2017. november 24., péntek - Emma

Könyv

A Magyar Nyelv Napja: hihetetlen, hogy mit művelünk anyanyelvünkkel!

1844-ben ezen a napon lett a magyar államnyelv, amelynek emlékére az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangú szavazással határozott arról, hogy ezt a napot nemzeti összetartozásunk legfőbb zálogának ünnepévé nyilvánítja.

Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom” – hangzott el 1825-ben Széchenyi István felajánlása a pozsonyi országgyűlésen, amely egy magyar nyelven működő tudományos társaság anyagi alapjait. Tizenkilenc évvel később, hosszú küzdelem után anyanyelvünket végül hivatalos nyelvvé tették. Sajnos, napjainkban ez mintha már senkinek nem jelentene semmit, beszédünk és főleg írásunk hemzseg a nyelvi és helyesírási hibáktól. A mai nap alkalmat ad arra, hogy jobban figyeljünk anyanyelvünkre.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Mi magyarok általában büszkén hangoztatjuk külföldön, hogy magyarok vagyunk, itthon azonban mintha mindez semmit sem számítana, legalábbis abban a tekintetben, ahogy anyanyelvünkkel bánunk. Most nem is elsősorban az idegen szavak átvételére és használatára gondolunk, amelyeknek egyébként a legtöbb esetben lenne magyar megfelelője, hanem arra, hogy a legalapvetőbb nyelvtani és helyesírási szabályokkal sem vagyunk tisztában.

Kitűnő példákkal szolgálnak erre a közösségi oldalak, portálok, blogok posztjai, hozzászólásai, ahol egyrészről válogatás nélkül repkednek a trágár szavak, másrészről pedig mintha nem is lennének helyesírási szabályok. Pedig nem attól lesz valaki szavahihető, hiteles, hogy káromkodik, attól pedig szerencsére sokak számára teljesen hiteltelenné válik, ha hozzászólása tele van helyesírási hibával. A nagy baj az, hogy főleg utóbbival nagyon kevesen törődnek. És nemcsak az Interneten (bizony, nagy kezdőbetűvel írandó), hanem a mindennapi életben is. Komoly hírportálok, televíziós műsorok nem foglalkoznak a helyesírással, nem beszélve az utcán olvasható feliratokról, vagy éppen népszerű dalszövegekről.

A legáltalánosabban előforduló helyesírási hibák a szavak egybe- és különírása, valamint a helyhatározó ragok közül a -ba, -be, -ban, -ben, míg beszédünkben a személynevek előtti névelő használata, na meg állandó „kötőszavaink”, amelyekről a stand up műfaj képviselőinek a legtöbbje azt gondolja, hogy humoros.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, ezeken kívül még számos hibát vétünk mind beszédben, mind pedig írásban. Remélhetőleg, a mai napon talán többen utánanéznek a magyar nyelv szabályainak, hiszen mint tudjuk: „Nyelvében él a nemzet”.

Forrás: IfiPress


Megosztás