2017. szeptember 26., kedd - Jusztina

Blaskó János és fia kiállítása a Várnegyed Galériában

„Visszatekintés” címmel nyílt kiállítás idősebb Blaskó János (1919-1988) festőművész és fia, Blaskó János szobrászművész munkáiból a budapesti Várnegyed Galériában.

A tárlaton az édesapa és fia művei arra figyelmeztetnek minket, hogy a múlt a valóságban mindig közelebb van a jelenhez, mint ahogy azt gondolnánk – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a május 4-i megnyitón. A május 28-ig látogatható tárlatot Feledy Balázs művészeti író és Fábián László író nyitotta meg.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Mint Kövér László mondta, a nihilizmussal szemben a szellemi túlélés egyetlen esélye az idealizmus, az ideában, az eszmében való hit, valamint az ideáért, az eszméért való cselekvés és áldozatvállalás. Magyar világunkban a nihilizmus különösképpen a nemzeti önazonosságot támadta, önmagunk megtagadására akart rábírni több nemzedéket – emelte ki.

Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

Kövér László (k), mögötte (b-j) Blaskó Balázs, Blaskó János, Blaskó Péter és Fábián László
(Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt)

A nihilizmusnak ellenálló apák és fiaik – így Blaskó János és fia – igent mondtak a hazára, Istenre, a családra, az erkölcsre, a magyarságra, anyanyelvünkre, kultúránkra, nemzeti sorsközösségünkre – mutatott rá a házelnök. Hozzátette: a mából visszatekintve a három Blaskó János sorsában ott tükröződik a magyar nemzedékek, apák és fiúk sorsa.

Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

Blaskó János, „Árpád-házi I. Géza király (terv)” című szobra
(Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt)

A festőművész Blaskó János édesapja végigharcolta az első világháborút, majd igent mondott egy megalázott ország újraépítésére, 1945 után a magyar helytállásra és helyben maradásra, gyerekei érték- és nemzettudatos nevelésére. Blaskó János festőművész igent mondott a művészetre, a magyar fiatalság tanítására és mindig mélyen hitt abban, hogy az etika az esztétikától soha el nem választható. Az 1945-ben született fia mindig pontosan érzékelte és érzékeli, amikor a magyarok akaratát és tudatát befolyásolni és korlátozni akarják, ezt talán gyermekkori emlékei magyarázzák – fogalmazott Kövér László, hozzátéve: Zrínyi Miklóshoz hasonlóan ő is vallja, hogy „Ne bántsd a magyart!”, ezen hitét és vágyát faragja kőbe és önti bronzba.

Forrás: MTI


Megosztás