2019. február 16., szombat

Weöres Sándor (Fotó: YouTube.com)

Harminc éve hunyt el a huszadik századi magyar líra egyik legfontosabb alakja

Az év 22. napja a Gergely-naptár szerint, az évből még 343 nap van hátra.

1989-ben ezen a napon hunyt el 75 éves korában, Budapesten Weöres Sándor, Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós. 1913. június 22-én született Szombathelyen. Tanulmányait a pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemiben folytatta, később azonban rossz egészségi állapota miatt magántanuló lett. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját, ősszel pedig négy verse jelent meg az Erőben. 1931-től Sopronban tanult, s itt érettségizett 1932 júniusában. 1931 végén néhány versét elküldte Babits Mihálynak, aki az egyiket meg is jelentette a Nyugatban. 1933 őszén Pécsre utazott és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átment a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1935-ben Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, ezekből fizette későbbi utazásait. 1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte. 1946-ban házasságot kötött Károlyi Amyval. 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor feleségével, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban – írja róla a Wikipédia.

2019. január 22., kedd

A Nap kel 7 óra 21, perckor, nyugszik 16 óra 29 perckor.
A Hold kel 16 óra 51 perckor, nyugszik 7 óra 33 perckor.

Névnapok

Vince, Artúr, Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.

Vince

A latin eredetű férfinév a Vincentius rövidülése, jelentése: győztes. Női párja a Vincencia. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években a 66-86. leggyakoribb férfinév.

Artúr

A valószínűleg kelta-angol eredetű férfinév vélhető jelentése: medve. Egy római nemzetségnévből való származtatása szintén bizonytalan. Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Magyar Kultúra Napja

1989-től annak emlékére, hogy a kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását.

Január 22. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1561 – Francis Bacon
brit filozófus, államférfi
(† 1626)

1788 – George Byron
angol költő
(† 1824)

1852 – Csonka János
gépészmérnök, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója
(† 1939)

1904 – Arkagyij Petrovics Gajdar
(er. Arkagyij Petrovics Golikov)
orosz ifjúsági író
(† 1941)

1906 – Sebes Gusztáv
(er. Scharenpeck Gusztáv)
labdarúgó, edző, az Aranycsapat szövetségi kapitánya
(† 1986)

1928 – Zátonyi Sándor
fizikatanár, tankönyvszerző

1931 – Sam Cooke
(er. Samuel Cook)
amerikai gospel, soul, R&B énekes, dalszerző
(† 1964)

1940 – John Hurt
Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész
(† 2017)

1943 – Cseh Tamás
többek között Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár
(† 2009)

1965 – Diane Lane
amerikai színésznő

Január 22. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1531 – Andrea del Sarto
firenzei festő
(* 1486)

1891 – Ybl Miklós
műépítész
(* 1814)

1901 – Viktória
brit királynő
(* 1819)

1943 – Peidl Gyula
politikus, miniszterelnök
(* 1873)

1973 – Lyndon B. Johnson
az USA 36. elnöke
(* 1908)

1989 – Weöres Sándor
Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós
(* 1913)

1994 – Telly Savalas
(er. Aristotelis Savalas)
görög származású, Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész, énekes
(* 1922)

2008 – Heath Ledger
(er. Heathcliff Andrew Ledger)
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas ausztrál színész
(* 1979)

2015 – Gross Arnold
Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikusművész, Érdemes Művész, A Nemzet Művésze
(* 1929)

2017 – Torgyán József
ügyvéd, politikus, miniszter
(* 1932)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely január 22-én történt

304 – Hispánia első szentje vértanúságot szenved

Caesaraugusta (a későbbi Zaragoza) szent püspökének, Valeriusnak a tanítványa volt. A keresztényüldözések idején borzalmas kínzások következtében halt meg. Középkori tisztelete Európában francia-vallon gyökerekre megy vissza. Nevének a vinum (latin „bor”) szóval rokon hangzása miatt válhatott a szőlőművesek védőszentjévé. Ünnepnapjának időjárásából az őszi bortermés mennyiségét jósolták meg a gazdák.

A Kárpát-medence legtöbb borvidékén a következő regula variánsai élek: „Ha megcsordul Vince, megtelik borral a pince”. A megfigyelés alapjául az az analógia szolgált, hogy ha ezen a napon megenyhül az idő, olvad a hó és a jég, akkor bő termésre lehet számítani. Bálint Sándor kutatásai szerint e Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése. A vincellérek e napon kimentek a szőlőbe, Vince-vesszőt vágtak, ezt otthon vízbe tették, és a hajtásokból az új termésre következtettek. E szokás racionális alapja az volt, hogy a vessző csak akkor kezdett rügyezni, ha a tél során nem fagyott el. A vesszővágást és -hajtatást egyes szőlővidékeken Balázs napján (február 3.) gyakorolták. A mai Horvátország néhány magyarlakta településén a Vince-napi mulatságot követően gömböcöt akasztottak egy-egy szőlőtőkére, hogy minél nagyobb fürtök teremjenek.

1710 – Vereség

II. Rákóczi Ferenc csatát veszt a császáriakkal szemben Romhány és Vadkert között.

1755 – Megalapítják a Lomonoszov Egyetemet

Moszkvában Mihail Vasziljevics Lomonoszov kezdeményezésére megalapítják Oroszország első és legnagyobb egyetemét.

1823 – Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt

A megyei nemesi ellenállási mozgalom időszakában Szatmár megyében fekvő csekei birtokán Kölcsey Ferenc megírja a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a Himnuszt (Hymnus), mely 1844-től Erkel Ferenc megzenésítésében a magyar nép nemzeti himnusza lett. (A költemény nyomtatásban először csak 1829-ben, az Aurorában jelenik meg.)

1840 – Megjelennek az első telepesek Új-Zélandon

Új-Zéland szigetén, Port Nicholson közelében partra szállnak az első brit telepesek.

1849 – Szolnok magyar kézen

Perczel Mór tábornok Szolnokról kiveri Ottinger császári tábornok csapatait, majd ellentámadást indít Pest irányába. Klapka György ezredes Tarcalnál (Zemplén vm.) vereséget szenved Schlik gr. altábornagy hadtestétől.

1863 – Megszűnik a lengyel állam

33 évvel az orosz megszálló hatalom elleni eredménytelen varsói felkelés után (1830. november 29.) a lengyel hazafiak januári felkelését is vérbe fojtják, amely a Kongresszusi Lengyelországban nemzeti katasztrófához vezet. Az eddig fennálló korlátozott lengyel önrendelkezést is megszüntetik, a felkelés vezetőit kivégzik, számos hazafit Szibériába deportálnak. II. Sándor cár könyörtelen oroszosítást folytat a lengyel területeken (megtiltják többek között a lengyel nyelv használatát). Poroszország és Oroszország elnyomó intézkedésekben állapodik meg.

1905 – A szentpétervári véres vasárnapon 500 embert lőnek le

A szentpétervári „véres vasárnap” melynek során a munkások békés tüntetésén 500 embert lőnek le – felkeléshez, sztrájkokhoz és lázadáshoz vezet az egész orosz birodalomban. Mintegy 200 ezer ember, többnyire nyomorba jutott gyári munkás vonul a cár Téli Palotája elé, hogy helyzetükre felhívják a figyelmet. Szentképeket, templomi zászlókat visznek magukkal, hogy bizonyítsák szándékaik békések, s egy kérvényt akartak átnyújtani a cárnak. Azt, hogy fegyveresen is vonulhatnának, határozottan elutasítotják. Georgij Gapon pópa II. Miklós cárhoz írt levelében előre bejelentette a tüntetést és vázolta a helyzetet. Habár hangsúlyozta, hogy a nép bízik a cárban, II. Miklós átadja az ügyet a rendőrségnek.

1924 – Megalakul az első munkáspárti kormány Angliában

James Ramsay MacDonald, a brit Munkáspárt vezetője, a liberálisok beleegyezésével munkáspárti kisebbségi kormányt alakít. A Munkáspárt Nagy-Britannia történetében első ízben került hatalomra. Az 1923. decemberi választásokon egyetlen párt sem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül vezethesse az államügyeket. MacDonald pártjának jobboldali képviselőiből szervezi kormányát. Az evolúciós szocializmus és az engedményekre hajlamos gyakorlati politikai híveként szembefordult a Munkáspárt baloldalával. Az új kormány megszünteti az autók védővámját és csökkenti a tea-, kávé- és kakaóadót, illetve a vámtételeket. Diplomáciailag elismeri a Szovjetuniót, és kereskedelmi szerződést köt vele. Ősszel MacDonald alulmarad egy bizalmi szavazáson, s az új választásokon a konzervatívok pártja győzedelmeskedik.

1925 – Megjelenik az első magyar keresztrejtvény

A Ma Este hetilapban megjelenik az első magyar „keresztszórejtvény”, szerzője Kristóf Károly.

1943 – Torpedótámadás

A Sulina közelében haladó a Kolozsvár Duna-tengerjáró hajót légi torpedócsapás éri. Hét magyar tengerész életét veszti.

1944 – Partraszállás

A szövetségesek partra szállnak az olaszországi Anzio mellett.

1955 – Megnyílik a Kossuth Klub

Budapesten megnyitják a Kossuth Klubot, amely az 1956-os forradalom szellemi műhelyévé vált.

1963 – Francia-nyugatnémet együttműködési szerződést írnak alá

Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer szövetségi kancellár Párizsban francia-nyugatnémet együttműködési szerződést írt alá. A szerződés, amely a két kormányfő rendszeres találkozását irányozza elő, újrarendezi az államok kapcsolatait. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság minden fontos külpolitikai döntést egyeztetni kíván. A kormányfőknek, valamint a szakminisztereknek hat-, illetve háromhavonként kell összeülniük a külügyek, a védelem és a nevelésügy megtárgyalására.

1970 – Megkezdi a menetrend szerinti közlekedést a Boeing-747 típusú óriásgép

Új szakasz kezdődik a polgári légi közlekedésben: ezen a napon megkezdi a menetrend szerinti közlekedést a New York-London-New York útvonalon a Boeing-747 típusú óriásgép. A jellegzetesen nagy orr-részű Jumbo-Jet 490 utast szállíthat, utazósebessége 1030km/óra. A kereken 80 millió DM-be kerülő utasszállító végképp tömegközlekedési eszközzé teszi a repülőgépet. A 747-es már 1969-ben megtette első útját.

1972 – Nagy-Britannia, Írország és Dánia képviselői aláírják az Európai Közösséghez való csatlakozás okmányát

Brüsszelben Nagy-Britannia, Írország és Dánia képviselői aláírják az Európai Közösséghez (EK) való csatlakozás okmányát. Norvégia tervezett csatlakozása népszavazás következtében meghiúsul. 1957. március 25-én Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az Európai Gazdasági Közösségbe tömörült, hogy olyan gazdasági uniót hozzon létre, amely az egyes tagországokat belpiaci viszonyok között egyetlen gazdasági területé fogja össze. A Közös Piac létrehozásával a gazdasági tevékenység bővítésére és a népesség életszínvonalának emelésére törekedtek. A gazdasági érdekek mellett a gazdasági közösség céljául tűzte ki a politikai, jogi és kulturális összefogást is Európán belül. Ahogy erősödik az EK, annál nehezebben fogad be új tagokat.

1973 – Legalizálják az abortuszt az USA-ban

Az USA-ban minden államra kiterjedően legalizálják az abortuszt (a terhesség első hat hónapján belül).

1980 – Száműzik Szaharovot, a rendszert bíráló szovjet fizikust

Moszkvai letartóztatása után Andrej Dmitrijevics Szaharovot, a rendszert bíráló szovjet fizikust Gorkijba száműzik, egy olyan városba, amely külföldiek elől elzárt. Szaharov írt egy memorandumot a békés egymás mellett élésről és a szellemi szabadságról (1968-ban Nyugaton közzétették), és 1970-ben, a Szovjetunióban megalapított egy emberjogi bizottságot. A szovjet kormány már régtől fogva akadályozta a rezsimet bíráló értelmiségiek szabad mozgását és megvonta tőlük a publikálás lehetőségét, tiltotta, hogy felvegyék a kapcsolatot a külföldiekkel.

1984 – Megjelenik az első Apple-reklám

Az Apple televíziós reklámjának bemutatása.

1986 – Irak-iráni háború

Az iráni csapatok áttörik az iraki vonalakat, s Baszra 10 km-es körzetébe érnek.

1992 – Felkelés Zaire fővárosában

Lázadó katonák elfoglalják a nemzeti rádióállomást Kinshasaban, Zaire fővárosában, és nyilatkozatban követelik a kormány lemondását.

1995 – Öngyilkos merényletet követnek fel egy izraeli ellenőrzőpontnál

A Gázai-övezetből származó két öngyilkos palesztin terrorista merényletet követ el, egy katonai ellenőrzőpontnál Izraelben. A támadásnak 19 izraeli áldozata van.

1996 – Tömegsírt tárnak fel Boszniában

A boszniai Brckoban feltárják a közel háromezer muzulmán és horvát áldozatot rejtő tömegsírt.

2002 – Megdől az országos januári melegrekord

Mázán 20 fokot mértek, amely országos havi hőmérsékleti rekord.

2008 – Palesztinok menekülnek Egyiptomba

Álarcos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a két részre szakadt Rafah határvárost átszelő, mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin menekül egyiptomi területre.

2008 – Megérkezik az EU-ba az első kínai konténerszállító vonat

Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína-Európa konténerszállító vonat.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás