2018. december 10., hétfő - Judit

Zsiborás Gábor

25 évvel ezelőtt hunyt el a legendás magyar labdarúgókapus

A Gergely-naptár szerint az év 250. napja, az évből még 115 nap van hátra.

1993-ban ezen a napon hunyt el 35 éves korában, Budapesten Zsiborás Gábor, a Ferencváros saját nevelésű labdarúgókapusa, aki 244 alkalommal szerepelt az FTC színeiben, majd 1989-től négy éven át 117 mérkőzésen az MTK csapatában védett. Innen került vissza a válogatottba, ahonnan 1988-as sérülése miatt esett ki. 1993-ban épp az oroszok elleni VB-selejtezőre készülő válogatott egyik edzésének végén lett rosszul, összeesett és kómába került. Szűk egyheti kómában töltött idő után a nemzeti mezben játszott négy mérkőzése közül a legnagyobb sikert hozó meccsének (Magyarország-NSZK 1-1) tizedik évfordulóján távozott el végleg az élők sorából. Halálának pontos okát sosem sikerült kideríteni – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 7., péntek

A Nap kel: 6 óra 9 perckor, nyugszik: 19 óra 13 perckor.
A Hold kel: 2 óra 49 perckor, nyugszik: 18 óra 10 perckor.

Névnapok

Regina, Admira, Begónia, Dumáta, Dusán, Dusánka, István, Ivor, Kósa, Lél, Mábel, Mabella, Márkus, Menyhért, Pszihé, Rea, Rege, Stefán.

Regina

A női név késő latin eredetű, jelentése királynő. A keresztény névadásban Máriára, a mennyek királynőjére utal. Olasz és román megfelelője azonos írásképű és jelentésű. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években is a 31-52. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Szeptember 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1524 – Thomas Erastus
svájci-német orvos, teológus, filozófus
(† 1583)

1533 – I. Erzsébet
angol királynő, Anglia és Írország uralkodója
(† 1603)

1909 – Elia Kazan
(er. Elia Kazanjoglou)
török származású, többszörös Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező
(† 2003)

1910 – Várszegi József
(er. Vennesz József)
olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító
(† 1977)

1911 – Todor Zsivkov
bolgár kommunista politikus, párt- és államfő
(† 1998)

1913 – Papp Bertalan
olimpiai- és világbajnok kardvívó
(† 1992)

1914 – James Van Allen
amerikai fizikus, csillagász, űrkutató
(† 2006)

1936 – Buddy Holly
(er. Charles Hardin Holley)
amerikai rock’n’roll énekes
(† 1959)

1941 – Mezey György
labdarúgó, edző, szövetségi kapitány

1949 – Gloria Gaynor
(er. Gloria Fowles)
amerikai énekesnő

Szeptember 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1833 – Görög Demeter
író, kultúrpolitikus, akadémikus
(* 1760)

1875 – Szelestey László
költő
(* 1821)

1936 – Grossmann Marcell
matematikus
(* 1878)

1941 – Vajda Lajos
festőművész
(* 1908)

1946 – Góth Sándor
(er. Gutfreund Sándor)
színművész, rendező, műfordító, színészpedagógus
(* 1869)

1985 – Pólya György
matematikus
(* 1887)

1986 – Csorvássy István
erdélyi magyar szobrász- és fafaragó művész
(* 1912)

1993 – Zsiborás Gábor
válogatott labdarúgókapus
(* 1957)

2007 – Csernus Tibor
Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Kiváló Művész
(* 1927)

2013 – Karai József
Erkel-díjas zeneszerző, karnagy
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 7-én történt

1566 – A döntő rohamok napja Szigetvár török ostrománál

Másnapra a vár tarthatatlan helyzetbe jut, Zrínyi Miklós horvát bán maradék katonái élén kirohanva, a védők nagy részével együtt hősi halál hal.

Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós

1619 – A Kassai vértanúk kivégzése

Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, a magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjei Pázmány Péter közeli ismerősei voltak. Azért kellett meghalniuk, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és nem fogadták el Kálvin János hitújításait (reformáció). Kétnapi éheztetés után próbálták hittagadásra bírni őket, majd válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve, egy közeli szennygödörbe vetették, később pedig mellé dobták a másik két áldozat testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi kápolnájának sekrestyése Pongrácz István nyöszörgésére lett figyelmes, de nem tudott rajta segíteni, mivel – katolikus lévén – maga sem hagyhatta el a házat. Így húszórás kínlódás után a város szennygödrében Pongrácz István is meghalt.

1664 – A hollandok elveszítik amerikai gyarmataikat

Petrus Stuyvesant, Új-Hollandia utolsó kormányzója fegyverletételre kényszerült az angol hajóhaddal szemben (1655.). Az angolok elfoglalták Új-Amsterdam, New Jersey és Delaware gyarmatait. II. Károly angol király Új-Amsterdam nevét személyes tulajdonként testvérére, (II.) Jakab yorki hercegre ruházza; Új-Amsterdamot New Yorkra keresztelik át. A gyarmatok csak 1702-ben kerülnek egységes igazgatás alá. New York holland lakói belenyugszanak az uralkodó változásába. A yorki herceg fenntartja az abszolutisztikus holland kormányzati formát, és új kormányzót nevez ki. A New York mellett fekvő Long Island szigetén élő angol puritánok tiltakoznak és népgyűlést követelnek, melyet 1683-ban engedélyeznek számukra.

1701 – I. Lipót és Hollandia szövetséget köt a franciák ellen

A spanyol trónt hosszú időn át a Habsburgok spanyol ága birtokolta. 1700 végén azonban gyermektelenül meghalt II. Károly, aki végrendeletében XIV. Lajos francia király unokáját jelölte utódául. Ez Európában nagy felháborodást okozott, de a Napkirály mégis unokáját kiáltatta ki spanyol királynak, aki 1701 januárjában francia sereg élén bevonult Spanyol Németalföldre. Ezért Ausztria – amely továbbra is igényt tartott a trónra – és a franciák erősödése ellen fellépő Anglia, valamint Hollandia 1701 szeptemberében franciaellenes szövetséget között. Később csatlakozott hozzájuk Poroszország, több német állam és Portugália is.

Hosszú harcok kezdődtek, amelyek elsősorban német földön folytak, s a szövetségesek oldalán Marlborough hercege és Savoyai Jenő számos győzelmet ért el a franciák ellen. 1711-ben azonban meghalt Lipót császár és III. Károly trónra lépése ismét felvillantotta az osztrák és spanyol területek egyesítésének lehetőségét a Habsburgok jogara alatt. Ez a veszély arra késztette a szigetország, Anglia békepárti kormányát és a holland egyesült rendeket, hogy mielőbb különbékét kössenek Franciaországgal. Az Utrechtben 1713-ban aláírt okmány elismerte a francia Bourbon-család jogát a Spanyol Királyságra és a gyarmatokra, azzal a megkötéssel, hogy Franciaország és Spanyolország sohasem kerülhet egy király uralma alá. Anglia megtarthatta a háború folyamán elfoglalt Gibraltárt, több Amerikában fekvő volt spanyol gyarmatot kapott, és megszerezte a spanyoloktól a néger rabszolga kereskedelem monopóliumát (assiento). Hollandia kereskedelmi előnyökhöz jutott, és területe védelme érdekében határain megszállhatott egy erődláncot. A szerződő felek viszont a Habsburgok számára biztosították az itáliai spanyol birtokokat. Az utrechti (és a spanyol örökösödési háborút 1714. március 6-án lezáró rastatti) béke az egész XVIII. századra kihatóan befolyásolta az európai hatalmi rendszert.

1706 – A torinói csata

Savoyai Jenő császári, porosz és savoyai csapatai visszavonulásra késztetik a francia királyi hadsereget a Spanyol örökösödési háborúban.

1812 – Napóleon végzetes győzelmet arat Borogyinónál

1812-re világossá vált, hogy Oroszország nem tartja be a kontinentális zárlatot, amellyel Napóleon az angolokat akarta térdre kényszeríteni. Sándor cárt az is nyugtalanította, hogy a Varsói Nagyhercegség révén a lengyel nemzeti törekvések is támogatást kaptak. A franciáknak erőt kellett demonstrálniuk annál is inkább, mivel Spanyolországban komoly veszteségeket szenvedtek. Az oroszországi hadjárat 1812 júniusában indult meg úgy 600 ezer fővel. Napóleon célja Moszkva elfoglalása volt, a nem várt utánpótlási ellátási nehézségek következtében azonban sokan dezertáltak. Az oroszok ugyan nem bocsátkoztak nyílt küzdelembe, fokozatosan adták fel állásaikat, de közben mindent felperzseltek. A cár Kutuzov herceget nevezte ki hadügyminiszterré, aki a törökök elleni háborúban komoly tapasztalatot szerzett.

Bonaparte Napoleon

Bonaparte Napoleon

Az ütközet szeptember 7-én reggel hatkor kezdődött. A franciák 100 ezer emberrel támadtak, az oroszok védekeztek, komoly tüzérségi párbaj alakult ki. A császár, akit betegség gyötört kivonta magát az irányításból. Lassan sikerült elfoglalni az orosz állásokat, azonban a katonák fegyelmezetten vonultak vissza, nem tört ki a pánik. Az oroszok több mint 43.000 embert veszítettek, a francia áldozatok pedig a császár bevallása szerint legalább 30.000-re rúgtak. (Napóleon adatait mindazonáltal fenntartásokkal kell fogadnunk.) Különösen sok volt a tiszti áldozat. Igaz, hogy az oroszok visszavonultak, de a „győzelem” végzetesnek bizonyult Napóleon számára. Szeptember 14-én bevonult ugyan Moszkvába, másnap viszont az oroszok felgyújtották a várost, így a katonák nagy része fedél nélkül maradt. Október 24-én folyamatos ellenséges támadások közepette Napóleon kivonult Moszkvából, és csak a Grande Armée töredéke maradt életben. A kudarc nagy mértékben hozzájárult Napóleon bukásához.

1822 – Brazília elnyeri teljes függetlenségét

Brazília kivívja teljes függetlenségét Portugáliától. A portugál trónörököst és régenst, Dom PedrótI. Pedro (Péter) néven – december 1-én Brazília császárává koronázzák.

1860 – Garibaldi bevonul Nápolyba

Giuseppe Garibaldi olasz szabadságharcos seregével bevonul Nápolyba.

Giuseppe Garibaldi

Giuseppe Garibaldi

1888 – Megjelenik az inkubátor

Edith Eleanor McLean az első csecsemő, akit inkubátorba helyeznek születése után.

1901 – Megnyílik a Fészek Művészklub

Neve a Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Kubjának kezdőbetűiből állt össze. Az alapító művészek 1901. április 6-án a Deyler Kávéházban tartották első rendkívüli közgyűlésüket, ahol Zilahy Gyula színész javaslatára elfogadták a klub nevét. 1901. szeptember 7-én birtokba vették „örökös” székhelyüket a Kertész utcában. 1921-ben a klub megvette és átalakította az épületet. 1945-ig jómódú mecénások adományaiból, valamint a klub kártyabevételeiből tartották fenn, a II. világháború után a Művészeti Szakszervezetek vették át, Művészeti Szövetségek Háza néven. 1964 és 1965 között az épületet átépítették és felújították. 1981 június 23-án a Fészek 80 éves születésnapja alkalmából nyílt meg a klub kiállítóterme, a Fészek Galéria és a felújított kerthelyiséget is ezen a napon adták át. A rendszerváltozás után néhány év bizonytalanságot követően a művészklub visszakapta önállóságát. 1991-től alapítvány segíti fennmaradását. A Fészek a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye. A klubélet nem csak a szórakozásra korlátozódik: előadások, vitaestek, hangversenyek, filmvetítések szerepelnek a műsoron, jubileumi ünnepségeket, művésztalálkozókat szerveznek. Itt tartják a Magyar Színházművészeti Szövetség közgyűléseit, premier-banketteket is. Itt üléseznek az érdekvédelmi szervezetek, sajtótájékoztatókat, bálokat is rendeznek.

A Fészek Művészklub bejárata napjainkban

A Fészek Művészklub bejárata napjainkban

1901 – A győztesek diktálják a békefeltételeket Kínának

A bokszerlázadás leverése után (1900) a győztes hatalmak (Német Birodalom, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Egyesült Államok) Kínát pénzügyileg hátrányos és megalázó békefeltételek elfogadására kényszerítik.

A bokszerjegyzőkönyv a következő határozatokat tartalmazza:

  • Kínának 1,4 milliárd aranymárka értékű háborús kártérítést kell fizetnie;
  • a nagyhatalmak csapattámaszpontokat létesítenek Peking és a tenger között;
  • a megbánás gesztusaként, amire mindenekelőtt a Német Birodalom tartott igényt, Kínának el kell küldenie Csun császári herceget békekövetként Németországba, hogy a meggyilkolt Klemens von Ketteler báró követ emlékére, emléktáblát helyezzen el;
  • a felkelés szervezőit meg kell büntetni, és Kínának el kell fogadnia, hogy Pekingben kínai személy az európai követségi negyedbe nem léphet be;
  • kétéves időtartamra tilos Kínába mindenfajta fegyverszállítás.

A háborús jóvátétel egészen a 40-es évekig tart, a legtöbb győztes hatalom később lemond erről, kikötve, hogy azt oktatási célokra kell felhasználni.

1936 – Újabb állatpopuláció tűnik el a Földről

Az utolsó ismert erszényesfarkas (Benjamin) elpusztul a Hobart-i állatkertben (Hobart Zoo), ezzel kihalnak az erszényesfarkasok.

1941 – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése

A modernista stílusban épült Honvéd téri református templom (eredeti nevén Új Magyar Hajnal Temploma) Szeged második református temploma, amelyet Borsos József tervei alapján 1941 és ’44 között építettek a belváros déli peremén.

1950 – Feloszlatják a szerzetesrendeket Magyarországon

A kommunista kormányzat feloszlatja a szerzetesrendeket Magyarországon, négy kivétellel (bencés, ferences, piarista, iskolanővérek).

1953 – Hruscsov lesz a főtitkár

Nyikita Szergejevics Hruscsov lesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára.

Nyikita Szergejevics Hruscsov

Nyikita Szergejevics Hruscsov

1970 – Háborúellenes nagygyűlés Valley Forge-ban (Pennsylvania)

A nagygyűlésen részt vesz többek között John Kerry, Jane Fonda és Donald Sutherland is.

1977 – Megszületik a Panama-szerződés

Szerződés Panama és az Amerikai Egyesült Államok között, melynek értelmében a Panama-csatorna feletti ellenőrzést az USA gyakorolhatja a XX. század végéig.

1970 – A maharadzsákat megfosztják kiváltságaiktól

Indiában Varahagiri Venkata Giri elnök 1970. szeptember 7-én rendelettel megfosztotta kiváltságaiktól és évi járadékuktól a maharadzsákat. India függetlenségének (1950) kivívása után az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt kezébe került a hatalom, amely céljául tűzte ki a társadalmi-politikai átalakulás megvalósítását – e programba illeszkedett ez a rendelkezés is.

1988 – A nép dönthet Bős-Nagymaros felépítéséről

A magyar kormány nyilatkozata szerint a jelenlegi helyzetben meg kell építeni a bős–nagymarosi vízlépcsőt, de ha egy esetleges népszavazás másképpen dönt, a Minisztertanács aláveti magát a döntésnek.

2001 – Operációt hajtanak végre a tengeren túlról

A világon első alkalommal hajtottak végre transzatlanti műtétet. Egy 68 éves francia nőn az operációt végző orvoscsoport New Yorkból, videokészüléken keresztül irányított robotkarok segítségével emelte ki a strasbourgi kórházban ápolt nő megbetegedett epehólyagját. A műtéthez használt, Zeusz névre keresztelt robotot a francia sebészek rövid, szóban adott utasításokkal irányították, a strasbourgi kórházban „dolgozó” robot pedig digitális jelzéseket küldött az óceán túlpartjára, ha elfogyott a kötszer, vagy más létfontosságú kellék. Hírügynökségi jelentések szerint az operáció költsége egymillió dollár volt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás