2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

Informatikus

Informatikusok és mérnökök akarnak lenni a mai középiskolások az EJMSZ felmérése szerint

Keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és minden negyedik megkérdezett közülük el is tudja képzelni magát ezen a területen.

Hiába vonzó azonban számukra ez a pálya, mégsem tudnak munkaköröket, feladatokat társítani hozzá – derül ki az Együtt Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) által készített, a STEM Pályaorientáció 2018 konferencián bemutatott új, országos felméréséből, amely 42 magyar középiskola, 1.204 tanulójának megkérdezésén alapul.

Noha a válaszadó 9-12. évfolyamos diákok 80 százaléka szerint sokat kell tanulni ahhoz, hogy valakiből informatikus vagy mérnök váljék, közülük a legnagyobb arányban (22 százalék) az informatikai képzést jelölnék meg elsődleges továbbtanulási irányként, míg másodikként (18 százalék) valamely mérnöki szakot. Ezeket a gazdasági (12 százalék), az orvosi és gyógyszerészeti (11 százalék), a bölcsész (8 százalék) és a jogi (6 százalék) területek követik náluk.

A válaszadó középiskolás fiúk 37 százaléka egyértelműen el tudja képzelni magát mérnökként, a lányoknak viszont csak 15 százaléka, dacára annak, hogy a mérnökök munkájáról meglehetősen kevés információval rendelkeznek. A felmérésbe bevont középiskolások kétharmada az építészre, illetve az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol. Napjaink legaktuálisabb mérnöki és informatikai szakterületeire kevesen utaltak. A robotikát és a kiberbiztonságot alig 1-1 százalékuk említette. Meglepő módon az 1.204 megkérdezett tanuló közül egy sem akadt, aki olyan területeket hoztak volna összefüggésbe ezekkel a szakmákkal, mint a mesterséges intelligencia vagy az adatbányászat.

A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy leginkább a szülők befolyásolják a fiatalokat a pályaválasztási döntésükben. A válaszadók fele a tanáraik javaslataira is odafigyel, valamint fontos számukra barátok véleménye is. A megkérdezett középiskolások ugyanakkor egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy például a mérnökökkel való személyes találkozások és a szakmák megismerését elősegítő direkt élmények jóval nagyobb hatással vannak rájuk a pályaválasztás során, mint a közösségi médián keresztül elérhető információk. Az előbbieket sokkal hitelesebbnek tekintik. Emellett népszerűek a köreikben az olyan programok is, mint a céges előadások, a pályaorientációs tanácsadás, a tudományos fesztiválok és kiállítások, valamint a tudományos élményközpontok programjai is.

Az EJMSZ kutatása rávilágít arra is, hogy az iskolai tanulmányaik és a pályaválasztás kapcsán a fiatalok a matematikát és az informatikát legalább kétszer annyira hasznosnak vélik, mint bármely másik tantárgyat. Ennek ellenére matematikából szerzik a leggyengébb osztályzatokat, ami miatt sokszor elbizonytalanodnak, hogy a mérnöki pálya valóban nekik való-e.

A megkérdezett középiskolások ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy mérnökként jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, és kifejezetten stabil megélhetést, magas életszínvonalat biztosíthat számukra ez a szakterület. Abban viszont már megoszlottak a vélemények, hogy milyen egyéni kompetenciákra volna szükség a mérnöki pályához. A válaszaikból az derült ki, hogy megkérdezettek szerint leginkább a kreativitás, az elemzési képesség, a kritikus gondolkodás, az újdonságokra való nyitottság, a problémamegoldó képesség, valamint a rugalmasság kapja a fő fókuszt ezen a területen.

Az EJMSZ kutatása felhívja a figyelmet arra, hogy a pályaorientáció olyan folyamat, amely a szülők és pedagógusok figyelme, elhivatottsága mellett a vállalatok és szervezetek hathatós közreműködésével nyújthat érdemi segítséget a fiataloknak. Az összes szereplő összehangolt tevékenységére van szükség, amely során a műszaki szakmákról alkotott kép formálásán túl, az egyéni kompetenciák fejlesztésében is támogatást kapnak a fiatalok, lehetőleg már az általános iskolától elkezdve.

Forrás: Sajtóközlemény


Megosztás