2018. november 19., hétfő - Erzsébet

„Lehet, hogy addigra én lennék a nagybácsim főnöke”

A „Megtervezem – Okosjövő lányoknak” program célja, hogy a 12-17 éves lányok orientációját segítse a műszaki, természettudományos és informatikai területek felé terelni

Több szakma is megszűnhet a jövőben az adminisztratív, orvosi és jogi területeken. Ott, ahol ma jellemzően többnyire nők dolgoznak. Ám a technológia területén olyan új munkahelyek születhetnek, amelyekről talán ma még nem is álmodunk. A technikai fejlődésnek a nők foglalkoztatottságára is van kihatása: a nők munka utáni dupla terheltségét a házimunkában teljesen felváltják a gépek, ők pedig az így felszabadult idejüket hasznosítani tudják a munkaerőpiacon.

Egy évvel ezelőtt indította útjára a „Megtervezem – Okosjövő lányoknak” elnevezésű programsorozatát a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) Székesfehérváron. A program idén is folytatódik, így az eddigi tapasztalatokról és a jövőbeni célokról és lehetőségekről rendeztek konferenciát március 2-án.

Az ún. Shadowing programsorozat célja, hogy csökkentsék a pályaválasztás előtt álló lányok tudományos területeken való elhelyezkedéséhez kapcsolódó előítéleteit, félelmeit, és saját élményeken keresztül tárják fel előttük a városban rejlő munkavállalási lehetőségeket.

A hosszú távú cél pedig az, hogy a helyi fiatalok közül minél több lány válassza a műszaki, természettudományos és informatikai tanulmányokat, és megszerzett tudásukat helyi cégeknél kamatoztassák. A szervezők másik, távlati célja, hogy ország más városai is vigyék tovább önállóan a programot, de ezt természetesen az itt megszerzett tapasztalatok fogják eldönteni – mondta el Szigeti Fanni, a NaTE ügyvezetője a Híradó.hu-nak.

Fotó: nokatud.hu

(Fotó: nokatud.hu)

„Fiús” szakmák

Már ez első programban tíz iskola százötven diákja mellett tizennégy lokálpatrióta céget sikerült a szervezőknek maguk mellé állítani. Az iskolák és a szülők segítségével a szervezők személyesen keresték meg a 12-17 éves korosztályt, hogy bátorítsák őket a műszaki, természettudományi és informatikai szakmák – melyek manapság a beidegződött sztereotípiák miatt fiús szakmának számítanak – felé való orientációra.

Száz lánynak volt lehetősége a nyár folyamán árnyékként követni egy-egy cég munkatársát és így testközelből megismerkedni a munkafolyamatokkal. A lányok a cégeknél szerzett tapasztalataikat rövid pályamunkákban mutathatták meg.

A programban résztvevőknél a reggel általában bemutatkozással, ismerkedéssel indul, feszültségoldásként pedig ezt sok helyen ezután valamilyen interaktív játék követi. A követett dolgozó mellett a látogató lány részt vehet megbeszéléseken, értekezleteken, valahol meglátogatják a gyárat és annak munkafolyamatait és magát a technológiát is ki lehet próbálni.

Ma a 12-17 éves korosztály többségének semmiféle tapasztalata, elképzelése nincs a munka világáról, így őket esetleg olyan dolog is érdekelhet, ami a dolgozó felnőtteknek természetes, ezért fontos például a vállalatnál elköltött ebéd is, ahol találkozhatnak a cég különböző dolgozóival is – húzta alá Szigeti Fanni. Az ügyvezető szerint a mai fiatalok nagy részének kevés információja és elképzelése van arról, hogy mi zajlik az ipari üzemekben. A program lezárásaként megszületett kreatív beszámolókból azonban kiderült, hogy nagy hatással volt rájuk az ott eltöltött nap – mondta az ügyvezető.

Fotó: nokatud.hu

(Fotó: nokatud.hu)

Amellett, hogy a tavalyi programban a lányok megtudhatták, ki találta fel a vonalkódot, hogy mi az a NYÁK, vagyis a nyomtatott áramkör, hogy nőként is lehet valaki sikeres, és hogy milyen az élet a Videotonnál, többnyire meglepetésként hatott rájuk, hogy manapság mennyire fontos például az idegen nyelvek ismerete – szögezte le Szigeti Fanni. A lányok különböző munkafolyamatokat kísérhettek végig a programban, így például megtanulhatták, hogyan is készül a kerék, de volt olyan fiatal is, aki újrahasznosított anyagokból lemodellezte a Videoton Automotive műhelyét.

A tavalyi programon résztvevő Gréti például az Alcoa keréktermék üzemét választotta, hogy betekintést nyerjen a helyi nagyvállalatok világába, ahol Török Attila ügyvezető igazgatót kísérte végig egy munkanapján. Eligazítás, megbeszélések, termelés-ellenőrzés, rendelések leadása, közös kávézások és a közös ebéd: Gréti a nap minden fontos eseményén jelen volt.

Adrienn, aki az IBM székesfehérvári központjába ment a program keretein belül, így számolt be a programról: „a látogatás során valódi képet kaptunk a multinacionális cégnél dolgozók mindennapjairól, mely számomra teljesen újfajta, eddig ismeretlen élményt jelentett. Rendkívül tetszett, hogy a napi munkavégzés angol nyelven folyik. Láttam, hogy mennyire profi körülmények között, fejlett informatikai környezetben dolgoznak a munkatársak”.

Egy másik lány így írt: „a körbejárás után megismerkedhettem pár munkatárssal, betekintést nyertem az irodákba, és a dolgozók mindennapi életébe. A nap utolsó részében egy áttekintő rajz segítségével részletesen átbeszéltük a termelés folyamatait, valamint megismertem a support részleg munkáját is.(…) El tudom képzelni, hogy a későbbiekben a cég ideális munkahely lehet számomra, mivel érdekel a műszaki pálya, és a cég beállítottsága, és a felépítése is közel áll hozzám”.

Volt olyan is, aki ugyan nem feltétlenül a látogatott cégnél tervezi jövőbeni karrierjét, azonban minőségbiztosítási szakmérnökként képzeli el a jövőjét. „Lehet, hogy addigra én lennék a nagybácsim főnöke” – fogalmazott.

Alig találni szakképzett női munkaerőt

A program elindításában a szervezők segítségükre volt Réti Mónika „STEM tanulás és pályarorientáció Székesfehérváron” címmel készített tanulmánya. A tanulmány szerint miközben a műszaki, matematikai és természettudományos oktatásban (vagyis az ún. STEM oktatásban) több lány vagy fiatal nő vesz részt, mint fiú vagy fiatal férfi, néhány STEM vállalat alig talál képzett női munkaerőt ebben a régióban.

A tanulmányban a női STEM munkavállalók olyan különböző értékeket társítottak a munka fogalmához, amelyekről a közgondolkodás nem tartja úgy, hogy fontosak lennének a nőknek. Kiderült: noha a stabilitás, a szakmai karrier és a személyes élet közötti egyensúlykeresés fontosak, az izgalmas és kihívást jelentő feladatok, és a sikerrel járó elismerés még ezeknél is lényegesebbek számukra. A legtöbb női STEM munkavállaló egyébként beszámolt nemi előítéletekből fakadó diszkriminációról is – derül ki a tanulmányból.

A kutatás kiegészítése során felkeresett székesfehérvári STEM cégek közül elsősorban a multinacionális vállalatokra volt jellemző, hogy politikájuk kiemelten figyelt a női munkavállalók arányának növelésére, két ilyen cégnél indikátorok is segítettek a cél elérésében. Ugyanakkor más vállalatoknál nem fordulnak megkülönböztetett figyelemmel a női munkavállalók felé. Olyan vállalatnál is jártak a tanulmány készítői, ahol ugyan deklarált cél, hogy több női munkavállalót alkalmazzanak, a munkatársak mégsem voltak tudatában ennek, illetve olyan is akadt, ahol kifejezetten nem értettek egyet a célkitűzéssel.

Székesfehérvár olyan jelentős cégei csatlakoztak partnerként a Shadowing programhoz, mint az IBM, az Alcoa, a Videoton, az Innoskart, a Grundfos és a Harman. A program az egyesült államokbeli AAUW szakmai szervezet és az Alcoa Foundation támogatásával valósult meg.

Megszűnő és megszülető állások

Szigeti Fanni a 2016-os Davosi Világgazdasági Fórumra elkészült, a negyedik ipari forradalomhoz vezető óriási technológiai fejlődésnek a munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányra hivatkozva felidézte, hogy bár napjainkban óriási mérnökhiány érzékelhető Európában (Hollandiában például mintegy 30 ezer, Németországban 80 ezer szakmabeli hiányzik az álláspiacról), ám az igény ezeken a területeken a jövőben mégis, folyamatosan növekedni fog.

Emellett a napjainkban népszerű állások teljesen eltűnhetnek és egyben ma még nem is létező foglalkozások születnek – szögezte le Szigeti Fanni. A fiatal lányoknak tehát még most kell felszállnia a „technikai vonatra”, különben elmegy mellettük az a lehetőség, hogy a legjobban keresett és fizetett szakmákba bekerüljenek – fogalmazott.

Fotó: nokatud.hu

(Fotó: nokatud.hu)

Különösen fontos lenne ez azért is, mert a legtöbb állás azokon az adminisztratív, orvosi és jogi területeken fog megszűnni, ahol ma jellemzően egyébként többnyire nők dolgoznak. A technikai fejlődésnek a nők foglalkoztatottságára is van kihatása: a tanulmány kilátásba helyezi, hogy a nők munka utáni dupla terheltségét a házimunkában teljesen felváltják a gépek, ők pedig az így felszabadult idejüket hasznosítani tudják a munkaerőpiacon. Szigeti Fanni elmondta: sokkal gyorsabban nő az igény ezek iránt az újfajta szakmák iránt, mint ahogy a nők egyáltalán napjainkban ilyen szakmát választanak.

A computer-technológia, a matematika, illetve az építészet és mérnöki területen várhatóan jelentős növekedés tapasztalható majd, és itt új szakmák születhetnek, azonban nem csak az információs és kommunikációs technológiai területeken, hanem például a pénzügyi szolgáltatásoknál, a média, szórakoztatóipar területén is változás várható a jövőben. Elsősorban az önműködő gépek, a nanotechnológia, a 3D nyomtatás és a biotechnológia vívmányainak köszönhetően keletkeznek új állások.

A davosi kutatás arra is kitér, hogy a mai gyerekek 65%-a olyan területeken fog dolgozni, amit ma még nem is ismernünk.

Több tanulmány is tényként kezeli, hogy az automatizált gyártási folyamatok, robotok teljesen kiváltják a jövőben az ember munkáját, de arról is szó van, hogy az orvosi műszereket gyártó cégek már olyan robotokkal kísérleteznek, melyek asszisztencia nélkül, de még orvosi irányítással végeznek el műtéteket. Ugyanilyen robotizált terület lehet egyébként az újságírás is.

A munkaerő piacon tehát egészen más képességekre lesz szükség, mint napjainkban, a munkaadóknak saját maguknak is sokkal nagyobb erőforrást kell majd allokálniuk a munkatársak fejlesztésére. Az előrejelzések szerint a vállalatok kénytelenek lesznek áttérni az egyszerű digitalizálás világából a különböző tudományágak kombinációjából származó innováción alapuló vállalkozási modellekre.

Fotó: nokatud.hu

(Fotó: nokatud.hu)

A davosi tanulmány egy másik fontos része arra világít rá, hogy míg a komplex problémamegoldás marad továbbra is az első helyen a munkavállalók habitusát illetően, előtérbe kerül a kritikus gondolkozás és a kreativítás és az érzelmi intelligencia, addig kevésbé lesz fontos a másokkal való egyeztetési készség, és kikerül például a tíz legfontosabb tulajdonságok közül az aktív figyelem és hallgatás képessége, valamint a minőség-ellenőrzés.

Hasonló módon, mint tavaly, idén is lesz Shadowing program a vállalatoknál azzal a különbséggel, hogy nem Okosjövő Napját, hanem Okosjövő Tábort terveznek a nyárra a résztvevőknek.

Forrás: Híradó.hu


Megosztás