2019. április 26., péntek

Húsvét: sonka, bárány, tojás, kalács, locsolkodás és persze a húsvéti nyuszi

Húsvéthoz, a legnagyobb keresztény ünnephez, amely Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, s amelynek időpontját 325-ben a Nicea-i zsinat állapította meg, számos hagyomány és szertartás kapcsolódik. Íme, a legfontosabbak…

Húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának, egyben a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a Nicea-i zsinat állapította meg, azóta a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap és hétfőn ünnepeljük, így március 22. és április 25. közötti időre eshet. Az ünnephez számos hagyomány és szertartás kapcsolódik.

A X. század óta a húsvéti szertartások része az ételszentelés. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást és bort a katolikus hívők szentelni viszik a templomba, mert úgy tartják, hogy a megszentelt étkek megvédik a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértéseitől. A szentelt ételek maradékait sok helyen mágikus célokra használták. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen, a zempléni falvakban pedig a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak.

Fotó: Napidoktor.hu

Húsvéti tojás
(Fotó: Napidoktor.hu)

Az ünnep áldozati jellegű eledele a bárány, amely Krisztust jelképezi. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében vált jellegzetes húsvéti étellé. A legrégebbi húsvéti ételek közé tartozik még a tojás, ami az élet, az újjászületés jelképe. Úgy tartják: ahogy a tojásból új élet kel, éppúgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek megváltására. Már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak karcolt díszítésű tojásokat. A húsvéti tojás a locsolás viszonzása, valamint a keresztszülők ajándéka volt. A tojást hozó nyúl hagyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el. A szapora nyúl a tojás mellett a termékenységet szimbolizálja.

Fotó: Napidoktor.hu

Húsvéti sonka
(Fotó: Napidoktor.hu)

A húsvéti tojást leggyakrabban hagymalevéllel festették, de nyerhettek sárga szint a vadalmafa héjából, zöldet a bürökből, kéket a lencse levéből. A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. A viaszolásnál pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró viaszba, ezzel írják rá a mintát a tojás felületére, majd festéklébe helyezték. A festett tojást zsíros ruhával, szalonnahéjjal dörzsölték át, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás, ahol a megfestett tojásra karcolták a díszítményt.

Fotó: MTI

Húsvéti locsolás
(Fotó: MTI)

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Egykor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték Húsvét hétfőjét, ami arra utal, hogy gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat és egész vödör vízzel öntötték le őket. Eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni a zsidók, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Forrás: Napidoktor.hu / Wikipédia / IfiPress


Megosztás