2018. október 18., csütörtök - Lukács

Görbe János (Fotó: YouTube.com)

Ötven évvel ezelőtt hunyt el a Kossuth-díjas színművész

A Gergely-naptár szerint az év 248. napja, az évből még 117 nap van hátra.

1968-ban ezen a napon hunyt el 55 éves korában, Budapesten Görbe János, Kossuth-díjas színművész, Görbe Nóra színművésznő édesapja. Jászárokszálláson született 1912. november 15-én. Gyermekkorában bojtár, címfestőinas volt szülővárosában, majd a fővárosban segédmunkásként kereste kenyerét. 1940-ben, Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának elvégzése után vidékre szerződött, majd a Belvárosi Színház és a Kolozsvári Nemzeti Színház, 1945-től a Nemzeti, 1949-től a Belvárosi Színház tagja volt. 1952-től egy évadot újból a Nemzeti Színháznál töltött. 1954-től A Magyar Néphadsereg Színházában, majd az Ifjúsági Színházban játszott. 1963-tól a Miskolci Nemzeti, 1968-tól haláláig a győri Kisfaludy Színház tagja volt. Drámai ereje, természetes játéka elmélyült elemzőkészséggel párosult. Az egyszerű emberek jellemét, sorsát hitelesen ábrázolta színpadon és filmen egyaránt. Összesen ötvenkilenc filmszerepe volt – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 5., szerda

A Nap kel: 6 óra 6 perckor, nyugszik: 19 óra 17 perckor.
A Hold kel: 0 óra 36 perckor, nyugszik: 16 óra 30 perckor.

Névnapok

Viktor, Lőrinc, Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.

Viktor

A férfinév a latin Victor névből származik, amelynek jelentése: győztes, győző. Női párja a Viktória és a Viktorina. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 43-52. leggyakoribb férfinév.

Lőrinc

A latin eredetű férfinév a Laurentius névből származik, jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi. A nevet a laurus (babér) szóval csak később hozták összefüggésbe. Női párja a Laura. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között, kivéve 2008-2009-et, amikor a 88-90. volt.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Szeptember 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1638 – XIV. Lajos
francia király
(† 1715)

1774 – Caspar David Friedrich
német romantikus festő
(† 1840)

1903 – Szepes Béla
(er. Strauch Béla)
síelő, gerelyvető, olimpikon, karikaturista
(† 1986)

1940 – Raquel Welch
(er. Jo Raquel Tejada)
Golden Globe-díjas amerikai színésznő

1946 – Freddie Mercury
(er. Farrokh Bulsara)
párszi indiai származású brit énekes, zenész, dalszerző (Queen)
(† 1991)

1951 – Michael Keaton
(er. Michael John Douglas)
Golden Globe-díjas amerikai színész

1951 – Pataki Ágnes
modell, Balázs Béla-díjas filmproducer

1970 – Őze Áron
Jászai-díjas színművész, rendező, színházigazgató, Őze Lajos színművész fia

1973 – Rose McGowan
színésznő

1989 – Katerina Graham
amerikai színésznő, modell, énekes, táncos

1991 – Skandar Keynes
angol színész

Szeptember 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1784 – Ányos Pál
költő
(* 1756)

1914 – Charles Péguy
francia író, költő, esszéíró
(* 1873)

1919 – Schulek Frigyes
építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1841)

1942 – Móricz Zsigmond
író, újságíró, szerkesztő
(* 1879)

1949 – Ács Ferenc
festőművész
(* 1876)

1968 – Görbe János
Kossuth-díjas színművész, Görbe Nóra színművésznő édesapja
(* 1912)

1972 – Bársony Dóra
(er. Báder Dóra)
opera-énekesnő
(* 1888)

1992 – Rajcsányi László
olimpiai- és világ- és Európa-bajnok kardvívó, sportvezető, mérnök
(* 1907)

1997 – Kalkuttai Szent Teréz
aromán származású katolikus apáca, Nobel-békedíjas misszionárius
(* 1910)

1997 – Solti György
Grammy-díjas karmester, zongoraművész, zeneigazgató
(* 1912)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 5-én történt

1666 – Eloltják a Nagy londoni tűzvész lángjait

A lángok szeptember 2-án a középkori városmagban, a City of Londonban csaptak föl, és bár nem érték el, de komolyan veszélyeztették az arisztokraták lakta Westminstert, II. Károly angol király whitehalli palotáját és a legtöbb külvárosi nyomornegyedet. A tűz egy királyi pékségben, a Pudding Lane-en keletkezett, ahol Thomas Farriner (vagy Farynor), a pékség vezetője figyelmen kívül hagyta, hogy az egyik kemencéjében nem aludt ki a parázs.

A tűzvész 13.200 házat, 87 plébániatemplomot, a Szent Pál-katedrálist és a City legtöbb hatósági épületét felemésztette. Becslések szerint a belváros 80.000 lakosa közül 70.000 otthona lett semmivé. A halálos áldozatok száma ismeretlen és kevésnek becsült, mivel csupán hat halálesetet jegyeztek fel. Manapság azonban vitatják ezt, mivel a szegény és középosztálybeli áldozatokat nem rögzítették a források, és a hő sok áldozat testét elhamvaszthatta, elpusztítva minden felismerhető nyomot. A tüzet három nappal később, szeptember 5-én sikerült megfékezni és eloltani.

A nagy londoni tűzvész

A nagy londoni tűzvész

1698 – Szakálladó

Nagy Péter orosz cár adót vet ki a szakállakra.

1810 – Tűzvész pusztítja el a Tabánt

Budán a virágzó Tabán városrészt 1810. szeptember 5-én egy hatalmas tűzvész szinte teljesen elpusztította, úgy 4-5 ezer lakóház enyészett el. A városrész máig fennmaradt Tabán elnevezése a cserzőműhelyt jelentő török Debagháne, Tabahan szavakból ered, az Ördög-árkot pedig abban az időben Tímár-pataknak nevezték, utalva a partján működő szattyánkészítő és tímármesterekre.

A török hódoltság alatt a magyar lakosság teljesen elhagyta ezt a vidéket, s helyüket szőlőművelő, iparos- és kereskedőcsaládok foglalták el. Zömük görögkeleti vallású délszláv volt, még a 19. században is használták a Raizen Stadt (Rácváros) elnevezést. Később, 1875 júniusában az Ördögárok patak áradása döntötte romba a városnegyedet. Az azután már nyomorúságos Tabán lebontásáról 1909-ben határozott a Közmunkatanács, s ez csak az első világháború, majd a gazdasági válság miatt húzódott még bő két évtizedig. Később nagyszabású tervek születettek a beépítésről, de ezek pénzhiány miatt nem valósultak meg.

1848 – Széchenyi István grófot a döblingi elmegyógyintézetbe viszik

Széchenyi István nem vonta ki magát a vértelen márciusi forradalom eredményeinek megvalósítása alól. Ezért 1848. április 7-től szeptember 11-ig a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere azonban nem bírta elviselni. Rémképek gyötörték, képzeletében felötlött előtte a forradalom tragikus, mindent elpusztító végkifejlete. Orvosa, Balogh Pál szállíttatta Döblingbe, a Georgen elmegyógyintézetbe. Az ennek otthont adó kastély egy hatalmas park közepén várta. Széchenyi állapota fokozatosan javult, lassan szeretett családjával is újra fel tudta venni a kapcsolatot.

Széchenyi István

Széchenyi István

1905 – Lezárul az orosz-japán háború

Az 1904-1905 között folyó orosz-japán háború befejezéseként a két ország képviselői 1905. szeptember 5-én az egyesült államokbeli Portsmouthban aláírták a békeszerződést, amely szerint Oroszország jelentős engedményekre kényszerült. Többek között átadta Japánnak Port Arthur kikötőt és a Szahalin-szigetek déli részét, s elismerte Japán befolyását Koreára. A megszerzett területekkel Japán belépett a nagyhatalmak közé. Emellett a cári csapatok kivonultak Mandzsúriából és lehetővé tették a kínai hatalom visszaállítását. A szerződés rendelkezései Japán II. világháborús vereségéig maradtak érvényben.

1914 – Francia ellentámadás a Marne folyónál

Francia ellentámadás a Marne folyónál az első világháborúban. A német előrenyomulás elakad, lövészárok-hadviselés alakul ki.

1927 – Felavatják az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézetet

Tihanyban ünnepélyes keretek között, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatják az első magyarországi, kizárólag tudományos célokat szolgáló Országos Magyar Biológiai Kutatóintézetet.

1940 – A magyar haderő megkezdi Észak-Erdély visszafoglalását

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a Román Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszafoglalását.

1944 – Megkezdődik a tordai csata

A szovjet csapatok gyors előrenyomulása következtében 1944, augusztus-szeptember fordulóján a Déli-Kárpátok hegyi átjáróinak birtoklása minden harcoló fél számára létfontosságúvá vált. A 2. Ukrán Hadseregcsoport célja az volt, hogy a Havasalföldről a hegység déli vonulata felől a román kézen lévő átjárókon át a keleti vonulatot védő magyar-német csapatok hátába kerüljön. A német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport visszavonulásához magyar területre égető szükség lett volna a déli hegyi átjárókra is, s a Magyar Királyi Honvédség kísérletet tett azok lezárására. Az újjászervezett 2. hadsereg szeptember 5-én megindított támadása azonban elkésett, s az Erdély szívében kialakuló tordai csatában a honvédek csak arra voltak képesek, hogy egy hónapon át megakadályozzák az egyesült szovjet-román seregek áttörését Magyarország belső területei felé.

1945 – Budapesten összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés

1945. szeptember 5-én összeült Budapesten az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek egybehívását a Szövetséges Ellenőrző Bizottság addig megakadályozta. 1944 decemberétől, az alakuló ülést követően az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága gyakorolta a parlament ellenőrző funkcióit, a kormány rendeleti úton kormányzott. A Nemzetgyűlés budapesti ülése törvényerőre emelte a kormány addigi rendeleteit, így a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló határozatot, valamint helyben hagyta a Németországnak szóló hadüzenetet és a moszkvai fegyverszüneti egyezmény aláírását, elfogadta a választójogról, a közterhekről és a fedezendő kiadásokról szóló törvényeket. Törvényt alkotott az állami szuverenitásról, valamint a Nemzeti Főtanácsról, mint kollektív államfői testületről.

1946 – Dél-Tirol kulturális önkormányzatot kap

Karl Gruber osztrák és Alcide De Gasperi olasz külügyminiszter aláírja a német ajkú dél-tiroli lakosság helyzetére vonatkozó Gruber-De Gasperi kötötte egyezményt. Dél-Tirol Ausztriához csatolását a német ajkú lakosság akarata ellenére a győztes hatalmak elutasították. Az egyezmény sarkalatos pontját képezi, hogy a német teljes jogú hivatali nyelv lett, biztosították az alsó- és középfokú oktatásban az anyanyelv használatát, a közhivatalokban az egyenlő alkalmazási feltételeket az állások betöltésénél, továbbá megteremtették Észak- és Dél-Tirol között az árucserét és szabad személyforgalmat.

1949 – Megszűnik a kötelező vallásoktatás

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa fakultatívvá minősíti vissza az addig kötelező vallásoktatást.

1956 – Elkezdődik a Szuezi válság

Izrael tiltakozik Egyiptom intézkedése ellen, mellyel kizárja őt a Szuezi-csatorna használatából. A hónap végén Izrael megtámadja Egyiptomot, és elkezdődik a második arab-izraeli háború.

1960 – Muhammad Ali olimpiai bajnok

Muhammad Ali – akkor még Cassius Clay néven – félnehézsúlyban aranyérmet nyer a római olimpián.

Cassius Clay ( Muhammad Ali) a római olimpián

Cassius Clay ( Muhammad Ali) a római olimpián

1969 – Vádat emelnek William Calley hadnagy ellen a My Lai-i mészárlásért

Benyújtják a vádiratot William Calley hadnagy ellen, a több száz vietnami civil életét követelő My Lai-i mészárlás során elkövetett gyilkosságok miatt.

1972 – Terroristák sokkolják a müncheni olimpiát

A most már az egész világon – így Magyarországon is – közvetlen televíziós közvetítésekben nyomon kísért olimpia legnagyobb és legszomorúbb látványossága az arab terroristák brutális támadása volt. A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista csoport az olimpiai faluban két izraeli sportolót megölt, kilencet pedig túszul ejtett. A túszok életéért cserébe egyebek mellett azt követelték, hogy Izrael engedjen szabadon több mint 200 palesztin foglyot. A terrorelhárításban járatlan német hatóságok a terroristákat és a túszokat helikopterrel a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre szállították. A repülőtéren túszmentő akciót indítottak, amely véres kudarcba fulladt: meghalt mind a kilenc izraeli sportoló, öt terrorista és egy német rendőr. Három terroristát élve elfogtak. Az olimpiát gyászünnepség megtartása után tudták csak folytatni.

A túszmentő akció véres kudarcba fulladt

A túszmentő akció véres kudarcba fulladt

1977 – Terror az NSZK-ban

Hanns-Martin Schleyer-t, a német BDI (a Gyáriparosok Szövetségének) elnökét Kölnben elrabolják a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) terrorszervezet tagjai. Az akció célja az elítélt és bebörtönzött RAF-vezetők szabadon bocsátásának kikényszerítése.

2001 – Az Európai Parlament elfogadja a Magyarországról szóló országjelentést

Megszavazza a jelentéshez benyújtott módosító indítványt is, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás