2018. november 19., hétfő - Erzsébet

Bálint Ágnes (Fotó: YouTube.com)

Tíz éve hunyt el a József Attila-díjas írónő, akit meséi tettek ismertté és kedveltté

A Gergely-naptár szerint az év 297. napja, az évből még 68 nap van hátra.

2008-ban ezen a napon hunyt el 86 éves korában, Vecsésen Bálint Ágnes, József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg. 1922. október 23-án született Adonyban (Fejér megye). Már kisgyermekként is jól rajzolt, édesanyja ötéves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá. A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. 1937 októberétől Bécsben, a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. A TV Maci szülőanyjának is nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót két filmben feldolgozta Palásthy György. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket. Egy nappal 86. születésnapja után hunyt el, 2008. november 5-én helyezték végső nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben. A pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót – írja róla a Wikipédia.

2018. október 24., szerda

A Nap kel: 7 óra 14 perckor, nyugszik: 17 óra 41 perckor.
A Hold kel: 18 óra 2 perckor, nyugszik: 6 óra 33 perckor.

Névnapok

Salamon, Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herald, Herold, Ráchel, Rafael, Ráfis, Ráhel, Rákhel, Rákis, Salvador.

Salamon

Héber eredetű férfinév, jelentése: békés, szelíd. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Az ENSZ Világnapja

1945. október 24-én ünnepélyesen ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945. január 26-án, San Francisco-ban aláírt Alapokmányát. A szervezetnek Magyarország 1955 óta tagja.

Az Origami Világnapja

Ezen a napon született Lillian Oppenheimer, az Angol Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (OrigamiUSA) alapítója, aki világszerte népszerűsítette az origamit. Az Origami világnapok honlapját az OrigamiUSA működteti. Itt gyűjtik az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket, ötleteket, és kérik, hogy minél többen kapcsolódjanak be a megemlékezésbe akár egy ünnepi esemény szervezésével világszerte. Nem kell nagy dolog az ünnepléshez. Ha ezeken a napokon egy origami kitűzőt viselünk, vagy egy origamival készített ékszert, esetleg az asztalunkra helyezünk egy origami figurát, vagy ismerőseinknek készítünk néhány aprócska modellt, ezzel már nagyon sokat teszünk azért, hogy ezeket a napokat népszerűsítsük, vagy akár csak egyszerűen megünnepeljük. Ha pedig lehetőségünk van egy foglalkozás megtartására vagy kiállítás szervezésére ezzel kapcsolatban, akkor ne késlekedjünk, hanem próbáljuk meg átadni az origami szellemiségét embertársainknak.

A Fejlődésről Való Tájékoztatás Világnapja

Az ENSZ 1972 óta tartja számon a világnapot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a különböző fejlődési lehetőségekre és az erősebb nemzetközi összefogás szükségességére e területeken.

A Magyar Operett Napja

2002 óta ünnepeljük a két nagy magyar operettszerző, Kálmán Imre születésének és halálának, valamint Lehár Ferenc halálának emlékére.

Október 24. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1632 – Anton van Leeuwenhoek
németalföldi kereskedő, az első mikroszkóp készítője, a baktériumok felfedezője
(† 1723)

1817 – Lázár Vilmos
honvéd ezredes, aradi vértanú
(† 1849)

1854 – Déri Miksa
(er. Deutsch Miksa)
mérnök, elektrotechnikus, ipari feltaláló
(† 1938)

1882 – Kálmán Imre
(er. Kopstein Imre)
zeneszerző, operettszerző
(† 1953)

1924 – Ács Irén
fotóművész, fotóriporter
(† 2015)

1932 – Parti János
az első magyar olimpiai bajnok kenus, edző
(† 1999)

1936 – Bill Wyman
(er. William George Perks)
angol zenész, basszusgitáros (The Rolling Stones)

1939 – F. Murray Abraham
(er. Frederico Abrammo Monteglini)
Oscar-díjas amerikai színész

