2017. november 19., vasárnap - Erzsébet

Hurrikán

Kicsiből óriás, avagy miből lesz a szigeteket romba döntő hurrikán?

Napok óta érkeznek a tudósítások a Karib-tengeren, valamint a Mexikói-öböl partjainál pusztító hurrikánokról. De hogyan keletkeznek? Honnan jönnek, merre tartanak? Egyáltalán mit érdemes tudni róluk?

Az elmúlt napokban sok hír született arról, hogy milyen nagy pusztítást végeztek a hurrikánok a Karib-tengeren, valamint a Mexikói-öböl partjainál. Egész városokat, sőt szigeteket tarolt le Harvey és Irma, és még közel sincs vége a tombolásuknak. De hogyan keletkezik egy hurrikán? Honnan jönnek, merre tartanak? És mi a közös a Kárpát-medencében sokunknál fejáfást okozó hidegfront és egy női vagy férfi névre keresztelt hurrikán között? A kérdésekre Fejős Ádám meteorológus, az M1 aktuális csatorna munkatársa válaszolt, aki szerint van kapcsolat a globális felmelegedés és a legerősebb hurrikánok egyre gyakoribb előfordulása között.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Két dolog kell a hurrikán kialakulásához, 26 foknál magasabb felszíni hőmérséklet és nagy kiterjedésű vízfelület – válaszolta Fejős Ádám arra a kérdésre, hogy hogyan születnek az egész szigeteket, vagy milliós metropoliszokat megtépázó nagy, több száztól akár ezer kilométernél nagyobb kiterjedésű légköri képződmények. Úgy fogalmazott: a nagyméretű, meleg magú légörvények csak a trópusi éghajlati övben alakulnak ki, mégpedig a vízfelület párolgási energiáját átalakítva mozgási energiává, középpontjukban alacsony légnyomással.

Hurrikán

A kép illusztráció

Egy közkeletű félreértést eloszlat az M1 munkatársa: a hurrikán, a trópusi ciklon és a tájfun fogalma ugyanazt a légköri jelenséget takarja, az egyetlen különbség csupán a kialakulás helye – a csendes-óceánit tájfunnak, az indiai-óceánit trópusi ciklonnak, az atlanti-óceáni keletkezésűeket pedig hurrikánnak nevezzük.

Semmi sincs előzmény nélkül, így a hurrikánok sem csak úgy alakulnak ki: Fejős Ádám elmondása szerint a vízfelület feletti meleg, párás légtömeg először feláramlik, kialakul a trópusi depresszió, majd trópusi viharrá alakul, ami aztán hurrikánná erősödhet. Egyébként magyar „szemmel” már egy trópusi vihar is félelmetes lehet, ugyanis akár közel 120 km/h-ás szélsebesség is előfordul ezek során.

Hurrikán

A kép illusztráció

A hurrikánok különböző erősségűek lehetnek

A hurrikánok között is vannak fokozatok: a meteorológus kijelentette, a trópusi ciklonok atlanti-óceániai légörvényeit a Saffir-Simpson-skála alapján öt osztályba sorolják a területileg átlagolt szélsebesség szerint (megközelítő értékek – a szerk.):

a, 120-150 km/h
b, 150-180 km/h
c, 180-210 km/h
d, 210-250 km/h
e, 250 km/h óra felett

Szerinte az Irma mostani tombolása közben mért 350 km/h-ás sebességnél a globális felmelegedés miatt a jövőben nagyobb értékek is mérhetők majd, de azt nem tudja elképzelni, hogy akár 500 km/h-ás sebességgel pusztítsanak. Már csak azért sem, mert az eddigi legnagyobb, földközelben – tehát nem vízfelület felett – mért szélsebesség 408 km/h volt.

Egy évben átlagosan 13 hurrikán keletkezik, de a XXI. század előtt voltak évek, amikor egy szuperhurrikán sem jött létre. Napjainkban azonban úgy tűnik, legalább két nagyon erős, 5-ös fokozatú hurrikán tombol évente. A szuperhurrikánok sűrűbb keletkezésének a globális felmelegedés is oka, hiszen minél melegebb a tenger felszíne, annál erősebb lesz egy hurrikán, ennek az előbb említett párolgási energia-mozgási energia kapcsolathoz van köze – jelentette ki a meteorológus.

Hurrikán

A kép illusztráció

Már nem csak nők pusztítanak

Az 1950-es évek óta használnak a hurrikánokra női neveket; Fejős Ádám elmondta, ez az 1970-es évek kezdetétől változott meg, azóta férfinevekkel is illetik a hurrikánokat, mégpedig egy meghatározott lista alapján, ahol ábécé sorrendben egy női nevet egy férfinév követ.

Érdekesség, hogy erről a listáról már jóval azelőtt meg lehet tudni a következő hurrikán nevét, mint ahogy az kialakulna az amerikai és az afrikai kontinens között. Természetesen, a tájfunok tekintetében is létezik egy hasonló lista, csak ott más nevekkel illetik őket – ismertette.

Hurrikán

A kép illusztráció

Kárpát-medencei frontok, avagy a hurrikánok „gyermeke”

Azt, hogy egyébként a hurrikánok is ciklonok, szépen szemlélteti számunkra, hogy egyes hurrikánok mérsékelt égövi ciklonná alakulnak, és így előfordulhat, hogy ami esetleg két hete még pusztítást okozott a karibi térségben, az egy idő után Európában hideg- és/vagy melegfronttal rendelkező mérsékelt övi ciklonként tűnik fel. Persze, energiájának döntő részét ekkor már leadta – ismertette a trópusi ciklon, azaz a hurrikán és a mérsékelt égövi ciklon közötti kapcsolatot Fejős Ádám.

Hozzátette, hogy erre maguk a műholdfelvételek is bizonyítékul szolgálnak, hiszen azokon nagyon jól követhető a hurrikán „életpályája”: Az eleinte nyugat, északnyugat felé haladó örvény, miután eléri az Egyesült Államok keleti partját, gyakran visszakanyarodik kelet, északkelet felé, ezért egyes esetekben akár elérheti Európát is, de ekkor már nem tekinthetünk rá hurrikánként.

Forrás: Híradó.hu - Jerez Gyula


Megosztás