2018. július 22., vasárnap - Magdolna

Vásárlás, fiatalok

A fiatalok veszik a legtöbb felesleges holmit… De tényleg boldogabb leszel, ha többet vásárolsz?

Nincs olyan, amire ne lenne egy termék vagy szolgáltatás, így mondhatnánk: igaz az állítás, hogy a vásárlás boldoggá tesz. A vásárlónak azonban sokszor nincs is szüksége az adott termékre, csak úgy „tálalják” azt, hogy vágyakozni kezdjen utánuk.

Reggel, az utcára kilépve reklámok százaival találjuk szembe magunkat. Óriásplakátok, szórólapok, kirakatok hívogató kínálatai, a social médiából ránk zúduló hirdetések, de az ismerősök legújabb „cuccai” is ugyanazt erősítik meg bennünk: „ahhoz, hogy trendik legyünk és azok is maradjunk, folyamatosan újabb és újabb dolgokat kell vásárolnunk”. Vajon a vásárlás valóban boldogabbá tesz minket? Erről kérdeztük Fetter Barbarát, a BME Phd-hallgatóját, aki kiterjedt kutatásokat végzett a mai fiatalok fogyasztási szokásairól.

Nincs olyan szükséglet, amire ne lenne egy termék vagy szolgáltatás, így azt is mondhatnánk: igaz az állítás, hogy a „vásárlás boldoggá tesz”. A vásárlónak azonban sokszor nincs is szüksége az adott termékre, egyszerűen csak úgy „tálalják” azt, hogy vágyakozni kezdjen utánuk. Az ilyen hatások, ingerek (barátaink véleménye, megfelelési kényszer, trendek, reklámok, akciók, stb.) mellett tehát nem könnyű a valós és vélt szükségleteket elválasztani egymástól.

Vásárlás, fiatalok

A kép illusztráció

Fetter Barbara, a magyar lakosság körében végzett kutatásában arra keresett választ, hogy valóban boldogabbak-e azok, akik többet vásárolnak, és vajon miért vágynak az emberek újabb és újabb termékekre? A kutatásban kétezer, különböző korú, végzettségű ember vett részt, az ország különböző pontjairól. „A kérdőíves felmérés eredményeiből jól láthatóvá vált, hogy a fenntartható fogyasztás ugyan elméletben egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban sokkal nem is olyan egyszerű ezt megvalósítani” – mondja a szakember.

Az Y és Z generációról szóló eredmények:
  • vásárlási döntések tekintetében ők a legkönnyebben befolyásolhatók,
  • ők hajlamosak leginkább hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra,
  • esetükben a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti,
  • sokszor olyan ideálokat próbálnak követni, akiket csupán a média alkotott meg, a valóságban nem léteznek, vagy csak kismértékben hasonlítanak az elképzelt alakhoz.

Minderről persze nem a mai fiatalság tehet; noha legbelül tudják, hogy nincs olyan, aki minden téren tökéletes lenne, a fejlett technológiáknak és a közösségi oldalaknak köszönhetően sokan mégis ilyen eszményképek megtestesítői szeretnének lenni” – tette hozzá Fetter Barbara.

Vásárlás, fiatalok

A kép illusztráció

Egy másik kutatásban, amelyet a University of Pittsburgh végzett, például jelentős ok-okozati összefüggést találtak a közösségimédia-használat és a depresszió között. „Azokban, akik rendszeresen mások posztjait, fényképeit nézegetik, kialakulhat egy hamis kép arról, hogy a többiek milyen szépek, boldogok, sikeresek, mennyit utaznak és szórakoznak. Emellett időről-időre lelkiismeret-furdalás furdalásuk is lesz, hogy mennyi időt pazarolnak el az egér kerekét görgetve” – olvasható a kutatásban. A teljesítménykényszer pedig sokszor arra sarkallhatja az embert, hogy maga is felvegye a lépést a többiekkel, ami jelentősen kihathat a fogyasztási szokásaira is.

A reklámok és marketingtevékenységek mögött komoly pszichológiai elemzések állnak. Egy reklámszlogen sokszor tudat alatt épül be az emberek életébe, sok esetben éppen ezek hatására születik meg egy-egy vásárlási döntés.

Vásárlás, fiatalok

A kép illusztráció

De mit tehetünk az ellen, hogy ne vezessenek meg minket mindazon külső hatások, amik ma manapság körülvesznek minket? Hogy válhatunk tudatosabb fogyasztóvá? Hogyan óvhatjuk meg környezetünket úgy, hogy közben még pénzt is spórolhatunk?

Erről is szó lesz majd november 22-én, szerdán az Antall József Tudásközpont „Suschool – COPY PASTE – Vásárlásra születünk?” című rendezvényén. Fetter Barbara előadásán fény derül arra, hogy a mai fiatalság tisztában van-e a saját fogyasztási szokásaival, hajlandó-e változtatni azokon, tudja-e, mi a különbség a valódi szükségletek és a vélt igények között, illetve hogy tényleg a tárgyaink számán múlik-e a boldogságunk.

Forrás: Sajtóközlemény


Megosztás