2017. december 18., hétfő - Auguszta

Felsőoktatás, egyetem, hallgatók

Egy jó diploma biztos alap a karrierhez… De mitől jó egy diploma?

Ma már az sem mindegy, melyik intézményben végzett egy hallgató. Sok múlik az iskolán, hogy mit ér a papír, a munkaerőpiacon ugyanis gyakran az elvégzett iskola alapján árazzák be a munkavállalókat.

Nagyjából egy hete jelent meg a Figyelő által készített „Felsőoktatási Rangsor 2018”. A több listát is tartalmazó kiadvány a jövőre felvételizőknek igyekszik eligazodást nyújtani az intézmények között. A 15 indikátor segítségével készült több mint 60 táblázatból a legfontosabb mégis az, amely a 12 képzési terület szakjait és intézményeit rangsorolja. A „HVG Diploma 2018” című felsőoktatási rangsora is múlt héten került nyilvánosságra, amely szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzett az élen az egyetemek közötti versenyben.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Mit jelent a rangsor?

Nagy Zoltán, a Századvég Alapítvány oktatási szakértője a Kossuth Rádió „Napközben” című műsorában elmondta, hogy a rangsor készítésénél alapvetően három mutatót vesznek figyelembe. A felvételizők kiválóságát, azaz, hogy az intézménybe érkező hallgatóknak hány nyelvvizsgája van, vagy mennyien tettek le emelt szintű érettségit. Figyelik az oktatói vagy intézményi kiválóságot is, hány minősített oktatója, illetve külföldi hallgatója van az egyetemnek. Végezetül pedig a munkaerő-piaci kimenetet, amelybe a végzettek átlagos bére számít bele és az, hogy hányan tudtak később diplomás munkakörben elhelyezkedni.

Megjegyezte, hogy a fenti mutatók azért elsődlegesek, mivel az intézmény pedagógiai hozzáadott értékéről kevés információ áll rendelkezésre egy elemzés elkészítésekor.

Centralizált felsőoktatás?

A magyar felsőoktatás nagyjából fele koncentrálódik a fővárosra. Ez eleve előnyt jelent a budapesti intézmények számára – tette hozzá. A jó budapesti iskolák ugyanis sokkal több emberből tudnak, viszonylag könnyen válogatni. Vidéken kisebb a rekrutációs háttér. Kihangsúlyozta azonban, hogy a munkaerő-piaci viszonyok nem feltétlenül a fővárosban a legjobbak. Nagy Zoltán szerint sok olyan szak van, tipikusan a műszaki vagy az informatikai terület, ahol a vidéki intézményben végzettek érnek el magasabb átlagbéreket.

Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese szerint is érvényesül Budapest szívóhatása. Úgy fogalmazott: valós előnyök jelentkeznek az imázsban, ami hozzáadódik a budapesti képzőhelyekről alkotott képhez. Hozzátette, hogy kompenzációs faktor, vagyis előnyt jelent a vidéki képzőhelyek számára az, hogy a megélhetés olcsóbb, mint a fővárosban. De megjegyezte azt is, hogy a szegedi intézmény legnépszerűbb szakjainál, mint például az orvos-gyógyszerész és egészségtudományi képzések a legnagyobb beiskolázási célcsoport Budapest. Azaz a fővárosból jelentkezik a legtöbb hallgató.

A műsorban elmondta, a mérések alapján kijelenthető, hogy a hallgatók számára az egyetemek reputációja kiemelten hangsúlyos,fontos szerepet játszanak a rangsorok.

Miként áraz a piac?

Van különbség az oklevelek között, más és más értékkel bírnak – jelentette ki Nagy Zoltán. Kezdő fizetésnél, például az informatika szaknál a legmagasabban pozicionált átlagbér 469 ezer forint, míg a legalacsonyabb 245 ezer.

Ma a felvételizők többségének elsődleges célja, hogy bekerüljön a felsőoktatási rendszerbe, arra azonban kevesebben gondolnak az intézmény vagy a szak megválasztásakor, hogy 5-6 év múlva hova lehet azzal elérni – mondta a szakember.

Leszögezte, ma Magyarországon diplomával egyszerűen el lehet helyezkedni, de befolyásoló tényező, hogy milyen egyéb dolgot, képességet szedett fel valaki a diploma megszerzése során, mennyire képes az együttműködésre vagy mennyire kreatívan tud változtatni azon, amit csinál.

A legnépszerűbbek évek óta nem változnak

Egy ideje már a műszaki és gazdaságtudományi szakok a legnépszerűbbek, feltehetően ez jövőre sem változik – mondta Nagy Zoltán.

A népszerűségnél szempont egy-egy képzés monopol helyzete is – tette hozzá Martinek Tamás. Megjegyezte, a Szegedi Tudományegyetem harmadik helyezést ért el a kiadott rangsorban, de az intézmény képzési területeinek fele dobogós.

Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja is megerősítette, hogy a piaci igényeknek megfelelően alakul a jövő évi jelentkezés, ami feltehetően a műszaki szakok irányába tolódik majd el.

Az intézmény előbb említett kara egyébként szintén az első háromban szerepelt a nemrég megjelent listán. A kar összesen 700 hallgatóval működik, a létszámot a következő évben sem tudják emelni. A mérnökinformatikai szakon legutóbb 358, míg a molekuláris bionikán 410 pont volt a felvételi határ.

A dékán megjegyezte ez egy interdiszciplináris tudományi terület, ami az elektronika és számítástechnika illetve a biotechnológia határterületét jelenti. Azokkal az új termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkoznak, amelyek az orvostudományt viszik majd előre.

Forrás: Híradó.hu


Megosztás