2018. december 10., hétfő - Judit

Jáksó László (Fotó: TV2 screenshot)

Ötvenedik születésnapját ünnepli a népszerű televíziós és rádiós műsorvezető

A Gergely-naptár szerint az év 254. napja, az évből még 111 nap van hátra.

1968-ban ezen a napon született Jáksó László (er. Jáksó László Miklós) rádiós és televíziós műsorvezető, aki a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (ma Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium) francia szakát végezte el. Ezután a 624. számú Szakközépiskolában kezdett rádióműszerésznek tanulni, de ebből a kétéves szakból csak az első évet végezte el. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, televíziós rendező- szerkesztő-műsorvezető szakra, itt négy év után diplomát is szerzett. Előbb a Kossuth Rádióhoz, azután Danubius Rádióhoz, a Duna Televízió-hoz, majd az RTL Klubhoz került. A Duna TV-ben a Ziccer című ifjúsági műsort vezette. 2000. szeptemberében váltotta műsorvezetőként a Heti Hetes című műsorban Csiszár Jenőt. 2009-ben a Danubius Rádió megszűnését követően az ugyanazon a frekvencián működő Class FM-hez igazolt. Napjainkra már nincs műsora, programozással foglalkozik – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 11., kedd

A Nap kel: 6 óra 14 perckor, nyugszik: 19 óra 5 perckor.
A Hold kel: 7 óra 59 perckor, nyugszik: 20 óra 20 perckor.

Névnapok

Teodóra, Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton.

Teodóra

A görög-latin-német eredetű női név a Teodor férfinév női párja, jelentése: „Isten ajándéka”. Az 1990-es években a Teodóra igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Szeptember 11. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1933 – Szűrös Mátyás
közgazdász, politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök

1940 – Brian De Palma
(er. Brian Russell De Palma)
Ezüst Medve- és Ezüst Oroszlán-díjas amerikai filmrendező

1945 – Franz Beckenbauer
kétszeres aranylabdás, világ- és Európa-bajnok, BEK- és KEK-győztes német labdarúgó, edző, szövetségi kapitány

1959 – John Hawkes
amerikai film- és televíziós színész

1963 – Holl Nándor
színész, szinkronszínész

1965 – Moby
(er. Richard Melville Hall)
amerikai zeneszerző, énekes, producer, DJ, fényképész

1968 – Jáksó László
rádiós és televíziós műsorvezető

1974 – Gallusz Nikolett
színművésznő, énekesnő

1975 – Ocskay Gábor
jégkorongozó, a magyar jégkorong történetének egyik legjobb játékosa
(† 2009)

1977 – Varró Dániel
többek között József Attila-díjas költő, műfordító

Szeptember 11. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1645 – Eszterházy Miklós
Magyarország nádora
(* 1582)

1919 – Csáth Géza
író
(* 1887)

1971 – Nyikita Szergejevics Hruscsov
szovjet politikus, pártfőtitkár
(* 1894)

1996 – Fehér Klára
többek között József Attila-díjas író, újságíró
(* 1919)

2003 – Anna Lindh
svéd külügyminiszter
(* 1957)

2007 – Joe Zawinul
osztrák jazzbillentyűs és zeneszerző, a fúziós zene és az elektromos billentyűs hangszerek használatának egyik úttörője
(* 1932)

2009 – Gertrude Baines
amerikai életkor-rekorder, 2009 januárja és szeptembere között a világ legidősebb embere
(* 1894)

2011 – Andy Whitfield
walesi származású színész és modell
(* 1971)

2012 – Csernai Tibor
olimpiai bajnok labdarúgó
(* 1938)

2015 – Neményi Ádám
producer, gyártásvezető
(* 1958)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 11-én történt

1146 – A Fischa menti csata

Az osztrák őrgrófság területén, a Lajta és Fischa folyók között zajlott Fischa menti, vagy Lajta menti csatában a II. Géza és Belos bán vezette magyar hadsereg vereséget mért a II. (Jasomirgott) Henrik bajor herceg és osztrák őrgróf vezette német seregre, aki a trónkövetelő BoriszKálmán király állítólagos fia – érdekében támad Magyarországra.

1337 – Békekötés

I. Károly magyar király békét köt az osztrák herceggel.

1526 – A törökök bevonulnak Budára

A Mohácsnál győzedelmeskedett oszmán sereg a Duna menti hadi úton északnak indult, s szeptember 11-én bevonult a magyar királyok székvárosába. Buda jószerével üresen állt; az udvar, a királyné vezetésével Pozsonyba menekült, s példáját a német polgárság is követte. Az országban három keresztény haderő táborozott: Frangepán Kristóf horvát bán Zágrábnál, Szapolyai János erdélyi vajda Szegednél, idegen zsoldosegységek Győrnél és Székesfehérvárnál. Egyik sem volt azonban elég erős, hogy magával a szultáni sereggel megmérkőzhessék, ám a török portyázókkal felvehette a küzdelmet. Miután a törökök végigdúlták Buda legtágabb értelemben vett környékét, a szultán 14-én felgyújtatta a székvárost, a mozdítható értékeket behajózva, szeptember 21-én, a Duna-Tisza közén át elindult hazafelé. (A várudvart díszítő két hatalmas bronzszobrot később az isztambuli lóversenypályán lehetett viszontlátni.) A zsákmány oly hatalmas volt, hogy a szarajevói piacon még 1528-ban is lenyomták az árakat a Budáról, illetve Magyarországról elhurcolt rabok és nemesfém tárgyak.

1649 – Oliver Cromwell elfoglalja Drogheda városát, az angolok tömeges kivégzéseket rendeznek

Oliver Cromwell, akit az írek királypárti felkelésének leverésére küldtek a szigetre, elfoglalja Drogheda városát. Az angolok tömeges kivégzéseket rendeznek: ír harcosokat és polgárokat gyilkolnak meg, a menekülőket egy templomban égetik el. 1650 tavaszára az angolok visszafoglalják Írországot.

Oliver Cromwell

Oliver Cromwell

1697 – Savoyai Jenő Zentánál hatalmas győzelmet arat

Savoyai Jenő herceg, I. Lipót császár seregeinek magyarországi főparancsnoka, a Tiszánál, Zenta mellett véres csatában megsemmisítő vereséget mér a törökökre, és ezzel megteremti a két évvel később megkötött karlócai béke alapjait is.

Az Erdély ellen vonuló 70 ezer főnyi török hadsereg II. Musztafa szultán és Elmas Mehmed nagyvezír vezetésével szeptember 10-én érkezett Zentához és a csata előtt a törökök már-már szorult helyzetbe hozták az ügyetlenül vezetett császári csapatokat. Döntő fordulat következett be azonban, amikor Savoyai Jenő herceg vette át a főparancsnokságot. Hadvezérként a császár szolgálatában már kitüntette magát Itáliában, a zentai csatában pedig első zseniális katonai sikerét érte el.

A császári haderő 60 ezer főből állt, amely Savoyai Jenő vezetésével a Tiszán való átkelés közben – tehát még nem is a harcmezőn, hanem az oda történő felvonuláskor – mért súlyos vereséget a szultáni seregre. A török háború sorsát megpecsételő véres zentai csatában mintegy 25 ezer török lelte halálát, a császáriak ennek egytizedét veszítették. A zentai győzelmet azonban nem használták ki, mivel a Temesvárra menekülő törökök üldözésére – a téli időjárásra hivatkozva – nem vállalkoztak.

1709 – Savoyai Jenő herceg győzelme Malplaquet mellett

Savoyai Jenő herceg győzelme Malplaquet mellett XIV. Lajos francia király hadereje fölött.

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő

1714 – A spanyol örökösödési háború (1701–1713) záró hadi eseménye

A későbbi V. (Bourbon) Fülöp spanyol király csapatai bevonulnak a másfél évig ostromolt Barcelonába, és véget vetnek a második katalán önállósodási kísérletnek. A Diada hivatalos gyásznap Katalóniában.

1741 – Országgyűlés Pozsonyban

Tizenkét éves szünet után ismét országgyűlésre gyülekeztek a magyar rendek Pozsonyban. A Habsburg Birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem látszott kizártnak. A magyar nemesség azonban látványosan felsorakozott a fiatal királynő, Mária Terézia mögé. A korábbi országgyűléseken gyakran elhangzott szavak – „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) – most konkrét tartalmat nyertek: az országgyűlés általános nemesi felkelést határozott el, ezenkívül 30 ezer gyalogos katona hadba küldését ígérte. A három régivel együtt kilenc gyalog- és tizenegy huszárezredet szereltek fel, a megajánlott 30 ezer helyett végül is 21 ezer katonával. A magyar rendeket persze nem a (még) szép királynő szívhez szóló beszéde vagy (a jelen sem volt) trónörökös, a babakorú József sírása hatotta meg. A vesztes török háború után alig két évvel a Török Birodalom újabb támadása nagyon is fenyegető lehetőségnek tűnt, ennek pedig csak egy a Habsburg Birodalomba betagolódott Magyarország állhatott ellent. II. Rákóczi Ferenc halála (1735. 04. 08.) után a nemeseknek alkalmas királyjelöltjük sem volt, és a szatmári béke bölcs kompromisszuma most hozta meg gyümölcsét: a magyar nemesség nagy része, ha nem is fenntartások nélkül, de elfogadta a Habsburg-uralmat, sőt, harcolni is hajlandó volt érte.

1825 – Az 1825-1827. évi országgyűlés kezdete

Az abszolutizmus központosító kísérlete által kiprovokált megyei nemesi ellenállást a kormánynak 1823-ra sikerült megtörnie. A királyi hatalom és a rendek küzdelme a feudalizmus rendszerének stabilitását veszélyeztette, amelynek fenntartásában (egyelőre) mindkét fél egyetértett. Ez a felismerés a kompromisszum irányába terelte a szemben állókat. A megegyezésre a 13 évi szünet után, 1825 őszén összeült országgyűlés kínált alkalmat. Az ellenzék heves bírálatai és a kormány makacssága nem ígért gyors kibékülést. A közel két évig tartó erőpróba az 1812 előtti alkotmányos formák biztosításával zárult: megismételték az 1791. évi, az ország különállását kimondó törvényeket. A rendi alkotmányosság helyreállított, újólag körülbástyázott intézményei jelentették azt a teret a reformkor liberális nemesi ellenzékének, amelyen a polgári átalakulást törvényes és békés úton kísérelhette meg véghezvinni. Kompromisszum született az adó és az újoncállítás ügyében: a rendeleti úton beszedett adó törvényességét az udvar nem engedte kétségbe vonni, de lemondott a hátralék behajtásáról. A polgári fejlődés megalapozása szempontjából jelentős lépés volt, hogy az 1790-es évek elején készült, a reformok alapjának szánt ún. rendszeres bizottsági munkálatok korszerűsítésére bizottságot küldtek ki. A hazai anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei szintén a gyökeres változások szükségességét tudatosították).

1848 – Lemond a Batthyány-kormány

Szeptember 4-én az uralkodó Josip Jelačićot visszahelyezte báni méltóságába, majd a magyar országgyűlés száztagú küldöttségét szeptember 9-én érdemi tárgyalás nélkül bocsátotta el. Az udvarral való megegyezés kudarca miatt szeptember 11-én lemondott a Batthyány-kormány. Újabb békülési kísérletre nem kerülhetett sor, mert másnap Jelačić csapatai átkeltek a Dráván, és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indultak. Az országgyűlés Szemere belügyminiszterre és Kossuthra bízta a végrehajtó hatalom ideiglenes vitelét, a nádor azonban ezt nem volt hajlandó megerősíteni. Batthyány még próbálkozott a békés kiegyenlítéssel, de eredménytelenül. Közben azonban az udvar is ejtette őt, s Pest is új kormányzat mellett döntött. Október 1-jén végleg lemondott.

Batthyány Lajos

Batthyány Lajos

1848 – Jelačić megindítja csapatait Magyarország ellen

Josip Jelačić mintegy 50 ezer főnyi serege nem horvát, hanem császári zászlók alatt Varasdnál átkelt a Dráván és behatolt Magyarországra. Teleki Ádám gróf, a drávai hadsereg parancsnoka a kormány lemondására hivatkozva nem szállt harcba, hanem lassan visszavonult, Közben egyes nem magyar kiegészítésű cs. kir. alakulatok átálltak a bánhoz. Magyar huszártisztjeinek küldöttsége viszont felkereste Jelačićot, kérvén, hogy mutassa meg a Magyarország elleni támadásra felhatalmazó uralkodói rendeletet. A bán ilyennel nem rendelkezett, ezért kijelentették: fegyverrel a kézben állják útját. (Az udvar kinevezte Lamberg Ferenc altábornagyot Magyarország katonai parancsnokává és királyi biztosként Pestre küldte, hogy teremtsen békét. Pestre érkezésekor azonban a felkorbácsolt hangulatú tömeg megölte.)

Kossuth alföldi toborzó útra ment. Szeptember 16-án az országgyűlés létrehozta az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelyben Kossuth és a radikálisok jutottak vezető szerephez. A volt cs. kir. tisztekből álló tisztikar hűségét biztosítandó, Batthyány elérte, hogy István nádor vállalja el a sereg parancsnokságát. A nádor megpróbált érintkezésbe lépni a bánnal, de az nem volt hajlandó tárgyalni. A nádor visszatért Pestre, leköszönt állásáról, majd Bécsbe utazott. Szeptember 29-én jórészt újoncokból álló magyar sereg Pákozdnál – egy nem túl véres ütközetben – megállította Jelačićot, aki Bécs irányába kihátrált az országból.

Josip Jelačić

Josip Jelačić

1941 – Elkezdik építeni a Pentagon épületét

Megkezdődik annak az ötszögletű (könyvtárnak szánt) épület építése, mely később Pentagon néven az amerikai hadügyminisztérium székháza lesz.

1946 – Megalakul az Osztrák Távirati Iroda

Az Osztrák Távirati Irodát korlátozott felelősségű szövetkezetként alapították. Az APA tagja minden osztrák napilap, valamint az ORF, az Osztrák Rádió és Televízió. Az APA látja el tagjait napi híranyagokkal, saját hírekkel és azoknak a hírügynökségeknek a jelentéseivel, amelyekkel szerződést kötött. Az osztrák hírügynökség fontos szerepet tölt be a kelet-nyugati kommunikációban is.

1973 – Katonák megdöntik Allende elnök uralmát Chilében

Véres katonai puccsal megbuktatják Salvador Allende Gossenst, a Chilei Köztársaság demokratikusan megválasztott elnökét. Az Augusto Pinochet vezette katonai junta ragadja magához a hatalmat, és hajszát indít az Unidad Popular, a Népi Egység pártjainak a hívei ellen; ezeknek a pártoknak a győzelme révén vált Allende 1970. szeptember 4-én a köztársaság elnökévé. Később kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat, a CIA több mint nyolcmillió dollárral pénzelte Allende megbuktatását.

Puccsukkal a katonák, akik ellenségeiket a santiagói labdarúgó-stadionba terelték, és akiknek a halálkülönítményei már a puccs utáni első napokban több mint 5.000 embert gyilkoltak meg, véget vetettek Allende hároméves kormányzásának, amelyre mind nagyobb belpolitikai és gazdasági feszültség nyomta rá bélyegét. Allende szerette volna a gazdaságot kivonni a külföldi befolyás alól, s ezért több nagyvállalatot államosított. Az Egyesült Államok erre a gazdasági segítség leállításával válaszolt. A réz világpiaci árának ezzel egyidejű zuhanása és a szállítmányozási vállalkozók sztrájkja gazdasági káoszba sodorta az országot.

1989 – Az NDK-s menekültek szabad utat kapnak

Az év nyarán sűrűsödtek a tüntetések az NDK-ban, amelyeken a politikai jogok kiterjesztését, így az utazási szabadságot is követelték. Az NSZK-ba kiutazni szándékozók ezrei kértek menedékjogot a kelet-berlini állandó NSZK-képviselet, valamint a prágai és budapesti nagykövetség épületében. Budapesten több táborban helyezték el az NDK-ba visszatérni nem akaró keletnémet állampolgárok több tízezres tömegét. Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter NSZK-beli tárgyalásait követően a magyar kormány döntött: az 1969. évi magyar-NDK utasforgalmi megállapodás és bizalmas jegyzőkönyv alkalmazását egyoldalúan felfüggeszti, és lehetővé teszi, hogy az NDK-állampolgárok minden olyan államba távozhassanak, amely hajlandó számukra a be- vagy átutazást engedélyezni.

Augusztus 21-én az NDK-vezetőkkel közölték a magyar elhatározást. A tervekről megfelelően informált szovjet vezetés nem emelt kifogást. Az eredeti elképzelésnek megfelelően, szeptember 10-én este „A Hét” című televíziós műsorban Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a magyar kormány azonnali hatályú intézkedését. Az NDK, román és csehszlovák vezetés rendkívül élesen tiltakozott, a nyugati sajtó nagy része a keleti tömb bomlásának kezdeteként értékelte a magyar kormány váratlanul bejelentett döntését.

2001 – Terrortámadás éri az Egyesült Államokat

New Yorkban két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) ikertornyaiba: a tornyok nem sokkal később leomlottak. Az első gép helyi idő szerint reggel 8:46-kor, a másik 9:03-kor csapódott be, a két toronyépület 9:59-kor, illetve 10:29-kor omlott le. A romok alatti tüzet csak december közepére sikerült végleg eloltani. Washingtonban egy ugyancsak eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép – amely Newarkból San Franciscóba tartott, s valószínűleg azt is merényletre akarták felhasználni – Pittsburgh közelében lezuhant.

World Trade Center

A World Trade Center ikertornyai a repülőgépek becsapódása után

A négy gépen összesen 266 ember utazott. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2.749-en haltak meg. 2001. szeptember 11. az Egyesült Államokban összesen közel 3.000 halálos áldozatot követelt. A terrorakció következtében az amerikai hatóságok több napra lezárták az ország légterét minden polgári repülőgép előtt: ez volt az első alkalom, hogy az amerikai szövetségi légügyi hatóság teljes, országos repülési tilalmat rendelt el.

Az akció legfőbb gyanúsítottjaként Oszama bin Laden, szaúdi származású terrorista vezetőt nevezték meg. A tragédiával, annak elkövetőivel kapcsolatban fentieket sokan kétségbe vonják és nem fogadják el, számos összeesküvés-elmélet született, amelyek a történteket, annak hátterét teljesen máshogy látják és értelmezik, valamint másokat gyanúsítanak.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás