2019. április 26., péntek

Foky Ottó (Fotó: MTI - Földi Imre)

Hat évvel ezelőtt hunyt el a kiváló animációsfilm-rendező

A Gergely-naptár szerint az év 246. napja, az évből még 119 nap van hátra.

2012-ben ezen a napon hunyt el 85 éves korában, Budapesten Foky Ottó, Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, Érdemes és Kiváló Művész, akinek nevéhez többek között olyan mesék és figurák fűződnek, mint a Tévémaci, Mirr-Murr, Misi Mókus, Makk Marci vagy Ugrifüles. Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek, 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, valamint folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai, majd az egész estés Éljen Szervác. A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky Ottó hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében, a Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak – írja a Wikipédia.

2018. szeptember 3., hétfő

A Nap kel: 6 óra 3 perckor, nyugszik: 19 óra 21 perckor.
A Hold kel: 23 óra 44 perckor, nyugszik: 14 óra 22 perckor.

Névnapok

Hilda, Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.

Hilda

Germán eredetű női név, a -hild- elemet tartalmazó germán nevek rövidülése. A névelem jelentése:„harc”. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: A Pártfogás Napja

A 2006-tól létező nap célja, hogy a pártfogó felügyelők erősítsék szakmai kapcsolataikat, illetve közvetítsék az alternatív szankciók fontosságát. A pártfogó felügyelők segítik a bűnelkövetők rehabilitálását és reintegrációját, közvetítő szerepet látnak el a bűnelkövető, az áldozat és a társadalom között.

Szeptember 3. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1813 – Eötvös József báró
író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA és a Kisfaludy Társaság elnöke
(† 1871)

1863 – Hans Aanrud
norvég novella- és színműíró
(† 1953)

1875 – Ferdinand Porsche
német autótervező és -gyáros
(† 1951)

1906 – Trauner Sándor
(er. Trau Sándor)
magyar származású, francia festőművész, Oscar-díjas díszlettervező
(† 1993)

1926 – Irene Papas
(er. Iríni Leleku)
görög színésznő

1941 – Babarczy László
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész

1942 – Fodor Tamás
Jászai-díjas színművész, rendező, színházigazgató

1948 – Sáfár Anikó
színművésznő

1956 – Görbe Nóra
színművésznő

1957 – Steve Schirripa
amerikai színész, producer, író („Maffiózók”)

1965 – Charlie Sheen
(er. Carlos Irwin Estévez)
Golden Globe-díjas amerikai színész

1984 – Garrett Hedlund
amerikai színész

1995 – Korsós Dorina
EHF BL-győztes kézilabdázónő

Szeptember 3. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1658 – Oliver Cromwell
angol államférfi, diktátor
(* 1599)

1948 – Edvard Beneš
cseh politikus, Csehszlovákia köztársasági elnöke
(* 1884)

1950 – Ágay Irén
színművésznő
(* 1912)

1957 – Heltai Jenő
(er. Herzl Jenő)
író, költő, újságíró, producer, dramaturg
(* 1871)

1991 – Frank Capra
(er. Francesco Rosario Capra)
olasz születésű, Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező
(* 1897)

2001 – Tóth Eszter
József Attila-díjas író, költő
(* 1920)

2007 – Szepes Mária
(er. Scherbák Magdolna)
író, költő
(* 1908)

2010 – Bánffy György
(er. Hunyadi-Buzás György)
Kossuth-, Jászai- és Kazinczy-díjas színművész, érdemes és Kiváló Művész
(* 1927)

2011 – Képíró Sándor
az újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolt csendőr százados, jogász
(* 1914)

2012 – Foky Ottó
Munkácsy- és Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 3-án történt

KI. e. 36 – A naulochusi csata

Marcus Vipsanius Agrippa legyőzi Sextus Pompeius seregeit.

301 – A hagyomány szerint egy kőfaragó megalapítja San Marinót

San Marino a legrégebbi, ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy a keresztényüldözések elől menekülő kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A IX. században apátság, a XII. században konzulok által irányított önálló városállam, a XV. századra oligarchikus köztársaság lett. Mai határai 1462-re alakultak ki. Elszigeteltsége és ügyes diplomáciája révén meg tudta őrizni függetlenségét az itáliai városállamokkal szemben.

A törpeállamot Napóleon Franciaországa 1797-ben, a többi európai állam az 1815-ös bécsi kongresszuson ismerte el, amit VII. Pius pápa 1817-ben megerősített. 1862-ben az olasz állam védnöksége alá került, amellyel vámszövetséget kötött. Bár független ország, erősen függ Olaszországtól, amely XIX. századi egyesítése óta teljesen körülveszi. San Marino mindkét világháborúban semleges volt, 1944. szeptemberben néhány napra azonban megszállták a németek. Az ország élén hathavonta váltja egymást két régenskapitány. A 60,5 négyzetkilométernyi San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és Vatikán kisebb nála.

San Marino

San Marino

1138 – Csepel

II. Béla magyar király Székesfehérváron e napon kiadott kiadott oklevele az első írásos emlék Csepel faluról.

1189 – Koronázás Angliában

Megkoronázzák I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királyt Westminsteri apátságban.

1272 – Megkoronázzák IV. Lászlót

Királlyá koronázzák IV. (Kun) László Árpád-házi uralkodónkat.

1335 – I. Károly szövetséget köt János cseh királlyal

A magyar-cseh kapcsolatok a XIV. században igen változatosan alakultak. A trónviszályok idején a cseh uralkodó is igényt tartott a magyar trónra, a későbbi III. Vencelt meg is koronázták. Ennek ellenére semmiféle komoly hatalommal nem rendelkezett Magyarországon, ezért apja, II. Vencel kimenekítette a Kárpát-medencéből. 1306-ban III. Vencelt meggyilkolták, és a Premysl-ház kihalása után a Luxemburgiak szerezték meg a cseh trónt.

I. Károly többször is szövetkezett Jánossal, hogy Csák Máté ellen közösen lépjenek fel. A magyar uralkodó Luxemburgi Beatrixet, János testvérét is feleségül vette, de ő 1319-ben gyermekáldás nélkül halt meg. Ezek után Károly külpolitikájában inkább erőteljes lengyel érdekeltség mutatható ki, de a cseh kapcsolat továbbra is élénk maradt.

I. Károly szobra a Hősök terén

I. Károly szobra a Hősök terén

1327-ben Nagyszombatban Károly és János szövetséget kötött egymással a Habsburgok ellen. A találkozót egy eljegyzéssel pecsételték meg, mely szerint Károly fia, László feleségül fogja venni Annát, János leányát, de a frigy végül László 1329-es halála miatt nem valósult meg. Időközben komoly konfliktus alakult ki a csehek és a lengyelek között, a cseh uralkodó ugyanis viselte a cseh királyi címet, másrészt igényt tartott Sziléziára, harmadrészt támogatta a Német Lovagrendet, amely állandó összecsapásokat vívott a fiatal lengyel királysággal. Az ellentétek lecsillapítása érdekében Károly ragadta magához a kezdeményezést, és 1335 novemberére Visegrádra királytalálkozót hívott össze.

Ezt megelőzően megkezdődtek az előtárgyalások, melynek során a követeléseket próbálták pontosítani. Az 1333 óta uralkodó Kázmér lengyel király (akinek testvérét, Erzsébetet Károly vette feleségül) nehéz helyzetbe került, amikor a cseh és a magyar fél szövetséget kötött egymással 1335-ben. Ezzel vált világossá számára, hogy országa külpolitikailag harapófogóba került. Természetesen Károlynak nem állt szándékában, hogy a régóta jól működő lengyel-magyar kapcsolatot felrúgja, ezért komoly összeget kölcsönzött Kázmérnak, hogy a cseh uralkodó békés szándékát megvásárolja. 1335 novemberében végül sikerült megállapodni a szemben álló feleknek.

1783 – Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államokat

Az észak-amerikai függetlenségi háború véget ért: Párizsban békét kötött Nagy-Britannia és tizenhárom volt gyarmata. Egyidejűleg Versailles-ban Nagy-Britannia Franciaországgal és Spanyolországgal is békét kötött. A tárgyalások eredményeként Spanyolország megkapta Nagy-Britanniától Floridát és Menorca szigetét, Franciaország Tobagót és a Szenegál vidékét. míg Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.

1794 – Kísérlet egy nemzeti játékszín létrehozására

Szabolcs vármegye megyegyűlésének Nagykárolyba összehívott küldöttei azzal az utasítással ültek össze tanácskozásra, hogy országos méretű kezdeményezést indítsanak egy nemzeti játékszín érdekében, amelynek felépítésére 400 ezer forint alaptőkével alapítványt kívántak létrehozni. A belépő összegét a nagyobb vagyonnal rendelkező személyek esetében 1.000 forintban állapították meg, míg a kisebb jövedelműektől mindössze évi 50 forint befizetését szerették volna elérni.

A szándéknyilatkozatot 44 személy látta el kézjegyével, közöttük olyanok, mint báró Podmaniczky József, a nemzeti színház gondolatának lelkes pártfogója, Kazinczy Ferenc, Berzeviczy Gergely, valamint a magyarországi színjátszás olyan lelkes támogatói, mint báró Wesselényi Miklós, gróf Rhédei Lajos, gróf Festetics György és báró Vay Miklós. A vármegye körlevélben tette közzé az alapítvány tervét, melyhez azonban csalódásukra a többi vármegye nem csatlakozott hasonló lelkesedéssel, mindössze Szatmár és Pest vármegye reagált. Az ügy iránti általános közömbösségben feltehetően közrejátszott a magyar jakobinus mozgalom tagjainak letartóztatása is. 1795. január 13-án a Helytartótanács be is tiltotta a gyűjtési akciót.

1825 – Pappá szentelik Jedlik Ányost

Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját Győrben pappá szentelik.

Jedlik Ányos

Jedlik Ányos

1857 – Miskolcon átadják az újjáépített Nemzeti Színházat

Miskolcon 1823-ban nyílt meg az első magyarországi állandó kőszínház, amely azonban 1843. július 19-én, a nagy tűzvészben teljesen elpusztult. 1847-ben Szemere Bertalan kezdeményezésére indult meg az új színház, a mai Miskolci Nemzeti Színház építése. A kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus részletekkel tagolt épületet – amely Cassano József terve alapján készült – 1857. szeptember 3-án avatták fel. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, s az ünnepélyes megnyitón Laborfalvy Róza, Munkácsy Flóra, Egressy Gábor és id. Lendvay Márton is fellépett. A színházat 1949-ben államosították, majd 1958-tól teljesen felújították, s 1959 végén nyitották meg ismét.

A Miskolci Nemzeti Színház épülete napjainkban

A Miskolci Nemzeti Színház épülete napjainkban

1866 – Megkezdődik az I. Internacionálé

Az I. Internacionálé (a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusa) a munkásosztály nemzetközi politikai tömegszervezete volt, mely reprezentálta az 1850-es évtized munkásmozgalmi apályát követő időszak osztályharcának fellendülését. Kezdeményezőinek elsődleges gyakorlati célja az volt, hogy az egyes országok nemzeti keretei között folytatott osztályküzdelmeinek eredményeit (rövidebb munkanap, magasabb bérek, jobb munkafeltételek) ne lehessen más országokból importált sztrájktörő vagy pusztán olcsóbb munkaerő segítségével semmissé tenni.

1880 – Sikeres villamos-próbajárat Szentpéterváron

Péterváron Fjodor A. Pirockij orosz mérnök a városi lóvasúti társaság egyik kocsijára egy villamosmotort szerelt fel, és ezzel megtette az első sikeres kísérletet az ún. villamossal. Az áram az egyik sínben érkezett a megfelelően kialakított kerekeken a motorba, majd a másik sínben tért vissza ahhoz a kis villamos erőműhöz, amelyet egy kb. 3 kilowatt teljesítményű gőzgép hajtott.

Pirockij neve mégis az ismeretlenség homályába veszett, mert a városi villamos megalkotásához nem csak az ötletre volt szükség. A megbízható üzemeltetés érdekében rengeteg technikai nehézséget kellett legyőzni, ehhez pedig sok pénzre lett volna szükség. Így – már megfelelő anyagi és technikai háttérrel – az első menetrendszerű villamos 1881 májusában Berlin közelében indult el. Tervezője Werner Siemens, az elektrotechnika nagy német alakja volt.

1914 – A francia kormány székhelyét Dél-Franciaországba helyezi át

A német csapatok előrenyomulása francia földön a főváros, Párizs biztonságát fenyegeti. Mialatt a francia keleti frontot a Marne mögé kell visszavonni, a francia kormány úgy dönt, hogy székhelyét Dél-Franciaországba helyezi át. A marne-i front francia parancsnokának, Joseph Joffre tábornoknak köszönhető, hogy a párizsi lakosság körében fenyegető pánik a katonai szervezetre nem terjed át. Ő és Párizs rátermett katonai kormányzója azon fáradozik, hogy megóvják a Szajna-parti világvárost egy német támadástól.

1938 – A müncheni egyezmény alapján német csapatok vonulnak be Csehszlovákiába

Az egyezmény 1938. szeptember 29-én a dél-németországi Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, Nagy-Britannia, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.

1967 – A svédek is a jobb oldalon közlekednek

Svédországban az autóközlekedésben bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert, az európai kontinensen utolsóként.

1971 – Megállapodnak a Berlint megszálló hatalmak

A Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezményben a megszálló hatalmak: az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megerősítik Berlinért való felelősségüket. Megerősítik Berlin különleges státusát: Nyugat-Berlin nem szerves része a Szövetségi Köztársaságnak, hanem polgármester és egy szenátus kormányozza. A Szovjetunió elkötelezettséget vállal arra, hogy fenntartja és megkönnyíti a személy- és teherforgalmat Nyugat-Berlin és a Szövetségi Köztársaság között. A négyhatalmi egyezményhez kapcsolódva az NSZK, Nyugat-Berlin és az NDK olyan megállapodást köt, amely megkönnyíti a tranzitforgalmat és szabályozza a nyugat-berliniek látogatásait; eszerint évente összesen 30 napot tölthetnek Kelet-Berlinben és az NDK-ban.

Az egyezmény aláírása

Az egyezmény aláírása

1972 – Pusztaszeren ünnepséget tartanak

Pusztaszeren megrendezték az évi szokásos Árpád-ünnepséget. 1896-ban az országgyűlés törvénycikkben iktatta, hogy Pusztaszeren emlékművet állítsanak a nevezetes évfordulóra. Ezután egymás után alakultak azok a polgári társaságok, amelyek a helyszínen évente egyszer kisebb ünnepséget rendeztek, később tábori misével egybekötve. 1898. óta tartják számon a szobori búcsút. Kezdetben Szent István napján, később a romtemplom titulusának megfelelően szeptember első vasárnapján. 1921-től a szobori búcsú az „országos Árpád-ünnep” nevet kapta. Az 1930-as évek elejétől születtek tervek nemzeti park létrehozására. 1945. március 29-én a debreceni kormány javaslatára Nagy Imre itt kezdte el a hivatalos földosztást.

A jelenkori ünnepségek gyökerei 1957-ig nyúlnak vissza, amikor a szobori búcsú napján a Hazafias Népfront égisze alatt munkás-paraszt találkozót rendeztek. 1978 után az ünnepség időpontja ismét augusztus 20. Az új kenyér ünnepe, Szent István napja lesz. 1966-ban Csongrád Megye Tanácsa már terveket készíttetett a nemzeti emlékparkról, majd 1970-ben Erdei Ferenc létrehozta az Országos Emlékbizottságot. Ennek kezdeményezésére építik fel 1995-re a nemzeti emlékparkot.

1973 – Kikiáltják Katar teljes függetlenségét

Az Arab-félszigeten fekvő Katarban a XIX. század óta az Al Thani család uralkodik. Az 1916-ban Nagy-Britanniával megkötött szerződés Katart brit protektorátus alá helyezte. A kőolaj kitermelését követő gazdasági fellendülés nyomán 1970. áprilisában ideiglenes alkotmányt fogadtak el, első alkalommal kinyilvánítva az ország államiságát. 1971. szeptember 3-án kikiáltották az emirátus teljes függetlenségét, majd barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Nagy-Britanniával.

1983 – Szendi József elfoglalja a veszprémi püspöki széket

Az 1921. október 31-én, Székesfehérváron született katolikus főpapot 1982. április 5-én stephaniacumi címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezték ki. Április 21-én szentelték püspökké Esztergomban. 1983. szeptember 3-án foglalta el a veszprémi püspöki széket. 1993. május 30-án, II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. Szendi József 1997. augusztus 14-én vonult nyugalomba.

1988 – Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul az MDF

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) az 1990-ben az első szabad választáson a legtöbb szavazatot szerezve négy évig a kormánykoalíció vezető pártjaként két miniszterelnököt adott az országnak. Eredetileg markánsan jobboldali, de több ideológiai áramlatot magába fogadó párt volt. 2011-ben névváltoztatással feloszlatásra került.

1992 – Szlovákiában beindítják a bősi erőmű turbináit

A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvízcsatorna közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső.

A bősi erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában azonban sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) csehszlovák féllel.

A csehszlovák oldalon ezt követően 1992 októberében a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre) terelték a Duna vizének 83%-át. Az ügyben a két ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely végül 1997-ben mindkét felet elmarasztalta, és kötelezte őket a helyzet államközi szerződésekkel való rendezésére.

2004 – A beszláni túszdráma vége

Szeptember 1-jén, a tanévnyitó napján iszlamista terroristák megszállják a beszláni iskolát, túszul ejtik a jelenlévőket. A későbbi túszszabadító akció 344 halálos áldozatot követel, többségük diák.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás