2018. december 12., szerda - Gabriella

John Fitzgerald Kennedy és felesége a merénylet napján Dallasban

Mégsem hozták nyilvánosságra a teljes JFK dossziét, de vannak új információk

Donald Trump amerikai elnök a John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatos titkosított dokumentumok csak egy részének nyilvánosságra hozatalát engedélyezte.

Donald Trump amerikai elnök ígéretétől eltérően egyelőre mégsem hozta nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak teljességét. Az Országos Levéltár helyi idő szerint csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2.800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad. A The Hill című lap információi szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, és valószínűleg majd csak ezt követően teszik őket hozzáférhetővé.

Az elnök szerdán este még olyan Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta, hogy „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap sor kerül. Érdekes lesz”. Ezt úgy értelmezték, mint ígéretének maradéktalan betartását, vagyis a híres elnökgyilkosság valamennyi részletének feltárását. Csütörtökön a kora esti órákban azonban a Fehér Ház memorandumot adott ki, amelyben Donald Trump leszögezte: „A mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom – ma –, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának”.

Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat. A The Washington Post című lap Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.

Néhány eddig ismeretlen információ azért napvilágot látott

Percekkel a merénylet előtt rejtélyes figyelmeztetést kapott egy brit lap

Az aktatömeget szemlézve a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának.

A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1962. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont. Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter – miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek – értesítette a hívásról a cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást.

Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok.

A BBC pénteki beszámolója szerint ez a szál már nyáron, az amerikai Nemzeti Levéltár által júliusban nyilvánosságra hozott Kennedy-aktákban szerepelt, de akkor elkerülte a média figyelmét, ám a feljegyzés a most nyilvánosságra hozott újabb aktákban is felbukkant.

Az FBI igazgatója konkrét bizonyítékokat sürgetett Oswald ellen

Az iratokból az is kiderült, hogy Hoover mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Az FBI igazgatója 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.

Hoover egy másik feljegyzésében megbocsáthatatlannak nevezte, hogy a dallasi rendőrség lehetővé tette Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormányzat felhívta a figyelmet az elnök meggyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeire.

Oswald a KGB-vel tárgyalt

Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok is, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint – tört oroszsággal beszélt. A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.

Johnson elnök szerint külföldi megbízásra lőtték le Kennedyt

Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.

Forrás: MTI


Megosztás