1947 – Kevin Kline
Oscar-díjas amerikai színész

1985 – Wayne Rooney
UEFA BL-győztes angol labdarúgó

Október 24. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1849 – Csernus Menyhért
minisztériumi tisztviselő, vértanú
(* 1808)

1849 – Perényi Zsigmond
a magyar főrendiház másodelnöke, vértanú
(* 1783)

1849 – Szacsvay Imre
ügyvéd, politikus, vértanú
(* 1818)

1914 – Zulawszky Béla
olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt
(* 1869)

1941 – Reményik Sándor
költő
(* 1890)

1948 – Lehár Ferenc
zeneszerző, katonakarmester, operettszerző
(* 1870)

1957 – Christian Dior
francia divattervező
(* 1905)

1994 – Raúl Juliá
az Amerikai Egyesült Államokban ismertté vált, Golden Globe-díjas Puerto Rico-i színész
(* 1940)

1996 – Patkós Irma
színművésznő, primadonna, Érdemes Művész
(* 1900)

2008 – Bálint Ágnes
József Attila-díjas írónő
(* 1922)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely október 24-én történt

1273 – Koronázás

Habsburg Rudolf német királyt megkoronázták Aachenben.

1625 – Nádorválasztás

Esterházy Miklóst Magyarország nádorává választják.

1648 – Megkötik a vesztfáliai békét

Véget ér a harmincéves háború: III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal, valamint Svédországgal megkötik a vesztfáliai békét. A békében szereplő határozatok az egyes résztvevők számára különböző kihatással járnak. Svédország területi nyereségek révén a Balti-tenger ura lesz, hiszen már Livóniát, Észtországot, Finnországot Karéliát és Ingermanlandot is birtokolja. A Német-Római Birodalmon belül a fejedelmek helyzete a császár kárára szilárdul meg. A császár hatalma lényegében csak a Habsburg örökös tartományokra korlátozódik, a birodalom valójában laza államszövetséggé alakul át. Ezt a folyamatot tovább erősíti a gazdaság szétforgácsolódása. A legnagyobb nyereséghez Franciaország jut. Jelentősen kiterjeszti határait, és a Rajnánál megtöri a Habsburgok hatalmát. A háború meg nem nevezett vesztese a katolikus egyház. Újra megerősítik a földbirtokok 1624-i felosztását és az egyháznak el kell ismernie, hogy továbbra is a fejedelmek határozzák meg alattvalóik vallását. A Münsterben és Osnabrückben létrehozott szerződésrendszer összességében a protestánsok győzelmét jelenti. A református egyházat elismerik Németországban. A vesztfáliai békében elismert vallási határok lényegében a XX. századig változatlanul megmaradnak.

1795 – Lengyelország eltűnik Európa térképéről

A Lengyel Királyság nem létezik többé: a felosztási határozatok értelmében Lengyelország fennmaradt területein Poroszország, Oroszország és Ausztria osztozkodik.

1797 – Limában földrengés pusztít

A perui fővárosban a katasztrófa számos halálos áldozatot követel és nagy károkat okoz. A korábbi földrengések dacára, amelyek a várost már 1687-ben és 1746-ban is sújtották, számos olyan épülete még ma is áll, amelyek Limát a gyarmati spanyol építészet egyik legjelentősebb emlékhelyévé teszik.

1849 – Haynau táborszernagy kiadja Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetéről szóló rendeletét

Erdélyt és Horvátországot – a Muraközzel együtt – leválasztja Magyarországról; az országot 15 kerületre osztja, a megyék megszűnnek; az egész közigazgatást az osztrák minisztériumnak, ill. Karl Geringer báró császári biztosnak alárendelt biztosok irányítják.

1849 – Kivégzik Perényi Zsigmondot és Szacsvay Imrét

A császári hadbíróság ítélete alapján Pesten kivégzik Perényi Zsigmond bárót, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az országgyűlés felsőházának elnökét és Szacsvay Imrét, aki ugyanakkor a képviselőház jegyzője volt.

1861 – Terjed a telefon

Üzembe helyezik az első transzkontinentális telefonkábelt.

1862 – Ottó görög király elhagyja az országot

Katonai puccs kényszeríti lemondásra Ottó görög királyt, a Wittelsbach házból származó német herceget. A görög szabadságharc eredményes befejezése után Ottót – Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország szorgalmazására – a görög nemzetgyűlés választotta királlyá 1832. augusztus 8-án. Hamarosan kiderült azonban, hogy Ottó, akit bajor tisztek, hivatalnokok, építészek, tudósok és tanárok kísértek el Görögországba, nem volt hajlandó a görög önigazgatás fennálló formáit tiszteletben tartani, az addig nagy hatalommal rendelkező családok és intézmények jogait figyelembe venni. Az abszolutista „bajor uralommal” szembeni idegenkedés 1843-tól újabb és újabb zavargásokban jutott kifejezésre, amelyek 1862 októberében egy ideiglenes kormány létrehozásához vezettek. A királynak saját bajor hazájába kellett emigrálnia.

1901 – Elhelyezik a budapesti Milleniumi emlékmű zárókövét

A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország millenáris emlékművek felállításával is meg akart emlékezni. Az 1896. évi VIII. törvény rendelkezett ezen emlékművek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a Városliget szélén, a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet kell állítani. Ezenkívül (a hét vezérre és törzsre emlékeztetve) az ország hét különböző pontján kívántak emlékművet, illetve emlékoszlopokat állítani. A vidéki emlékművek a megadott határidőre csaknem mind elkészültek, a budapesti központi emlékmű építése azonban majdnem 30 évig tartott. Az építkezés csak a millenniumi év végén kezdődhetett meg, hiszen 1896-ban az emlékmű leendő helyén a kiállítás díszkapuja állt. A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai csak vontatottan készültek el, az arkangyal szobra viszont már a századfordulón kész volt és nagydíjat nyert a párizsi világkiállításon. Az első világháború megszakította az építkezést, ami csak hosszú szünet után, 1926-ban folytatódott a még hiányzó szobrok és domborművek elkészítésével. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök Napján avatták fel.

1906 – A király szentesíti az 1906: XX. törvénycikket

A törvénycikk II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezik.

1909 – Oroszország és Olaszország Racconigiben szerződést köt

Kötelezik magukat a balkáni status quo fenntartására.

1917 – A tizenkettedik isonzói csata kezdete

Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek az Isonzó folyón, a Júliai-Alpokon, a Tagliamento folyón, elfoglalják Udine várost, és előrenyomulnak a Piave folyóig.

1918 – A király kinevezi Andrássy Gyulát

Az uralkodó gróf Andrássy Gyulát nevezi ki közös külügyminiszterré. Ugyanezen a napon elfogadja Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya előző napi lemondását.

1921 – Őrizetbe veszik IV. Károlyt

Tatán (Komárom vm.) a nemzeti hadsereg őrizetbe veszi IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratz Gusztávot.

1929 – A kirobbanó gazdasági világválság Magyarországon is átsöpör

Kirobbant a New York-i tőzsdekrach és ezzel kezdetét vette a világgazdaság eddigi legnagyobb válsága. 1929. október 24-én csütörtökön („fekete csütörtök”) 11 órakor példátlan méretű eladási láz tört ki, délre 12 millió részvénytől szabadultak meg tulajdonosaik. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől félve betéteiket tömegesen akarták kivenni a bankokból. Ennek következtében azok fizetésképtelenné váltak. Az Egyesült Államokban, 1931-ben 2.290 bank jelentett csődöt. Ez megrázta Európát is, mivel legnagyobb hitelezője az Egyesült Államok volt. A beruházások elmaradása maga után vonta a termelés csökkentését és a nagy arányú munkanélküliséget. (1932-ben a világ termelése 40%-kal csökkent.)

Magyarországon a nemzetgazdaság egészének válsága a bécsi Creditanstalt 1931. május 11-én bekövetkezett fizetésképtelenségének bejelentésétől vált súlyossá. A pénzügyi válság hatására – 1931 tavaszától-nyarától – a külföldi hitelezők minden felmondható hitelt azonnal visszavontak. A Magyar Nemzeti Bank 1931. május 1. és július 13. között 200 millió pengő aranyat és devizát fizetett ki, ami meghaladta az április végi érc- és devizakészlet értékét. A pénzügyi összeomlás elkerülésére a kormány 1931. július 17-én bankzárlatot rendelt el és ezzel egyidejűleg az állami intézkedések egész sorát léptették életbe (maximálták a kivehető betétösszegeket, bevezették a kötött devizagazdálkodást, befagyasztották a külföldre szóló fizetéseket stb.). Magyarországot a válság mint agrár-ipari országot nagyon súlyosan érintette. A mezőgazdaság és ennek következtében a parasztság helyzete szinte katasztrofálissá vált. Az ipari termelés a válság mélypontján 24%-kal maradt el a válság előtt csúcshoz, 1929-hez képest, és ez 200 ezres, több mint 30%-os munkanélküliséget eredményezett. A tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkenése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan. Az ipari munkásság helyzetét mindenekelőtt a munkanélküliség nagy arányú növekedése jellemezte.

1930 – Megnyitják a balsai Tisza-hidat

A Balsai Tisza-híd egy vasúti-közúti híd volt, amely Balsa község mellett a Nyírvidéki és a Bodrogközi kisvasutakat kötötte össze hazánk egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként. Az átkelőhely a második világháború idején megsemmisült, a háború óta nem épült újjá.

1935 – Bethlen a Gömbös-kormányt támadja

Gróf Bethlen István a képviselőházban nagy beszédben támadja a Gömbös-kormányt.

1938 – A kormány újabb jegyzéket küld Prágába

A jegyzékben a magyar kormány sürgeti a nem vitás területek azonnali átengedését, a vitás területeken népszavazást; bejelenti, hogy amennyiben ezekre nem kerül sor, a müncheni döntést hozó négy hatalom döntőbíráskodását fogja kérni.

1937 – Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot

A Magyar Nemzeti Szocialista Párt egy rövid életű nemzetiszocialista párt volt Magyarországon, melyben a történelem során először egyesült szinte az összes magyarországi nemzetiszocialista politikai kezdeményezés (párt, frakció, mozgalom, egyéb).

1940 – Megnyitják a Ferenc József Tudományegyetemet

Kolozsváron ünnepélyesen megnyitják a Szegedről visszahelyezett Ferenc József Tudományegyetemet.

1945 – Öt nagyhatalom aláírja az ENSZ alapokmányát

A világszervezet hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Az ENSZ a világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezete, amelynek tagja a Föld majdnem minden szuverén állama. Az ENSZ Alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án, a San Francisco-i konferencián. Az alapítók között 51. országként ugyanakkor számon tartják Lengyelországot is, amely később írta alá az Alapokmányt.

Az ENSZ létrehozását a II. világháború folyamán a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az ENSZ-nek az Alapokmány szerint négy fő célja van: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog alapján; a nemzetközi együttműködés kiépítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Az ENSZ a fenti célok elérése érdekében az országok által kifejtett tevékenységek összehangolásának központja. 2000-ben a szervezet millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az ENSZ XXI. században kívánatos szerepét vázolta fel nyolc fejezetben és akciókat indítványozott a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére a globalizálódás gyümölcseinek jobb elosztása révén. Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek.

1945 – A Magyar Nemzeti Függetlenségi front kiáltványt ad ki

1945. október 24-én közzétették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választási kiáltványát a magyar néphez. A Front négy pártja (Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt, Szociáldemokrata Párt) az 1945. november 4-i parlamenti választások eredményétől függetlenül hitet tett a koaliciós kormányzás fenntartása mellett. Ezen kívül felvázolták a legsürgetőbb kormányzati teendőket: a közellátás megszervezése, az infláció megállítása, a bányák és az energiaforrások államosítása, valamint közös politikai harc a reakció ellen.

1956 – A pártállam összeomlik

A sztálinista pártállam összeomlott. Napok alatt létrejött viszont a forradalom saját intézményrendszere: forradalmi bizottságok alakultak, az üzemekben munkástanácsokat választottak. Általános politikai sztrájk kezdődött. A forradalmi szervezetek és a fővárosi felkelők az október 23-i követelésekhez ragaszkodtak, a Pártközpontban pedig harc bontakozott ki a „kemény vonalasok”, illetve Nagy Imre és hívei között, pedig utóbbiak a tárgyalásos megoldást szorgalmazták. Október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai Bizottságának két tajga, Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov KGB-főnök. Javaslatukra a következő napon leváltották Gerő Ernőt, akinek helyére Kádár János került. Október 25-26-án úgy tűnt, a „kemény vonal” a még irányítása alatt tartott fegyveres egységekkel gátat vet a kibontakozásnak. 25-én a budapesti Kossuth téren a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. 27-ről 28-ra virradóra azonban a Politikai Bizottságban Nagy Imre és a kibontakozás hívei a szovjet vezetők támogatásával végrehajtották a fordulatot: leállították a további fegyveres akciókat és 28-án tűzszünetet rendeltek el.

1973 – Fegyverszünettel ér véget a jom kippuri háború

Az Izraeli csapatok ekkor 105 kilométerre állnak Kairótól és 42 kilométerre Damaszkusztól.

1980 – Működhet a Szolidaritás Lengyelországban

A lengyel állami és pártvezetés engedélyezi a Szolidaritás Független Szakszervezet működését.

1990 – Hatályon kívül helyezik a halálbüntetést

A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendelte a halálbüntetést előíró – a megsemmisített büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó –, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. Magyarországon az utolsó kivégzés 1988. július 14-én volt, amikor az emberölésért halálra ítélt Vadász Ernőn hajtották végre a halálos ítéletet.

1991 – A Szovjetunió és Lengyelország egyezményt köt

Megegyeznek, hogy 1993 végéig a Szovjet Fegyveres Erők utolsó katonáját is kivonják Lengyelországból.

2003 – A Concorde utolsó repülésének napja utasszállító repülőgépként

Szolgálati idejének első 24 évében a Concorde – mint bármely másik utasszállító repülőgép típus – többször részese volt apróbb malőröknek, mechanikai hibáknak. Az esetek többségében ez rendszerint egy-egy túlterhelt és szétrobbant futóműabroncsot jelentett, de a típus így is több ezer repült órát és több mint két évtizedet átvészelt jelentősebb baleset nélkül. Egészen 2000. július 25-ig, amikor is az Air France 4590 számú járata a párizsi felszállás közben megsérült, kigyulladt, majd rázuhant egy szállodára. A balesetet a repülőgépen utazók közül senki sem élte túl, továbbá a szállodában tartózkodók közül négy ember életét vesztette. A baleset után a gépeket azonnal leállították, majd üzemanyagtartályukat kevlárral erősítették meg, és a futóművet is módosították. Fél évvel később újra forgalomba állították őket, de a baleset miatt lecsökkent utasszám és a megnövekedett fenntartási költségek miatt az Air France és a British Airways kivonta a gépeket a forgalomból. Az utolsó kereskedelmi járat 2003. október 24-én tette meg a New York JFK–London Heathrow utat. Az esemény különlegessége miatt az utolsó repülésekre szinte minden jegy elkelt, mindenki, aki megtehette, szeretett volna utoljára utazni a géppel.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás