2018. december 10., hétfő - Judit

Ma lenne 90 éves a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színművész

A Gergely-naptár szerint az év 264. napja, az évből még 101 nap van hátra.

1928-ban ezen a napon született Kispesten Sinkovits Imre, többek között Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Színésze, a XX. századi magyar színjátszás és filmművészet kiemelkedő és meghatározó alakja. 1947-ben érettségizett, majd felvették a Színiakadémiára. 1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott. 1951-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelyet követően a Nemzeti Színház művésze lett, ahol 1956-ig játszott. 1956. október 23-án tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, amely az 1956-os megmozdulás jelképe lett. A forradalom leverése után népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetéssel sújtani, de politikai nyomásra a Nemzeti Színház vezetősége előbb rendszerellenes magatartás miatt fél évre eltiltotta a színpadtól, majd elbocsátották. Ebben az időszakban folyamatosan nyomozók zaklatták, megfigyelték, kihallgatásokra vitték. A családja megélhetése végett más munkát vállalt, játékfröccsöntőként dolgozott. Csak 1958-tól engedték meg neki, hogy a külvárosi, „proli” színháznak számító József Attila Színházban újra színészként játsszon. Kiemelkedő tehetsége itt is kifejezésre jutott, sorra vitte sikerre szerepeit. 1963-ban engedték vissza a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Színházi szerepei mellett rengeteg filmben is játszott, egyik legismertebb filmszerepe A tizedes meg a többiek című filmben nyújtott felejthetetlen alakítása. Munkahelyét, a Nemzeti Színházat 2000-től kormányzati döntéssel Pesti Magyar Színházra nevezték át. Itt játszott 72 éves korában, 2001. január 18-án bekövetkezett haláláig, amelyet tüdőrák okozott. 2001. február 2-i temetése valódi nemzeti esemény volt. A közszolgálati televízió a tervezett hatvanhárom perc helyett kilencvenkilenc perc időtartamban, élő adásban sugározta búcsúztatását az Óbudai temetőből, ahol hozzá méltó, egyszerű, csendes szertartás zajlott. A képernyőn pusztán a képeket lehetett látni, senki nem közvetített vagy kommentálta az eseményeket – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 21., péntek

A Nap kel: 6 óra 28 perckor, nyugszik: 18 óra 45 perckor.
A Hold kel: 17 óra 24 perckor, nyugszik: 2 óra 22 perckor.

Névnapok

Máté, Mirella, Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Máté

A férfinév a héber Mattanaja név rövidített, Mattai formájának görög alakjából származik, jelentése: Isten ajándéka. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a másdoik leggyakoribb férfinév.

Mirella

A latin eredetű női név, jelentése: csodálatraméltó. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepelt az első százban, kivéve 2008-at, amikor a 96. leggyakoribb női név volt.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: A Magyar Dráma Napja

A napot a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től ünnepeljük, Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója napjának tiszteletére. Célja, felhívni a figyelmet a magyar drámai irodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

Alzheimer Világnap

Az Alzheimer kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége, melynek során az agysejtek sorvadásával először a személyiség, majd a test is elpusztul. A világnap évenkénti megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi Világszervezet támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amelyhez már 57 ország csatlakozott.

ENSZ Nemzetközi Békenap

A nemzetközi békenap megünneplését az ENSZ-közgyűlés 1981. szeptemberében megtartott 36. ülésszakán határozták el, s 1982-től minden év szeptemberének harmadik keddjén, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megkezdésekor emlékeztek meg róla. 2001. szeptember 7-én a békenap megünneplésének 20. évfordulójára készülődve a Közgyűlés úgy határozott, hogy 2002-től a békére való megemlékezésre a változó dátum helyett egy állandó napon, szeptember 21-én kerüljön sor. A nap megünneplésére vonatkozó 1981-es határozat célja, hogy a béke ügyének szentelt nap megtartásával felhívja a figyelmet az ENSZ-nek és tagállamainak, valamint az egész emberiségnek a béke megőrzésére tett erőfeszítései fontosságára, és minden lehetséges módon tanúbizonyságot tegyen a béke iránti elkötelezettségéről.

A Hála Világnapja

A világnapot a Hawaii szigetén 1965-ben megtartott ENSZ találkozón hívták életre.

Szeptember 21. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1791 – Széchenyi István
főrend, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója
(† 1860)

1928 – Sinkovits Imre
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze
(† 2001)

1929 – Kocsis Sándor
olimpiai bajnok, Európa Kupa győztes, VB ezüstérmes labdarúgó, az Aranycsapat csatára
(† 1979)

1931 – Larry Hagman
amerikai színész (Jockey)
(† 2012)

1934 – Leonard Cohen
Grammy-díjas kanadai énekes, zeneszerző
(† 2016)

1935 – Vekerdy Tamás
pszichológus, író

1945 – Jerry Bruckheimer
amerikai filmproducer

1947 – Stephen King
amerikai író

1955 – Szirtes Ági
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, Érdemes Művész

1967 – Faith Hill
(er. Audrey Faith Perry)
amerikai country-énekesnő

1977 – Kiss Gergely
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, Világliga- és Világkupa-győztes vízilabdázó

Szeptember 21. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

19 – Vergilius
római költő, író
(* I. e. 70)

454 – Flavius Aëtius
római hadvezér, államférfi
(* 390 körül)

1558 – V. Károly
német-római császár, I. Károly néven spanyol király
(* 1500)

1576 – Gerolamo Cardano
itáliai matematikus, fizikus, orvos, jós
(* 1501)

1832 – Walter Scott
skót író
(* 1771)

1836 – John Stafford Smith
angol zeneszerző
(* 1750)

1837 – Bezerédj Amália Krisztina
írónő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője
(* 1804)

1860 – Arthur Schopenhauer
német költő, filozófus
(* 1788)

1960 – Koréh Endre
operaénekes
(* 1906)

1982 – Ungváry László
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1911)

1987 – Jaco Pastorius
amerikai jazz-basszusgitáros, zeneszerző
(* 1951)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 21-én történt

1235 – Julianus barát elindul a keleti magyarok lakóhelyére

Julianus barát domonkos szerzetes és három társa útnak indul Béla királyfi megbízásából, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren át eljussanak Magna Hungaria-ba, a keleti magyarok lakóhelyére.

1415 – Királyi találkozó

Zsigmond magyar és német király személyesen találkozik I. Ferdinánd aragóniai királlyal annak betegágyánál az akkor Katalóniához tartozó Perpignanban, hogy a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetéséhez megnyerje Hispania urát, aki Kasztília régense is volt. Közvetlenül ezután meglátogatja a királyi család többi tagját.

1520 – Trónra lép I. Szulejmán

A Török Birodalom legnagyobb területi kiterjedése és kulturális fénykora I. (Törvényhozó) Szulejmán uralkodásának idejére esik. I. Szelim halála után, 1520-ban került a trónra. Szulejmán legyőzi a magyarokat, Bécset ostromolja, meghódítja Perzsia, Örményország és Mezopotámia részeit. Reformok sorát vezeti be, támogatja a kultúrát, a tudományt és az építészetet. Ő építteti Isztambul legszebb szultáni mecsetét, a Szulejmánijét, mely a maga teljességében 1556-ra készül el. Az építményhez Korán-iskola, kórház, szálló és fürdő tartozik, és mellette van a szultán síremléke.

1741 – Királyi eskü, korona nélkül

Pozsonyban magyar királyként Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc István esküt tesz a magyar rendek előtt, de őt nem koronázzák meg.

1773 – Tanulmányi Alapot hoznak létre a jezsuiták vagyonából

Mária Terézia e napon kihirdetteti a jezsuita rend feloszlatásáról szóló, július 21-én kiadott pápai bullát. A jezsuita rendnek ekkor Magyarországon (Horvátországgal, a Bánáttal és Erdéllyel együtt) 935 tagja volt, egy egyetemet, három akadémiát, negyvenegy gimnáziumot és hét konviktust működtetett. Tagjai többnyire a világi papság soraiba léptek, könyvtáraik jórészt a pesti Egyetemi Könyvtár tulajdonába jutottak. A rend vagyonát, melynek kisajátítását a Magyar Kamara végezte, mintegy 7,76 millió forintra becsülték. Ebből létesítették a Tanulmányi Alapot, először az 1,46 millió értékű egyetemi alap, majd a 3,69 milliós, az alsó- és középfokú iskolák, valamint az akadémiák céljára szánt alap létrehozásával. A Tanulmányi Alap működését Mária Terézia 1780. március 25-én kiadott alapítólevele szabályozta. Az Alap jövedelmeiből – a volt jezsuiták nyugdíja mellett – az állam évente 182 ezer forintot fordíthatott az oktatásra. Ez lehetővé tette a magyarországi oktatásügy reformját és szervezetének jelentős átalakítását is.

1792 – A nemzeti konvent lemondatja XVI. Lajost

Az újonnan választott konvent, amely szeptember 20-án ül össze először, az egész nemzetet képviseli, és teljhatalommal rendelkezik az állam felett. Az alkotmányozó nemzetgyűlés és a törvényhozó gyűlés után ez a forradalom harmadik parlamentje. A törvényhozó gyűlés és a párizsi forradalmi községtanács között egyelőre befejeződik az ellenségeskedés. A 750 képviselő közül 200 girondista (a liberális burzsoázia képviselői), 110 jakobinus (a radikális Hegypárt), a többi küldött politikai állásfoglalása nem egyértelmű. Miután a centrum képviselői először a girondistákkal szövetkeznek, így azok kerülnek többségbe, bár a jakobinusok követőinek száma a nép között nő. Szeptember 21-én, a konvent egyhangúan elhatározza a monarchia megszüntetését és XVI. Lajos királyt trónfosztottnak nyilvánítja. Egy képviselő ezekkel a szavakkal indokolja meg a döntést: „A moralitás rendjében a királyok ugyanolyanok, mint a természet rendjében a szörnyetegek; …a királyok története a népek szenvedéstörténete”.

1846 – Vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel. Az 1846-ban alakult Balaton Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét Kossuth írta kézírással. Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás című röpiratában hangsúlyozta a gőzhajózás szükségességét, az idegenforgalommal, a halászattal, a vízszabályozással, iparosodással, kikötők építésével és nem utolsósorban a munkahely-teremtéssel való összefüggéseit. Szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót. A Kisfaludy névre keresztelt hajó gőzgépe Angliában, míg a hajótest az Óbudai Hajógyárban készült. A gőzös próbaútja Balatonfüredről Kenesére vezetett. Ezután egy év alatt sorra épültek kikötők Badacsonyban, Alsóörsön, Bogláron, Révfülöpön, majd később Füreden.

1883 – Bemutatják Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját

Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját. Célja felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

1921 – Ipari katasztrófa Németországban

A Ludwigshafen melletti Oppau városban felrobban a BASF vegyiüzem műtrágya-raktára. A német ipar addigi legsúlyosabb katasztrófájában 561 ember veszti életét, a lerombolt városban 7500-an válnak hajléktalanná.

1930 – Vaku segíti a fotósokat

Johann Ostermeyer feltalálja a vakulámpát (villanófényt).

1942 – Először száll fel az amerikai légierő B-29-es bombázó repülőgépe

A B–29 Superfortress a Boeing által kifejlesztett négymotoros nehéz bombázó repülőgép volt, amelyet a második világháborúban vetett be az Amerikai Légierő. Superfortress nevét az akkor már ismertté vált B–17 Flying Fortress-t meghaladó képességei miatt kapta, amely támadókapacitás végül az utolsó „Erődben”, a B–52 Stratofortress-ben csúcsosodott ki.

1944 – Brit-amerikai légitámadások a békéscsabai és a debreceni vasúti pályaudvarok ellen

A bombázás Debrecenben igen nagy károkat okoz. Lebombázzák a kiskörei, tiszafüredi vasúti hidakat, bombatalálattól súlyosan megsérül, és részben leszakad a bajai vasúti híd is.

1963 – Eredménytelen határtárgyalások folynak Kína és Szovjetunió között

A Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió élesedő ideológiai és politikai vitái közepette a moszkvai vezetés visszautasítja az „egyenlőtlen szerződések” hajthatatlan érvénytelenítését, de készséget mutat arra, hogy a kínai határt az Amur és az Usszuri folyónál pontosabban meghatározzák. Az „egyenlőtlen szerződések”, amelyeken az európai gyarmattartó hatalmak és Oroszország által Kínára politikai gyengesége idején ráerőszakolt hátrányos szerződéseket értik, az 1858. és 1860. évekre nyúlnak vissza. Az ajkuni szerződés érelmében Kínának akkoriban a cári Oroszországnak kellett átengednie az Amurtól észak és az Usszuritól keletre eső egész területet. Ennek a jogtipró rendelkezésnek a tudatára ébredve a Kínai Népköztársaság 1963. március 8-án ezeknek a területeknek a visszaszolgáltatását követelte a Szovjetuniótól. Az ezek után megindult tárgyalások nem jártak konkrét eredménnyel. A Szovjetunió végül 1964-ben a kínai-szovjet határt `történelmileg kialakultnak` minősítette.

1964 – Málta független lesz Nagy-Britanniától

A stratégiai fontosságú sziget jelentőségét már az ókori ember is kihasználta. Föníciaiak, görögök, rómaiak, vandálok, bizánciak éltek itt, és hoztak létre kereskedelmi kolóniákat. 1530-ban a johanniták telepedtek le, akik innen kapták végső elnevezésüket. A XVIII-XIX. század fordulóján a franciák és az angolok vetélkedtek a területért, az 1814-es párizsi béke értelmében a britek lettek a sziget urai. Málta 1964-ben lett független. Az akkori alkotmány elismerte II. Erzsébet angol királynőt mint a szigetország államfőjét – akit a főkormányzó képviselt –, 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor azonban már a választott elnök lett az államfő.

1975 – A nyugat zenéje a Szovjetunióban

Elton John az első nyugati pop-sztár, aki a Szovjetunióban ad koncertet.

1980 – Háború tör ki Irak és Irán között

Iraki csapatok benyomulnak Iránba, ezzel megkezdődik a két ország közötti háború.

1991 – Az örmény népszavazás a teljes függetlenség mellett dönt

A Kaukázus déli részén fekvő Örményország a földkerekség egyik legősibb állama, lakói már háromezer éve élnek az állandó hódításoknak kitett Kaukázus-vidéken. A nagyhatalmi marakodások kereszttüzében, egy viszonylag nyugodt időszakban, 301-ben az örmények a világon elsőként választották államvallásukká a kereszténységet. 1693-ban a nyugati örmény területeket Törökország, a keletieket pedig a perzsa birodalom kebelezte be. Ez utóbbi részét az 1828-as orosz-perzsa szerződésben a Kaukázusra szemet vető cári impérium ragadta el. A történelem viharai, így a törökök 1915-ös kegyetlen anatóliai vérengzése a világ különböző tájaira sodorták a kis kaukázusi nép tagjait – az örmény diaszpóra mértéke a zsidóságéhoz hasonlítható. Az önálló államiság 1918-1920-as rövid időszakát leszámítva Örményország 1828-tól 1991-ig az Orosz Birodalom, illetve a Szovjetunió része volt. 1920-ban nyugatról Törökország, keletről a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg. A kommunista többségű kormány 1920 végén megalakította az Örmény Szovjet Köztársaságot, amely 1922-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság volt. 1921-ben a szovjet vezetés a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot Azerbajdzsán részévé tette. E súlyos nemzeti sérelem 1988 februárjában felszínre tört. A Karabah visszacsatolását követelő milliós tüntetések véres polgárháborúba, majd Örményország és Azerbajdzsán 1994-ig tartó, hadüzenet nélküli háborújába torkollottak, amelynek több mint 20 ezer halottja, több százezer menekültje volt. Nemzetközi diplomáciai erőfeszítések nyomán a harcok elcsitultak, de Karabah ügye nem oldódott meg: nemzetközi elismertség híján, Azerbajdzsánba ékelten bármikor újabb harcok kiváltója lehet. A szovjet korszak végén Örményországban ismét létrejött a többpártrendszer. 1990. augusztus 23-án a képviselők nyilatkozatot fogadtak el Örményország szuverenitásáról Örmény Köztársaságra változtatva országuk hivatalos elnevezését. Az 1991. szeptember 21-i népszavazáson az örmények a Szovjetunióból való kiválásra voksoltak, s 23-án a parlament egyhangúan kikiáltotta a függetlenséget.

1993 – Környezetszennyezés

Németországból illegális úton 200 tonna veszélyes hulladék kerül Magyarországra.



Megosztás