2018. november 19., hétfő - Erzsébet

Katy Perry (Free wallpaper)

Harmincnegyedik születésnapját ünnepli ma az amerikai énekesnő

A Gergely-naptár szerint az év 298. napja, az évből még 67 nap van hátra.

1984-ben ezen a napon született Kaliforniában, Santa Barbarában Katy Perry (er. Katheryn Elizabeth Hudson) amerikai énekesnő és dalszerző, a jelenkori popzene egyik kiemelkedő alakja. Szüleitől szigorú keresztény nevelést kapott, gyermekkora legnagyobb részét templomi kórusokban való énekléssel töltötte. 2001-ben jelent meg első stúdióalbuma Katy Hudson címmel a Red Hill Records kiadó gondozásában, emly azonban nem hozta a várt kereskedelmi sikereket. 2002-ben Los Angelesbe költözött, hogy zenei karrierjét egyengesse, több lemezkiadó céghez is leszerződött az évek során, azonban a sok sikertelenség miatt, azok végül mindig megváltak tőle. Az Island Records javaslatára vezetéknevét megváltoztatta Perry-re, hogy az emberek ne keverjék össze Kate Hudsonnal. 2007 áprilisában szerződést kötött a Capitol Records kiadóval, mely meghozta neki a várva várt áttörést – írja róla a Wikipédia.

2018. október 25., csütörtök

A Nap kel: 7 óra 15 perckor, nyugszik: 17 óra 39 perckor.
A Hold kel: 18 óra 30 perckor, nyugszik: 7 óra 43 perckor.

Névnapok

Blanka, Bianka, Bonifác, Bónis, Cserjén, Dafna, Dafné, Dália, Dára, Dária, Dárió, Dárius, Döme, Dömös, Fodor, János, Krizanta, Marcián, Margit, Mór, Móric, Réta.

Blanka

A női név egy germán név latinosított formája, ami a spanyol nyelvből vált Európában ismertté. Jelentése: fényes, ragyogó, becsület és fehér. Magyarországon a XIX. század óta használatos, az 1990-es években ritkán fordult elő, a 2000-es években a 42-67. leggyakoribb női név.

Bianka

A női név a Blanka név olasz formája. Hirtelen vált igen gyakorivá az 1990-es években, a 2000-es években a 18-26. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság kezdeményezésére 2003 óta rendezik meg a napot. A kezdeményezés célja, a bírósági munka megismertetése és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növelése.

Október 25. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1825 – Johann Strauss ifj.
osztrák zeneszerző, karmester, a „keringőkirály”
(† 1899)

1838 – Georges Bizet
francia zeneszerző (Carmen)
(† 1875)

1877 – Henry Norris Russell
amerikai csillagász
(† 1957)

1881 – Pablo Picasso
spanyol születésű, francia festőművész
(† 1973)

1907 – Országh László
nyelvész, irodalomtörténész, szótárszerkesztő
(† 1984)

1931 – Annie Girardot
francia színésznő
(† 2011)

1935 – Komlós Péter
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Bartók vonósnégyes alapítója, Érdemes és Kiváló Művész
(† 2017)

1944 – Kovács Kati
(er. Kovács Katalin Anna Sarolta)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, színművésznő, dalszerző

1980 – Mehcad Brooks
amerikai színész

1984 – Katy Perry
(er. Katheryn Elizabeth Hudson)
amerikai énekesnő

Október 25. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1647 – Evangelista Torricelli
olasz fizikus, matematikus
(* 1608)

1760 – II. György
brit király
(* 1727)

1822 – Csermák Antal György
zeneszerző, hegedűművész
(* 1774)

1849 – Kazinczy Lajos
honvéd ezredes, vértanú, Kazinczy Ferenc fia
(* 1820)

1938 – Alfonsina Storni
svájci költő, író, a XX. századi latin-amerikai költészet egyik legfontosabb alakja
(* 1892)

1965 – Ascher Oszkár
Kossuth-díjas színművész, rendező, Kiváló Művész
(* 1897)

1973 – Abebe Bikila
etióp atléta, olimpiai bajnok maratonfutó, az első színes bőrű afrikai olimpiai győztes
(* 1932)

1994 – Kocsis Antal
olimpiai- és Európa-bajnok ökölvívó
(* 1905)

2002 – Richard Harris
Golden Globe-díjas ír színész
(* 1930)

2016 – Bara Margit
Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművésznő
(* 1928)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely október 25-én történt

1415 – Anglia döntő győzelmet arat Azincourt-nál

Az angol király, V. Henrik legyőzi a francia csapatokat Azincourt-nál és kiterjeszti uralmi területét Franciaországban. Ezzel a százéves háború utolsó szakaszába lép.

1781 – II. József kiadja a türelmi rendeletet

Ebben a protestáns (evangélikus és református), és az ortodox hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosít. Rendelete lehetővé teszi e hívők magasabb állami hivatalokban való alkalmazását, engedélyezi számukra templomok építését, papok tartását, és kivonja őket a római katolikus püspökök ellenőrzése alól.

1790 – A Várszínházban magyar nyelven adnak elő

Az 1790-es országgyűlés a magyar anyanyelvű színjátszás ügyét is felvette reformtervei közé, ennek nyomán Kazinczy Ferenc magyar nyelvű társulat toborzását indította el. Csatlakozott a mozgalomhoz Kelemen László magyar színtársulata is, amely ezen a napon tartotta első előadását a budai Várszínházban, ahol Simai Kristóf: Igazházi című darabját mutatták be. Korábban a Várszínházban csak német ajkú színészek léphettek fel, s ezt követően is, 1833-ig a német előadásokat csak ritkán váltotta fel magyar társulat. Az első hivatásos magyar játékszíni társaság 1792-ben kezdhette meg rendszeres működését Budán.

1863 – Felavatják az első Sió-zsilipet

Ez lehetővé tette a Balaton vízszintjének szabályozását, így megszűnt a tó természetes vízjárása és mesterségesen szabályzott vízállású tó lett belőle.

1896 – Felavatják az Iparművészeti Múzeumot

Magyarországon 1872-ben hozták létre az Iparművészeti Múzeumot, amely Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény volt. Az 1872. évi országgyűlés 50.000 forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. Végleges otthonát 1896. október 25-én, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként Ferenc József – a Budapesten tartózkodó német császár, Vilmos társaságában – avatta fel az Üllői úton, de a nagyközönség előtt csak 1897. október 4-én nyílt meg. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet 1982-1984 között teljesen felújították. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia- és üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.

1929 – A „fekete péntek” megrázza az USA-t

A New York-i tőzsdén pánikot kelt a spekulációk révén magasra szökött részvények árfolyamának zuhanása. Több mint 13 millió értékpapírt adtak el, az árfolyamok 90%-kal is estek. A veszteségeket 15 milliárd dollárra becsülik.

1936 – Hitler és Mussolini között létrejön a Berlin-Róma-tengely

Berlinben Konstantin von Neurath német és Galeazzo Ciano gróf, olasz külügyminiszter írta alá a német-olasz megállapodást. Magát a tengely kifejezést Benito Mussolini a milánói Dóm téren mondott beszédében használta először, 1936. november 1-jén. Az ötpontos jegyzőkönyvben Németország hivatalosan elismerte Abesszínia Olaszország részéről történt elfoglalását és az etiópiai olasz császárságot, Olaszország rögzítette Ausztriával kapcsolatos „érdektelenségét”, megállapodtak a londoni Benemavatkozási Bizottságban követendő közös német-olasz irányvonalban, megerősítették a Franco-kormány elismerésére vonatkozó előzetes megállapodásukat, megjelölték a spanyol fasiszta lázadók további katonai támogatásának módozatait, végül megegyeztek Olaszország és Németország gazdasági érdekszférájának elhatárolásában a Duna-medencében és a Balkánon. Ezzel létrejött az ún. Berlin-Róma tengely, a fasiszta országok együttműködése, amelyhez 1940-ben Japán is csatlakozott, s attól kezdve neve Berlin-Róma-Tokió háromszög lett.

1945 – Visszacsatolják Tajvant Kínához

Japán kapitulációja után az 1895 óta japán uralom alatt álló Formoza (Tajvan) szigetét visszacsatolják Kínához, ahol Csang Kaj-sek vezetésével a nemzeti felfogású Kuomintang uralkodik. Kína polgárháború peremén áll: míg Csang Kaj-sekék főként a nagyvárosokra támaszkodnak, a kínai kommunisták az északi tartományok és inkább a vidéki területek urai. George C. Marshall amerikai tábornok közvetítésével a kommunisták és a Kuomintang közötti tárgyalások fegyverszünethez vezetnek, amely azonban rövid idő alatt felborul. A Kuomintang és a Sztálin vonalát követő Mao Ce-tung közötti ellentét kibékíthetetlen volt.

1955 – Megjelenik a mikrosütő

A Tappan cég székhelyén bemutatják az első mikrohullámú sütőt.

1956 – A Parlament előtti tömegbe lőnek

A szemtanúk szerint ismeretlen fegyveresek a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből nyitottak tüzet. A téren tartózkodó szovjet harckocsik egy része ekkor szintén a tüntetőkre lőtt. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje volt. Az események pontos menete még nem tisztázott, sokan az ÁVH-nak tulajdonították a vérengzést.

A rendszerváltozás, 1990 után megindult a bűnösök felkutatása, az események tisztázása. 2000-ben a Fővárosi Főügyészség az emberiség elleni bűntett alapos gyanújával kihallgatott egy akkori kormányőrt, aki az Akadémia utcai pártközpontot védő fegyveresek egyik parancsnoka volt. Az egykori kormányőr elismerte, hogy 1956. október 25-én a Kossuth téri békés tüntetés során a lövöldözés elöl menekülő fegyvertelen személyekre társaival együtt több lövést adott le. A Főügyészség azonban 2001 nyarán elévülés címen megszüntette a nyomozást. Ez ellen panaszt tett a Deport, 56 nevű szervezet, amely feljelentésével kezdeményezte a büntetőeljárást. Ennek nyomán a Legfőbb Ügyészség 2001. július 26-án hatályon kívül helyezte az elévülésről szóló határozatot és új eljárásra utasított.

2002-ben a Fővárosi Bíróság nem jogerősen két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta az 1956-os Kossuth téri sortűz kapcsán bűnsegédként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt Erdész Józsefet, aki 1956. október 25-én az Akadémia utcai pártház védelmében géppisztoly-sorozatot adott le. Az ügyész a perbeszédében elmondta: a per sajátossága, hogy csak egyetlen ember ül a vádlottak padján, holott, ha az ügy felderített lenne, talán a Fővárosi Bíróság nagytermében sem férnének el a vádlottak és közöttük minden bizonnyal nem Erdész József lenne az elsőrendű.

1983 – Amerikai csapatok szállnak partra Grenadán

A Karib-tengeri Grenada rövid időre a világ érdeklődésének középpontjába kerül: az Egyesült Államok és hat Karib-tengeri ország csapatai megszállják az 1974-ben Nagy-Britanniától függetlenné vált szigetországot, amelyben a véres baloldali diktatúrát bevezető Maurice Bishop miniszterelnököt korábbi fegyvertársa, Bernard Coard megbuktatta, s néhány nappal később meggyilkolták. Bishop 1979-ben buktatta meg a diktatórikusan kormányzó Eric Gairy miniszterelnököt, s azóta egy 14 tagú forradalmi tanács élén állva a „szociális reformok” politikáját folytatta. Az Egyesült Államok azzal indokolta beavatkozását, hogy meg kell védenie a szigeten élő mintegy ezer amerikai állampolgárt, valamint azzal, hogy a Szovjetunió és Kuba a szigeten katonai támaszpontot óhajtott építeni (bár erre nincs bizonyíték). Emellett a Karib-tengeri szomszédos országokkal együtt a szigeten a nyugalom és a rend helyreállítására törekedett. Az Egyesült Államok beavatkozását, amelynek a grenadai csapatok és a repülőtér építésén dolgozó felfegyverzett kubai munkások ellenállását is le kellett törnie, a nyugati szövetségesek is bírálták.

1984 – Azonosítják a Hepatitis vírusát

A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak.

1990 – Megkezdődik a taxisblokád

A drasztikus benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók e naptól Budapesten és az ország nagy részében teljesen megbénították a közúti közlekedést, komoly fennakadást okoztak a szállításban, ellátásban. Tatabányától az osztrák határig szinte teljes volt a blokád. Hegyeshalomnál és Sopronnál állt a forgalom. Budapesten valamennyi Duna-hídon megbénult a közlekedés, egyedül metróval lehetett utazni. A lakosság egy része szimpatizált a fuvarozókkal (meleg teát, élelmet vitt nekik), más részük ellenük fordult. A blokád előidézői közül jó néhányan már nemcsak a benzinárak csökkentését, hanem politikai követeléseket is támogattak. Szorgalmazták a kormány, egyes minisztereinek lemondatását is. Eközben dr. Horváth Balázs belügyminiszter, aki ekkor a beteg, kórházban fekvő kormányfőt, dr. Antall Józsefet helyettesítette, kijelentette: „A kormány nem hátrál meg, és minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet”. Budapest rendőrkapitánya ugyanakkor azt hangsúlyozta, ha parancsot kap rendőrei bevetésére, azonnal lemond. Október 28-án délutántól kezdve több ezren vonultak a Parlament elé, hogy támogatásukról és kitartásukról biztosítsák a kormányt. Eközben a tárgyalások kezdődnek a kormány és a fuvarozók között. Végeredményként a kormány enged, 12 forinttal olcsóbban árusítják az üzemanyagot, amennyiben a magán- és teherfuvarozók megtisztítják járműveiktől az utakat. A negyedik éjszakán vége lett a blokádháborúnak.

1992 – Elterelik a Dunát

A csehszlovák építők Dunacsúnynál, a Duna 1852,75 folyamkilométerében mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelik a határfolyót.

2003 – Megnyitják az Estádio da Luz stadiont Lisszabonban, Portugália fővárosában

A stadion a portugál nemzeti válogatott mérkőzései mellett a Benfica csapatának az otthona.

2004 – Hivatalosan is lehet fizetni dollárral Kubában

Kubában engedélyezik az amerikai dollár fizetőeszközként való használatát.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás