2019. január 19., szombat - Sára, Márió

Gloria Estefan (Fotó: YouTube.com)

61. születésnapját ünnepli ma a többszörös Grammy-díjas kubai énekesnő

A Gergely-naptár szerint az év 244. napja, az évből még 121 nap van hátra.

1957-ben ezen a napon született Havannában Gloria Estefan (er. Gloria María Milagrosa Fajardo García), többszörös Grammy-díjas kubai énekesnő, akit máig a latin zene koronázatlan királynőjének tekintenek. Kétéves koráig Havannában élt, majd 1959-ben, Fidel Castro hatalomra kerülésekor családja Miamiba emigrált. Nagymamája ösztönzésére kezdett énekelni, és ő ismertette meg vele a szamba és a salsa dallamaival, valamint a 30-as és 40-es évek zenéjével is. 1975-ben egy baráti esküvőn édesanyja megkérte, hogy énekeljen egy kicsit, ekkor figyelt fel rá az eseményen játszó zenekar, a Miami Latin Boys vezetője, Emilio Estefan. Egy hét múlva Gloria és unokatestvére, Merci Murcianó már a zenekar tagja lett. Az együttes főleg spanyol nyelvű dalokat játszott, és két év alatt nagy nevet szerzett Miami környékén, valamint a spanyol nyelvű területeken, országokban is. Ekkor Gloria kívánságára megváltoztatták a zenekar nevét: megszületett a Miami Sound Machine. 1984-ben az Epic Records szerződött velük egy angol nyelvű lemez elkészítésére, mely az Eyes of Innocence címet viselte. A lemezen szereplő Dr. Beat című dal a táncklubok kedvelt dala lett, és ekkor egy hihetetlen sikersorozat vette kezdetét – írja róla a Wikipédia.

2018. szeptember 1., szombat

A Nap kel: 6 óra 1 perckor, nyugszik: 19 óra 25 perckor.
A Hold kel: 22 óra 26 perckor, nyugszik: 12 óra 3 perckor.

Névnapok

Egon, Egyed, Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Egon

Germán eredetű férfinév, amely az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: kard(hegy) és erős, merész. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Egyed

A férfinév az általános vélemények szerint a görögből latinosított Aegidius rövidült formája, jelentése: pajzsvivő. Más szerint a régi magyar Egyed személynév az egy számnév vagy a szent jelentésű egy szó (ami ma az egyház szóban él) -d kicsinyítőképzős származéka. Jelentése ez utóbbi esetben egyetlenke vagy elsőszülött, illetve szentecske. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A II. Világháború Kitörésének Emléknapja

1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel elkezdődött a II. világháború, amely mind méreteiben, mind veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsőt. A hat évig tartó háború közel 60 millió embert pusztított el.

Pécs Napja

1994 óta tartják annak emlékére, hogy V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal küldte meg a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet.

Szolnok Napja

2000 óta tartják annak emlékére, hogy 1847. szeptember elsején adták át a forgalomnak Magyarország második vasútvonalát Pest és Szolnok között, amely bekapcsolta a várost az ország vérkeringésébe.

A Magyar Felsőoktatás Napja

A magyar felsőoktatás jelentőségének és a tudományos eredmények hangsúlyozása érdekében az Országgyűlés 2016-ban H/9285. sz. határozatában döntött A Magyar Felsőoktatás Napja megünnepléséról. Az indoklás szerint a kezdeményezés nagyban elősegíti a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörő szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válik, amellyel minden magyar polgár azonosulni tud. A választás azért erre a napra esett esett, mert V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén hagyta jóvá az első Magyarországon létrehozott egyetem alapítását. A nap így egyben a pécsi egyetemalapítás emléknapja is.

Szeptember 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1529 – Taddeo Zuccaro
olasz festő
(† 1566)

1896 – Sass Árpád
festőművész
(† 1957)

1922 – Vittorio Gassman
Oscar-díjas olasz színész
(† 2000)

1923 – Rocky Marciano
világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó
(† 1969)

1946 – Barry Gibb
brit énekes, zeneszerző (Bee Gees)

1949 – Karinthy Márton
Kossuth-díjas színházrendező, író, színházi igazgató

1957 – Gloria Estefan
(er. Gloria María Milagrosa Fajardo)
Grammy-díjas kubai születésű amerikai énekesnő

1962 – Ruud Gullit
Európa-bajnok, Aranylabda és Az Év Játékosa díjjal elismert, UEFA Szuperkupa és BEK-győztes holland labdarúgó

1965 – Simon Tibor
labdarúgó, edző
(† 2002)

1971 – Hakan Şükür
VB-bronzérmes és UEFA Kupa-győztes török labdarúgó

1981 – Kocsis Tibor
énekes, az X-Faktor 2011-es győztese

Szeptember 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1557 – Jacques Cartier
francia felfedező, Észak-Amerika kutatója
(* 1491)

1715 – XIV. Lajos
francia király
(* 1638)

1879 – Wenckheim László
politikus, mezőgazdász, lótenyésztő
(* 1814)

1912 – Török Aurél
(er. Ponori Thewrewk Aurél)
orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja
(* 1842)

1922 – Pecz Samu
műépítész, műegyetemi tanár
(* 1854)

1936 – Frommer Rudolf
gépészmérnök, feltaláló
(* 1868)

1980 – Ivánovics György
Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, az MTA tagja
(* 1904)

1981 – Román György
festőművész, író
(* 1903)

1981 – Albert Speer
német építész, a náci Németország főépítésze, fegyverkezési minisztere, a haditermelés irányítója
(* 1905)

1997 – Czibor Zoltán
olimpiai bajnok, VB-ezüstérmes, Európa Kupa- és Vásárvárosok Kupája-győztes labdarúgó, az Aranycsapat tagja
(* 1929)

2006 – Faludy György
Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas költő, műfordító
(* 1910)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely szeptember 1-jén történt

1330 – I. Károly hadjáratot indít Basarab havasalföldi vajda ellen

Basarab, Havasalföld vajdája I. Károly uralma idején önálló politikát folytatására vállalkozott. Felvette a kapcsolatot a bolgár uralkodóval is, ráadásul a források szerint területén szabad átvonulást biztosított a Magyarországot megtámadó tatár csapatoknak. I. Károly a Képes Krónika szerint keresetlen szavakkal indította meg hadjáratát a román vajda ellen. Többen azt tanácsolták a magyar királynak, hogy fontolja meg a támadást, ő azonban hajthatatlan maradt. A hadak felvonulása láttán Basarab látszólag meghódolt, a visszavonuló magyar csapatokat azonban a románok megtámadták, maga a király is csak egyik önfeláldozó vitéze révén menekült meg a biztos haláltól.

I. Károly szobra a Hősök terén

I. Károly szobra a Hősök terén

1367 – V. Orbán pápa kiadja bulláját a pécsi egyetem megalapításáról

A XIV. század közepén alapították Közép-Európa első egyetemeit: a német császárrá választott IV. Károly 1348-ban, Prágában, Nagy Kázmér 1364-ben, Krakkóban, Habsburg Rudolf herceg egy évvel később Bécsben. A középkori egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. Miután nem tartoztak a város jogi hatalma alá, igyekeztek saját érdekvédelmet, egyetemi autonómiát kialakítani. Kiváltságaik jogi alapját csak a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette.

Az első Magyarországon létrehozott egyetem alapítását 1367 szeptember 1-jén hagyta jóvá V. Orbán pápa. A négy kar közül csupán az alapképzést biztosító bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, de feltételezhetjük, hogy az orvosi kar is működött, a teológiai kar felállítását viszont a pápa nem engedélyezte. Az egyetem létesítésében nagy szerepet játszott az egyetem első kancellárja, Bergzaberni Vilmos pécsi püspök, a királyi kápolna ispánja. Az indíték: az egyetemet végzett jogászokra elsősorban a királyi kápolnának volt szüksége.

Pécs városa is alkalmasnak bizonyult az egyetem létesítésére, a pécsi püspökség: a leggazdagabb jövedelemmel rendelkezett, a székesegyházban sok kanonok működött, akik biztosítani tudták a megfelelő műveltségi közeget, a város területe is nagy volt és a koldulórendek jelenléte a település anyagi biztonságára utal. A pécsi egyetem azonban nem bizonyult életképesnek. Hiába indult be az oktatás, hiába hívtak külföldi tanárokat, 1390 körül, 20-25 év fennállás után az egyetem elhalt. Megszűnéséhez több ok vezethetett. Egyrészt már Lajos sem támogatta anyagilag az egyetemet, amely tendencia a halála után bekövetkező polgárháborús időszakban tovább folytatódott, másrészt megmaradt a környező országokban található egyetemek látogatottsági szintje, harmadrészt pedig a magyar joggyakorlat nem a római illetve a kánonjogon, hanem a szokásjogon alapult. Ennek elsajátításához nem volt szükség egyetemi képzésre.

Középkori egyetem, Pécs

Középkori egyetem, Pécs

1490 – Házassági határozat

A királyi tanács úgy határoz, hogy II. Ulászló számára Corvin János herceg jegyesét, Bianca Sforza milánói hercegnőt kell feleségül kérni.

1847 – Átadják a forgalomnak Magyarország második vasútvonalát Pest és Szolnok között

A vonalnak 1848. december 31-én fontos szerep jutott: a szabadságharc során a székhelyét áttevő magyar kormány tagjait, s az osztrák csapatok elől menekülő pesti és budai lakosokat szállította Debrecen felé. Az első magyar vasútvonal 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között.

1849 – Haynau kiadja a magyar forradalmárokra vonatkozó rendeletét

Haynau kiadta utasítását: mindazok, akik 1848. október 3. után forradalmi cselekményekben vettek részt, jelentkezzenek a kerületi parancsnokságoknál vagy a haditörvényszékeknél. Az ítéletek elsősorban az egész magyar társadalom megfélemlítését szolgálták. Minden magasabb rangú tiszt hadbíróság elé került. A honvédtisztek, képviselők többsége túlélte a megtorlást vizsgálati fogsággal. A honvédsereg állományának kb. 25-30 százalékát sorozták be a császári és királyi hadseregbe.

Haynau működése során, 1849. augusztus végéig, összesen 38 főt végeztek ki. Szeptemberben 2, október 6-25. között 29 személy kivégzéséről tudunk. (Az európai felháborodás miatt a kormány kénytelen volt mérsékletre inteni Haynaut.) 1849-1851 között 4.628 ügyet tárgyaltak, kb. 100 főt végeztek ki, és legalább 1.500 főt ítéltek hosszú börtönre s egyben vagyonelkobzásra. A halálos ítéletek többségét 1850 tavaszától várfogságra enyhítették. 1851-ben még a távollevőket is elítélték. Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és mások nevét az akasztófára szögezték.

Haynau

Haynau

1853 – Vége az ostromállapotnak

Bécsben, Prágában és a megerősített csehországi városokban megszüntetik a forradalom leverése óta érvényben lévő ostromállapotot.

1859 – Kényelem vonaton

Üzembe helyezik az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.

1872 – Budapesten megalapítják az Magyar Iparművészeti Múzeumot

Az Iparművészeti Múzeum a magyar és nemzetközi, régi és kortárs iparművészet, illetve design első számú gyűjtőintézménye és bemutatóhelye Magyarországon. Gazdag kollekciója Európában is a legfontosabb ilyen profilú múzeumok közé emeli, egyes gyűjteményrészei, így a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, vagy az iszlám-török szőnyeggyűjtemény, világszínvonalúak. A múzeum őrzi a középkori és kora újkori Magyarországról egyetlenként fennmaradt nemesi kincstárat, az Esterházy családét.

1881 – Megnyílik Budapesten az első polgári leánynevelő iskola

Megnyílik Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, a budavári domonkos kolostor helyén (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.

1887 – Megjelenik a gramofon

Emile Berliner írásban benyújtja szabadalmi kérvényét a „gramophone”-ra. Bár ő szabadalmaztatja, híressé Thomas Alva Edison-t teszi.

Edison és gramofonja

Edison és gramofonja

1892 – Elkészül a Budai Körvasút

A gőzmozdonyok által vontatott szerelvények a Déli pályaudvartól a Margit körúton a mai Bem József utcán haladva, a Duna part mentén jutottak el Óbudára. Megépítését az Óbudán akkor még szép számmal meglévő malmok, üzemek tulajdonosai kezdték. A gőzösök füstje a teherkocsik zaja azonban kezdettől fogva zavarta a budai polgárokat, akik azonnal tiltakoztak a vasút ellen. Ennek nyomán 1896-ra megépült az Újpesti összekötő vasúti híd, s az óbudai üzemek teherforgalmát erre terelték. A második világháború, a budapesti hidak elpusztítása után egy időre újra éledt az óbudai-margit körúti vasút, a szükségforgalom azonban 1950-ben, az Árpád-híd elkészültével, végleg megszűnt.

1923 – Földrengés Japánban

A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva.

1930 – Tömegek tüntetnek Budapesten

Az év tavaszán-nyarán kiderült, hogy a kormány és a hatóságok nem tesznek semmit a munkanélküliség enyhítésére. A Szaktanácsban augusztus elején megkezdődtek az előkészületek egy több órás sztrájkkal összekapcsolt utcai tüntetésre Budapesten és vidéken. A szakszervezeti választmány 1930. augusztus 11-én elhatározta, hogy szeptember 1-jén rendezi meg a demonstrációt. E hétfői napon a gyárkapuk zárva maradtak, a GYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége) ugyanis munkaszünetet rendelt el, hogy ne legyen megállapítható, hányan követték a Szaktanács felhívását.

Tíz óra körül a tömeg sűrűsödni kezdett a Nagykörút Andrássy út felé eső részén, délre elérte a Hősök terét, ahol a lovas rendőrök ék alakban nyomultak a tömegbe. Valaki elkezdte – és a következő pillanatban már záporoztak a rendőrökre az utcakövek. A Vajdahunyad-vár előtt a tüntetők lerángatták a rendőröket a lovakról. „Cél a tömeg! Tűz!” – ezt parancsolta Nagy Károly rendőrfelügyelő a lovas rendőröknek. Darnyik János galgahévizi napszámos holtan maradt a királyszobrok talapzatánál. Tizenhárom embert a Városligeti-tó kerítésénél álló mentőkocsiba vittek. Mintegy 150 ezer ember vett részt az eseményekben. A fővároson kívül tüntetésre, összecsapásokra, letartóztatásokra került sor a vidéki ipari központokban, nagyobb városokban.

1939 – Kitör a II. világháború

1939. szeptember 1-jén, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légierő szisztematikus pusztítását, öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig- Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzigi öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré.

A birodalmi gyűlésen mondott beszédében Adolf Hitler a katonai akciót Lengyelország a német felségterület ellen intézet ismétlődő támadásaival, két sziléziai vámőrség és a gleiwitzi rádióadó megtámadásával indokolja. Az akciókat azonban az SS hajtotta végre: augusztus 31-én lengyeleknek öltözött tagjai törtek be a rádióadóba. Noha még két lengyel halottat is fel tudtak mutatni – akiket e célból maga az SS gyilkolt meg –, az akció csekély érdeklődést keltett. Hitler azonban hivatkozhatott a birodalom aktív védelmére. Bejelenti „Danzig Szabadállam” bekebelezését a Német Birodalomba.

Szeptember 3-án, 11 órakor Nagy-Britannia, 17 órakor Franciaország kormánya bejelenti a hadiállapotot Németországgal.

Németország megtámadja Lenygelországot

Németország megtámadja Lenygelországot

1941 – Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését

A Dávid-csillag a zsidó vallású emberek identitásának szimbóluma, mely nevét Dávid zsidó királyról kapta. Dávid pajzsa néven is közismert hexagram – két egymásba fordított egyforma nagyságú egyenlő oldalú háromszög – mint jelkép nem kizárólag zsidó, hanem hind eredetet is tulajdonítanak neki. A két háromszög egyik magyarázata szerint a női és a férfi ősi jelképe egybeolvasztva. A V alak a termékenységet, méhet szimbolizálja, míg ennek az ellentéte, a fordított V a pengét, a férfiasságot, és a harcot.

Kötelezővé vált a sárga Dávid-csillag viselése

Kötelezővé vált a sárga Dávid-csillag viselése

1951 – Katonai együttműködés jön létre az USA, Ausztrália és Új-Zéland között

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland között létrejött ún. ANZUS-szövetség elnevezése a három ország nevének kezdőbetűiből állt össze. Az alapító szerződés 1952. április 29-én lépett hatályba, meghatározatlan időre. Célja a kommunizmus elleni harc volt. A Csendes-Óceáni Biztonsági Paktum néven is szerepelő együttműködés lényegében a SEATO (Délkelet-Ázsiai Szerződés Szervezete) részeként működött. (A SEATO 1954-ben jött létre, 1975-ben, New York-ban döntöttek a megszűnéséről). 1985-ben David Lange kormánya atomfegyvermentes övezetnek nyilvánította Új-Zélandot, s nem engedélyezte egy atomfegyverrel felszerelt amerikai romboló kikötését. Az Egyesült Államok megtorlásul felfüggesztette Wellington tagságát az ANZUS-ban, amely így gyakorlatilag kétoldalú (ausztrál- amerikai) együttműködéssé vált.

1958 – A Szoboszlay-per által halálra ítélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon

A Szoboszlay-per a legnagyobb kommunizmus ellenes szervezkedésben részt vevő személyek pere volt Erdélyben, 1957-1958-ban zajlott, és a legkegyetlenebb per volt az összes közül Romániában. Az eljárás során 57 személyt állítottak bíróság elé, akik közül tízet kivégeztek Temesváron. Szoboszlay Aladár, báró Huszár József, Alexandru Fîntînaru, Lukács István, Orbán István, Tamás Imre, Tamás Dezső, Kónya István, Ábrahám Árpád, Orbán Károly sírjának helye máig ismeretlen. A börtönbüntetésre ítéltek közül két személy vesztette életét, Szörcsey Elek és Pietsch Béla, illetve a 22 évi kényszermunkára ítélt Karácsony István munkatáborban halt meg, 1962-ben. A többiek az 1964-es amnesztia idején kiszabadultak, de maradandó fizikai és szellemi károsodást szenvedtek.

1961 – Belgrádban tárgyalnak a tömbön kívüli államok

Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 25 tömbön kívüli állam. Az egyhetes értekezlet fő napirendi pontjai: a világbéke biztosítása, a gyarmati rendszer, az imperializmus és a faji megkülönböztetés elleni harc, valamint a leszerelés kérdései és a népek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. A Kelet és a Nyugat közötti politikai feszültség folytán, amely a berlini válság és a laoszi konfliktus révén tovább éleződött, Jawaharlal Nehru indiai miniszterelnök, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnök és államfő, kiváltképpen Josip Broz Tito jugoszláv államfő és pártfőtitkár sürgetésére Jugoszláviába összehívják a tömbön kívüli államok első értekezletét. A három államfő John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök 1961. júniusi eredménytelen bécsi találkozása után a világ katonai konfliktusaiban közvetlenül nem részes államokat közös cselekvésre szerette volna rábírni, hogy az el nem kötelezett államok tömbje útján politikai nyomást gyakoroljanak a világhatalmakra.

Tömböm kívüli államok azok, amelyek a békés egymás mellett élés politikáját folytatják, nem tartoznak semmilyen katonai szerződéshez és támogatják az elnyomott népek szabadságtörekvéseit. Az immár Belgrádba összehívott értekezleten részt vesz Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.

Már az értekezlet során nagy feszültségek támadtak egyes résztvevő országok között. Az atomháború veszélyére utalva felszólítják Kennedyt és Hruscsovot, hogy haladéktalanul és közvetlenül vegyék fel egymással a kapcsolatot, hogy a fenyegető konfliktust elkerüljék és biztosítsák a békét.

A tárgyalások eredményeképpen az értekezlet résztvevői egy 27 pontos nyilatkozatban állást foglalnak egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban. Így követelik a még nem független népek elleni elnyomó intézkedések azonnali beszüntetését, a gyarmati területek visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak: Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népeinek, valamint a teljes és nemzetközileg ellenőrzött általános leszerelést. Ezt a nyilatkozatot eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és valamennyi többi államhoz.

1961 – A Szovjetunió felújítja kísérleti atomrobbantásait

A Szovjetunió véget vet atombomba-kísérleteire adott moratóriumának Közép-Ázsiában, és felújítja a robbantásokat. A TASsZ csak szeptember 5-én jelenti be e tényt. Ennek nyomán az USA is újrakezdi kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.

1969 – Líbiában a katonatisztek kikiáltják a köztársaságot

Az észak-afrikai terület az 1550-es évek közepétől török uralom alatt állt. A XIX. században a török befolyása már csak a nagyobb városokra korlátozódott, míg az ország nagyobb része az arab törzsek közvetlen fennhatósága alatt állt. 1911-ben Olaszország hadat üzent Törökországnak, majd elfoglalta Líbia fővárosát, Tripolit. Az I. világháború alatt és után folytatódott az olasz gyarmatosítás, de ezzel egyidőben jelentős fejlesztések is történtek. A II. világháborúban a terület francia befolyás alá került, majd 1950-ig közös brit-francia közigazgatás alatt állt. 1951 végén Líbiai Egyesült Királyság néven független szövetségi állam lett Idrisz király uralma alatt. Az ENSZ 1952-ben ismerte el a függetlenségét. Az 1950-es évek második felében amerikai társaságok kezdtek kőolaj után kutatni, s az 1960-as évek végére az ország a második legnagyobb olajtermelő országgá vált. 1969. szeptember 1-jén – a király távollétében – a „szabad tisztek” elnevezésű titkos szervezet vezetésével a hadsereg megdöntötte a monarchiát és kikiáltották a köztársaságot. Az ország legfőbb vezetője, vagyis az államfő Moammer el-Kadhafi ezredes lett. 1970-ben államosították az olajtársaságokat. 1977 márciusában kikiáltották a Dzsamáhiríját (a tömegek állama), s az ország neve Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhiríja – magyarul Népi Közösség – lett.

1974 – Sebességi rekord

Egy amerikai SR–71 Blackbird felállítja (a mindmáig érvényes) sebességi rekordot, amikor New York-ból Londonba repül 1 óra 54 perc 56,4 másodperc alatt. Átlagsebessége 2310 km/h.

Egy SR–71 Blackbird

Egy SR–71 Blackbird

1983 – A szovjet légvédelem lelő egy utasszállítót

Szovjet harci repülőgépek lelőnek egy dél-koreai utasszállító repülőgépet, amely Szahalin szigete fölött behatolt a Szovjetunió légterébe. Mind a 269 utas életét veszti. A Korean Air Lines gépe, amely menetrend szerinti járatban New York-ból Szöul felé tartott, jelentősen eltért az útvonalától és szovjet légtérbe került. A KAL szerint útközben problémák adódtak a navigációs berendezésekben, a Szovjetunió viszont a japán repülésirányítókat hibáztatja, amiért nem figyelmeztették idejében a gépet. Az eset tisztázatlan volta miatt újra meg újra felmerül a világsajtóban.

1985 – Megtalálják a Titanic roncsait

Francia és amerikai tudósok Robert Ballard vezetésével megtalálják az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsait Új-Fundlandnál.

Az álmok hajója végső nyughelyén

Az álmok hajója végső nyughelyén

1990 – Az első részleges kárpótlás

Az átalakulás talán legszenvedélyesebb vitákat kiváltó intézkedése a kárpótlási törvény megalkotása volt. Máig tudományosan nem tisztázott a törvény és végrehajtásának kihatása a gazdaságra, a társadalomra. Nem is szólva arról, hogy nem ismerjük eléggé: milyen pártpolitikai szándékok húzódtak meg e politikai lépés mögött, és mennyire járult hozzá magához a kormánykoalíció későbbi válságához.

Miden számottevő politikai erő egyetértett azzal, hogy valamilyen módon kárpótolni kell azokat, akik az államosítások, az erőltetett szövetkezetesítés során vagyoni kárt szenvedtek, s azzal is, hogy a háború alatt és után meghurcoltakat valamilyen formában kárpótolni kell. A kárpótlás mértékéről, módjáról azonban a nézetek már szélsőségesen különböztek egymástól. Végül egy „sajátos” megoldás született: e megoldás a földtulajdon teljes, az egyéb tulajdon elvesztésnek részleges kárpótlását tette lehetővé. A tisztázatlan kérdések, a végrehajtás módja tág teret engedett a spekulációnak, és mérhetetlen terhet rótt az államra.

2004 – Megkezdődik a beszláni túszdráma

A tanévnyitó napján iszlamista terroristák megszállják a beszláni iskolát, túszul ejtik a jelenlévőket. A későbbi túszszabadító akció több mint 330 halálos áldozatot követel, többségük gyerek.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás