2018. december 10., hétfő - Judit

Ronaldo (Fotó: YouTube.com)

42 éves lett a valaha volt egyik legjobb és legsikeresebb labdarúgó

A Gergely-naptár szerint az év 261. napja, az évből még 104 nap van hátra.

1976-ban ezen a napon született Ronaldo (er. Ronaldo Luis Nazário de Lima) kétszeres világbajnok, olimpiai bronzérmes, Copa América-, FIFA Konföderációs Kupa-, Világkupa- és UEFA Kupa-győztes, arany- és ezüstcipős brazil válogatott labdarúgó, minden idők egyik legjobb focistája. Tehetségét először 14 éves korában ismerték fel, mikor a korábbi világbajnok Jairzinho beajánlotta a brazil utánpótlás válogatottba és saját korábbi klubjához, a Cruzeiro-hoz. Első európai klubja a PSV Eindhoven volt, majd az FC Barcelona vásárolta meg. 1997-ben az olasz Interhez igazolt, ahol európai pályafutása során először nem sikerült a bajnokságban a gólkirályi címet megszereznie, ellenben az 1997-98-as UEFA Kupát elhódította a kék-feketékkel. Egy évvel az 1998-as labdarúgó-világbajnokság után komolyan megsérült a jobb térde, amely miatt hosszú hónapokat kellett kihagynia. Visszatérése 2000-ben volt, de csak hét percet játszott a Lazio elleni bajnoki mérkőzésen, mert másodszor is megsérült a térde. Két műtét és 20 hónap rehabilitáció után a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra tért vissza, és pazar formában játszva segített Brazíliának megnyerni az ötödik világbajnoki címét. Útja ezt követően ismét Spanyolországba, a Real Madridhoz vezetett, majd az AC Milan játékosa lett. Profi pályafutását végül hazájában fejezte be – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 18., kedd

A Nap kel: 6 óra 23 perckor, nyugszik: 18 óra 51 perckor.
A Hold kel: 15 óra 28 perckor.

Névnapok

Diána, Főbe, József, Metód, Richárd, Rikarda, Timur.

Diána

A római mitológiai női név a görög Artemisz istennő római megfelelőjének a neve, jelentése: „ragyogó”. Jelentése mindazonáltal bizonytalan, talán a dies (nap, nappal) szóval függ össze. Diána a vadászat, illetve a fény/világosság, valamint a szülés és születés istennője. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években a 70-92. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Szeptember 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

53 – Imperator Caesar Nerva Traianus Augustus
(er. Marcus Ulpius Traianus)
római császár
(† 117)

1587 – Francesca Caccini
olasz előadóművész, zeneszerző, költő, zenetanár
(† 1640)

1709 – Samuel Johnson
angol tudós, költő, műbíráló, az első angol szótár elkészítője
(† 1784)

1905 – Greta Garbo
(er. Greta Louisa Gustafsson)
Oscar-életműdíjas svéd színésznő
(† 1990)

1916 – Simándy József
(er. Schulder József)
többek között Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas operaénekes, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1997)

1917 – Asbóth József
teniszbajnok, edző
(† 1986)

1917 – Pataki Ferenc
olimpiai bajnok tornász
(† 1988)

1929 – Olsavszky Éva
Kossuth- és Jászai-díjas díjas színművésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja

1971 – Lance Armstrong
amerikai kerékpárversenyző

1976 – Ronaldo
(er. Ronaldo Luis Nazário de Lima)
világbajnok, olimpiai bronzérmes, Copa América-, FIFA Konföderációs Kupa-, Világkupa- és UEFA Kupa-győztes, arany- és ezüstcipős brazil válogatott labdarúgó

Szeptember 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

96 – Titus Flavius Domitianus
római császár
(* 51)

1783 – Leonhard Euler
svájci matematikus
(* 1707)

1847 – Kopácsy József
hercegprímás, veszprémi majd esztergomi érsek
(* 1775)

1891 – William Ferrel
amerikai meteorológus, az elméleti meteorológia egyik megalapozója
(* 1817)

1903 – Adorján Jenő
hegedűművész, zeneszerző
(* 1874)

1951 – Rátkai Márton
Kossuth-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1881)

1961 – Dag Hammarskjöld
Nobel-békedíjas svéd politikus, diplomata, az ENSZ második főtitkára
(* 1905)

1963 – Benedek Tibor
színművész, konferanszié, Benedek Miklós színművész édesapja, Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó nagyapja
(* 1911)

1970 – Jimi Hendrix
(er. James Marshall Hendrix)
amerikai rockzenész, gitáros, énekes
(* 1942)

1973 – Vályi Péter
vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes, az MSZMP KB tagja
(* 1919)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 18-án történt

324 – I. (Nagy) Konstantin lesz a Római Birodalom egyeduralkodója

18 évvel római császárrá és társuralkodóvá való kikiáltása után I. (Nagy) Konstantin egyeduralkodó lesz a Római Birodalomban, miután a Chrysopolis és Drinápoly (Trákia) melletti csatában döntő győzelmet arat riválisa, Licinius kelet-római császár felett.

1289 – VI. László birtokot adományoz

IV. László magyar király a kunok és tatárok elleni harcban magukat kitüntető székelyeknek adományozza a tordai várhoz tartozó Aranyos birtokot, és ezzel megveti Aranyosszék alapját.

1490 – Jagelló Ulászló kerül a magyar trónra

Jagelló UlászlóIV. Kázmér lengyel király és Cillei Anna legnagyobb fia – 1471-ben nyerte el Csehország, 1490-ben pedig Magyarország trónját. Bár apja másik fiának, János Albertnek szánta a magyar koronát, Ulászló hajthatatlan volt. Fegyverrel verte vissza öccse támadását, jóllehet annak csapatai 1490-ben a királyi székvárost is veszélyeztették. Így aztán az utóbbi hátrébb szorította a lengyel örökösödési sorban két öccsét, Sándort és apjuk kedvencét, Zsigmondot. Mivel Moldvában is erős lengyel befolyás érvényesült, Kelet-Közép-Európában egy Jagelló hatalmi tömb körvonala volt kialakulóban. Kázmér fiai közül azonban csupán Zsigmond örökölte apja határozottságát. Így a cseh és magyar urak jól számítottak: Podjebrád György és Mátyás után „kezelhetőbb” uralkodót választottak.

1635 – A császár Franciaországnak is hadat üzen

II. Ferdinánd német-római császár hadat üzen XIII. Lajos francia királynak. Franciaország már hosszabb ideje pénzzel támogatja Svédországot és a német protestáns fejedelmeket, így veszélyeztetve érzi magát a Habsburgoktól és ezért határait a Rajnáig szeretné előretolni. Az új hadüzenettel kezdődik a harmincéves háború legszörnyűbb szakasza: egész vidékek pusztulnak el és válnak teljesen néptelenné. A parasztokat a háborús zűrzavar megakadályozza abban, hogy földjeiket megműveljék, hiányoznak a vetőmagok és a tenyészállatok. Az ennek ellenére megművelt földekről gyakran nem lehet betakarítani a termést, mert vagy megsemmisül, vagy elkobozzák. Éhínség sújtja a lakosságot, az emberek macskát, kutyát, patkányt és békát esznek. Táplálékukat ehető növényekkel egészítik ki: csalánnal, komlóval, gombákkal és fűvel is. Sokan attól válnak beteggé vagy abba pusztulnak bele, hogy éhségükben mérgező növényeket és anyagokat is megesznek. Az élelmiszerhiányhoz járványok társulnak, amelyek a rossz higiéniai körülmények között gyorsan terjednek és éppen az alultápláltak körében szedik elsősorban áldozataikat. A pestis, a kolera és a tífusz egész falvakat néptelenít el, a halottakat gyakran nem tudják elég gyorsan eltemetni, ott maradnak fekve, ahol utolérte őket a halál. A lakossággal azonban a hosszú háború során eldurvult katonák bánnak legkegyetlenebbül, akik nem tesznek különbséget az ellenség és a civil lakosság között. Aki az ellenséges csapatok kezébe kerül, arra kínzás és halál vár.

1810 – Beiktatják a santiagói forradalmi juntát

Chile északi része a XVI. századi spanyol hódításig inka uralom alatt állott. A spanyol konkvisztádorok 1536-1540 között érkeztek, akik Santiagót 1541-ben alapították. A terület 1776-ig a perui alkirályság része volt, majd független főkapitányság lett. A Spanyolországtól való függetlenséget 1810-ben kiáltották ki, de teljesen csak 1817-ben űzték ki a spanyol csapatokat. Az ország első elnöke Bernardo O,Higgins tábornok volt, aki 1823-ig tartó uralma alatt gazdasági és társadalmi reformokat vezetett be. A XIX. században Chilét kis létszámú földbirtokos- oligarchia vezette, mely győztesen került ki az 1879 és 1883 között Bolíviával és Peruval vívott, területi gyarapodást eredményező háborúkból. A század végén véres polgárháború után három évtizedre megszilárdult a parlamentáris demokrácia. Az 1970-es választások nyomán a Salvador Allende vezette Népi Egység került hatalomra, amelynek államosító törekvései ütköztek az Egyesült Államok érdekeivel. A kormány átgondolatlan politikája, párosulva az amerikai büntetőintézkedésekkel gazdasági és politikai káoszhoz vezetett. 1973. szeptember 11-én a hadsereg véres államcsínnyel megdöntötte a kormányt, Allendét a harcokban megölték. A hatalomra került katonai junta, élén Augusto Pinochet tábornokkal, aki kegyetlenül leszámolt a belső ellenzékkel, betiltott minden politikai tevékenységet.

1814 – A Bécsi Kongresszus újjárendezi Európát

Bécsben találkoznak az európai hatalmak vezetői, hogy Európa területi újjárendezéséről tárgyaljanak. A diplomáciai szinten hosszasan elnyúló tanácskozások mellett a bécsi kongresszust a kiterjedt ünnepélyesség jellemzi. Fontos szerepet játszott a tárgyalásokon az elnöklő osztrák államkancellár, Klemens Wenzel Metternich herceg mellett mindenekelőtt I. Sándor orosz cár, Lord Robert Stewart Viscount Castlereagh brit külügyminiszter, Karl August von Hardenberg herceg porosz államkancellár és a Franciaországot képviselő Charles Maurice de Talleyrand herceg. A diplomáciai kongresszusok történetében először a javaslatokat bizottságokban dolgozzák ki, s azokat a kongresszus záró összejövetelén hagyják jóvá. A nagyhatalmak érdekellentétei következtében a tárgyalások hosszan, sok apró lépésben zajlanak, legfőbb színterük a szalon és a sokféle ünnepélyes rendezvény.

1851 – Megjelenik a The New York Times első száma

A nemzetközileg terjesztett napilapot az újságíró és politikus Henry Jarvis Raymond, a Nemzeti Republikánus Bizottság második elnöke és George Jones, korábbi bankár alapította. A lap eredeti neve New-York Daily Times volt.

1931 – A japánok megszállják Mandzsúriát

Japán csapatok megszállják Madzsúriát, amelyet Harbin és Mukden (Senjang) bevétele után 1932. február 18-án Mandzsukuo néven önálló állammá nyilvánítanak. A nyugati hatalmak tiltakoznak, Kína hadat üzen Japánnak, s bojkottálja vele a kereskedelmet. Az ázsiai terjeszkedésre készülő szigetországot azonban nem tudják feltartóztatni.

1934 – A Szovjetunió belép a Népszövetségbe

A Szovjetuniót 59. államként felveszik a Népszövetségbe: ez a lépés növeli a Szovjetunió nemzetközi elismerését és azt jelenti, hogy a nyugati államok feladják a kommunista állam elszigetelésére irányuló politikájukat. Mindenekelőtt Franciaország fáradozott a Szovjetunió felvételén. A javaslat mellett 38 állam, ellene három szavazott, négy ország tartózkodott, hétnek a képviselője pedig távol maradt. Székfoglaló beszédében Makszim Litvinov szovjet külügyi népbiztos elismerte a Népszövetség Egyezségokmányát.

1940 – Újabb hajót süllyeszt el egy német tengeralattjáró

Az U-48 német tengeralattjáró elsüllyeszti a SS City of Benares utas- és teherszállító gőzöst, melyen sok, a tengeren túlra kimenekíteni szándékozott gyerek is utazik.

1944 – Brit-amerikai légitámadások a budapesti vasúti hidak ellen

Sikertelenül támadják az Összekötő vasúti hidat. Bombatalálatoktól megsérül az Újpesti vasúti híd. Bombatámadás a vajdasági Szabadka rendező pályaudvara ellen.

1949 – Elindul az oktatás a Nehézipari Műszaki Egyetemen fizikaórával és 500 elsőévessel

Az Országgyűlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetemet három karral, Kohómérnöki, Bányamérnöki és Gépészmérnöki Karral. Az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni Miskolcon. Rövid ideig az egyetem Rákosi Mátyás nevét viselte. 1953-ban Nagy Imre, a Minisztertanács Elnöke rendeletileg minden intézménytől elvette az akkor élő személyek nevét, ezért az egyetem nevét átkeresztelték Nehézipari Műszaki Egyetemre.

1971 – Rock a klasszikus zene fesztiválon

A Pink Floyd az első rockegyüttes, amely klasszikus zenei fesztiválon lép fel, a svájci Montreux-ben, ahol eljátszották Atom Heart Mother című számukat.

1973 – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz

New Yorkban az ENSZ közgyűlésének 28. ülésszakán az NDK-t, mint 133. és az NSZK-t, mint 134. tagot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az NDK-nak az ENSZ-be való felvétele jelentős politikai felértékelődést jelent. Amíg 1969-ben, Bonnban nem alakult meg az SDP-FDP koalíciójának kormánya, az NSZK politikája arra irányult, hogy az NDK-t távol tartsa az ENSZ minden fórumától és szervezetétől. Csak az „új keleti politika” jegyében igyekeztek nemzetközi jogi vonatkozásban is jobb kapcsolatokat teremteni a másik német állammal.

1989 – Megállapodás jön létre Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai után

Megszületik a megállapodás a békés politikai átmenetről, ám azt nem írja alá minden résztvevő, így az Ellenzéki Kerekasztal széthullik és új politikai küzdelem kezdődik. Ezzel lezárul a háromoldalú „rendszerváltó” tárgyalások első fázisa Magyarországon.

1990 – A rendszerváltás utáni első kormányprogram

A magyar kormány elfogadja A nemzeti megújhodás programját.

2006 – Tüntetés Budapesten

Tüntetés kezdődik a budapesti Kossuth téren követelve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását a május 26-i zárt öszsdi frakcióülésen elhangzott és kiszivárogtatott beszédének tartalma miatt. A tüntetés átterjed a Szabadság térre, ahol megostromolják a Magyar Televízió székházát.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás