogy bukkant fel a spanyolnátha 1915-ben és 1916-ban két katonai kórházban. A Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányokat vették alapul. Azokban az években évente akár 30 ezer katonát is kezelhettek a brit hadikórházakban Angliában és Franciaországban az influenzára jellemző tünetekkel. 1917-ben azonban egy etaples-i orvoscsoport páciensek százait kezelte egy „szokatlanul halálos kórral”, amely „komplex” légzőszervi tüneteket okozott.

A dél-angliai Aldershot három vezető orvosa nagyon hasonló tünetektől szenvedő betegeket kezelt. A betegségre mindkét kórházban jellemző volt, hogy a kisebb tünetek gyorsan súlyosbodtak, majd halálhoz vezettek – ami mindegyik esetben valamilyen bakteriális felülfertőzés miatt következett be. A halálozás mindkét orvoscsoport eseteinél 50 százalékos volt, angol és francia kollégáiknak a Lancetben 1917-ben közölt tanulmányából tudták meg, hogy a kór máshol is megjelent.

Ez az információ segített Oxfordnak és Gillnek, hogy a XX. század leggyilkosabb járványának gyökereit megtalálják abban a kórban, amelyet annak idején kisebb légzőszervi fertőzésnek írtak le. „Azonosítottuk a járvány hosszú időn át figyelmen kívül hagyott kitöréseit: amiket annak idején kicsinek tartottak, egyre nagyobb jelentőségűvé váltak, a közelgő katasztrófa előjelei voltak” – mondta Oxford, a londoni Queen Mary egyetem professzora.

A két kutató elemezte a spanyolnátháról szóló újabb tanulmányokat is, a legmodernebb genetikai módszerrel kimutatták az 1915-16-ban jelentkező influenza A-vírus H1N1 törzsének mind a nyolc génjét. A modern tanulmányokból kitűnt, hogy a vírus hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat.

Ma már tudjuk, hogy egy járványkitörés előtt álló vírus egyedülálló vonása, hogy nem terjed emberről emberre. Etaples-i és aldershoti kollégáink jó diagnoszták voltak, de félrevezette őket, hogy a fertőzés nem terjedt emberről emberre, így nem tudták kimutatni a háttérben álló okot, az influenzát” – magyarázta Oxford.

Korabeli amerikai és francia patológusok igyekeztek kifejleszteni a kór ellen univerzális oltóanyagot, törekvéseiket azonban rossz irányba térítette, hogy a halálozások végső oka légzőszervi baktériumfertőzés volt” – tette hozzá.

Erőfeszítéseikkel csökkentették a halálozások számát, de hatástalanok voltak, ahogy a vírus emberről emberre kezdett terjedni. „Ekkor következett be a katasztrófa. Mintegy negyven napon belül egymillióan fertőződhettek meg – valószínű, hogy ez történt 1918-1919-ben” – vélte a professzor.

Forrás: MTI
Indexkép: Illusztráció - pixabay.com
Megosztás és kedvelés
Partnerünk▾

Nissan

Partnerünk▾

„One Belt One Road” Cycling Tournament of Hungary

Partnerünk▾

Arval Magyarország Kft.

Copyright

IfiPress
©2020 Mozgás Egészség Rekreációs Sportegyesület
Minden jog fenntartva!