2018. október 17., szerda - Hedvig

Tudomány

Ezek voltak 2017 legnagyobb tudományos húzásai – VIDEÓ

Tudományos felfedezésekben és innovációkban gazdag évet hagyunk a hátunk mögött. A gravitációs hullámok mellett egy sor egészségügyi áttörés is lázban tartotta a világot.

Gravitációs hullámok, exobolygók és aszteroidák, újabb emberes űrprogram, humanoid robotok, génszerkesztés – ezekről szóltak 2017 legfontosabb tudományos hírei, amelyeket most az év végén egy kicsit felelevenítünk.

Einstein újabb jóslata vált valóra a gravitációs hullámok létének beigazolódásával

Albert Einstein egy tanulmányában már száz évvel korábban írt a gravitációs hullámokról, amelyek a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai, de egészen 2016-ig csak mint felvetést tartották mindezt számon. Aztán robbant a bomba: egy monstre tudományos kooperáció, a LIGO Tudományos Együttműködés keretében tudósok bizonyították, hogy a jelenség valóban létezik! A világra szóló felfedezésért egy német és két amerikai elméleti fizikus, név szerint Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne 2017-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

2017 szeptemberében a Virgo nevű európai detektor is elcsípett egy hullámot, a sorban immáron a negyediket. Októberben pedig egy olyan hullámot észleltek, amely minden korábbitól eltérő, és a tudósok szerint új korszakot nyitott a csillagászatban.

A kutatásokból pedig mi magyarok sem maradhatunk ki. Az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott Eötvös Gravity Research Group (EGRG) szakemberei inframikrofonokat fejlesztettek ki, melyekkel a nem gravitációs hullámokból származó „zajt” képesek kiszűrni. A Szegedi Tudományegyetemen Gergely Árpád László egyetemi tanár irányítása mellett a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával foglalkoznak. Nem magyarországi csoportban dolgozik a hullámok megfejtésén a New York-i Columbia Egyetem három magyar kutatója, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsanna és Bartos Imre is.

Fókuszban az exobolygók és az aszteroidák

Az idén is sokak fantáziáját megmozgatták azok a hírek és közlemények, amelyek a lakható bolygók kutatásáról szóltak. Míg az első félévben a TRAPPIST-1 csillag körül keringő hét bolygó váltotta ki, addig decemberben a NASA bejelentette, hogy egy olyan naprendszert fedeztek fel mesterséges intelligencia segítségével, ahol a miénkhez hasonlóan nyolc bolygó képez egy világot a mi Földünktól 2500 fényévnyire. Továbbá ugyancsak 2017-ben találták meg az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincs, mert ahhoz túl forró a felszíne.

A Cassini űrszonda jóvoltából a Szaturnusz gyűrűjéről is számos újdonság kiderült, majd a szonda dolga végeztével meg is semmisült. Még a magyar kutatók is élőben búcsúztatták.

Az év csillagászati szenzációja pedig egyértelműen az Oumuamua nevű, szivar alakú aszteroida feltűnése volt. Az objektum megismerése felbecsülhetetlen tudás birtokába juttathatja a tudósokat. A fotometriai mérések tanúsága szerint a mintegy négyszáz méter hosszúságú test másik két átmérője nem lehet több negyven méternél. A sokak által csillagközi űrhajónak hitt aszteroida titkát pedig előreláthatólag a magyar Gömböc segítségével fejthetik meg a csillagászok.

Újból emberes űrprogram veheti kezdetét

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke negyvenöt évvel az utolsó Hold-misszió után bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét embert akar küldeni a Holdra, sőt később a Marsra is. Donald Trump ennek megfelelő politikai irányelvet írt alá, amelyben utasította az űrkutatási hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy újra ember léphessen a Holdra. Az amerikai kormány a célok megvalósítása érdekében kész szorosan együttműködni magáncégekkel és más államokkal is.

Beköszönthet a cyber-korszak?

Állampolgárságot kapott Szaud-Arábiában október folyamán Sophia, a robotnő. A robot a rijádi Future Investment Initiative gazdasági csúcson állt színpadra, és ekkor jelentette be Andrew Ross Sorkin, az esemény házigazdája, hogy az ország állampolgárságot adományozott neki, elsőként az ország (és a világ) történelmében. A humanoid robot, aki arcával többféle érzelmet is képes kifejezni, megköszönte a megtisztelő, történelmi jelentőségű címet.

Génszerkesztéssel az emberi egészségért

Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az egészségügy terén is fontos áttöréseket hozott az idei év. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer, amely lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban. Mindezzel a tudósok újabb mérföldköveket értek el. A módszer az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat, ugyanis egerek génjeiből már sikerült vele eltávolítani a HIV-vírust.

Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták általa át, pár genetikai mutációt javítottak ki. Később amerikai kutatók ugyanezt a kísérletet végezték el életképtelen embriókon, ami azért volt jelentős lépés, mert a tudomány történetében először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot. A CRISPR továbbfejlesztett változata a jövőben az úgynevezett bázisszerkesztéssel ahhoz is hozzájárulhat, hogy az emberi DNS módosításával örökletes betegségeket is kiiktassanak.

Kiosztották idén is a tudományos Nobel-díjakat

Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Kémiai Nobel-díjban részesült Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért. A fizikai Nobel-díj pedig mint már említettük, a gravitációs hullámok felfedezéséért járt.

Forrás: Híradó.hu


Megosztás