2017. december 18., hétfő - Auguszta

Olvasás, alsósok, diákok,

PIRLS-felmérés: az eddigi legjobb eredmény a magyar diákoktól

Minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS (Progress in International Reading) felmérésen tavaly, amelyben Magyarországról 149 iskola 209 osztályából 4.623 diák vett részt.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője elmondta: Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest és tavaly 554 pontot ért el. Közlése szerint hazánknál nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Ismertette: a magyar diákok az élményszerző szövegeknél – mint mesék, irodalmi alkotások – jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél – például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest.

Öt százalékkal jobbak voltak a pontszámok 2011-hez képest a tanuló képességszinteket tekintve. A fiúkat és lányokat összehasonlítva Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a fiúk, ezzel hazánk a középmezőnyben található. Balázsi Ildikó kitért arra is, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt.

A felmérés kapcsán kiemelte az is, hogy a családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. A kevés és sok, tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont volt a különbség, ami a részt vevő országok körében 140 pontos volt. Kitért arra is, hogy a magyar diákok átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A kiosztott háttéranyag szerint a különbség arra utal, hogy a különböző településtípusokon tanuló diákok eltérő mértékben rendelkeznek az eredményeket befolyásoló szociokulturális jellemzőkkel.

Az is kiderült, hogy a negyedikes diákok tanítói az átlagosnál több időt töltöttek a pályán, mint a nemzetközi átlag, a magyarok esetében ez átlagosan 24 év volt. A felmérés szerint a magyar tanítóknak mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem elégedett pályájával.

A magyar negyedikeseket a nemzetközi átlagnál jobban lekötötte és aktivizálta az órai munka: a tanulók 67 százaléka érezte – a nemzetközi átlag 60 százalékával szemben –, hogy a tanárok nagymértékben odafigyelnek tanulási igényeikre, közlik elvárásaikat. Valamelyest javult a helyzet az olvasás szeretetét illetően is: 2011-ben még a magyar tanulók 22 százaléka nem szeretett olvasni, míg tavaly ez az arány 20 százalék volt.

Az ötven állam részvételével zajló tavalyi PIRSL-felmérésben 149 iskola 209 osztályából 4.623 diák vett részt Magyarországról. A teszten elért eredmények alapján a tanulók képességpontokat kapnak, és ebből számítják ki az országok eredményeit. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese jelezte: a jelentés ma, december 5-én, kedden felkerül a hivatal honlapjára.

Forrás: MTI


Megosztás