2018. november 19., hétfő - Erzsébet

Sándor Pál (Fotó: YouTube.com)

79 éves lett ma a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező

A Gergely-naptár szerint az év 292. napja, az évből még 73 nap van hátra.

1939-ben ezen a napon született Budapesten Sándor Pál, többek között Kossuth-, Balázs Béla- és Ezüst Medve-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az érettségi után a filmgyárba került, ahol laboránsként és felvételvezetőként dolgozott. 1959-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János osztályában végzett 1964-ben. Évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több mint tíz évig volt a Novofilm magyar-német filmprodukciós vállalat ügyvezető igazgatója, majd 2000-ben létrehozta saját, Filmstreet nevű filmes cégét. 2003-tól a Hunnia Filmstúdió vezetője. 24 nemzetközi rangos szakmai elismerése közül a legjelentősebbek a Berlini Ezüst Medve, a Cannes-i Fipresci-díj, a Chicago-i Ezüst Hugo és a Karlovy Vary-i Kritikusok Díja. A Színházi adattár katalógusa szerint hét alkalommal színházi rendezőként is bemutatkozott, rendezett többek között a Vígszínházban és a Rock Színházban is – írja róla a Wikipédia.

2018. október 19., péntek

A Nap kel: 7 óra 7 perckor, nyugszik: 17 óra 50 perckor.
A Hold kel: 15 óra 56 perckor, nyugszik: 1 óra 9 perckor.

Névnapok

Nándor, Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.

Nándor

Régi magyar személynév, a nándor népnévből származik, jelentése: „dunai bolgár”. A XIX. században felújították a Ferdinánd magyarosítására. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években a 61-73. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Október 19. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1433 – Marsilio Ficino
itáliai orvos, filozófus és humanista
(† 1499)

1862 – Auguste Lumière
francia kémikus, testvérével (Louis Lumière) a filmművészet és a filmgyártás úttörője
(† 1954)

1916 – Vészi Endre
Kossuth- és József Attila-díjas író, költő
(† 1987)

1937 – Rózsa János
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Érdemes Művész

1939 – Sándor Pál
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Érdemes és Kiváló Művész

1945 – John Lithgow
Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész

1947 – Bánsági Ildikó
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, A Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

1953 – Janicsák István
előadóművész, zenész, dalszövegíró, Janicsák Veca énekesnő édesapja (Z’Zi Labor)

1969 – Trey Parker
amerikai animációsfilm-rendező („South Park”)

1989 – Janicsák Veca
(er. Janicsák Veronika)
énekesnő, Janicsák István előadóművész, zenész, dalszövegíró lánya

Október 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1587 – Francesco de’ Medici
Toszkána nagyhercege
(* 1541)

1678 – Samuel van Hoogstraten
a holland aranykor ismert képzőművésze
(* 1627)

1745 – Jonathan Swift
ír–angol író („Gulliver”)
(* 1667)

1875 – Charles Wheatstone
angol fizikus és feltaláló
(* 1802)

1907 – Podmaniczky Frigyes
író, politikus
(* 1824)

1910 – Luigi Lucheni
olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa
(* 1873)

1962 – Lányi Viktor Géza
zeneszerző, zenekritikus, író, műfordító
(* 1889)

1963 – Buday Dénes
zeneszerző, színházigazgató
(* 1890)

1987 – Jacqueline du Pré
angol gordonkaművész
(* 1945)

2007 – Mészáros András
Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista, könyvillusztrátor, Érdemes Művész
(* 1922)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely október 19-én történt:

i. e. 202 – A zamai csata

A Római Köztársaság döntő győzelmet arat a Hannibal vezette karthágóiak ellen, ezzel véget ér a második pun háború.

1448 – A második rigómezei csata

Hunyadi János hadereje Brankovics György szerb despota árulása révén súlyos vereséget szenved a II. Murád szultán vezette török haderőtől. Hunyadi maga is Brankovics fogságába kerül.

1781 – A britek kapitulálnak az amerikaiak előtt

A háromhetes amerikai ostrom után, melyet George Washington vezetett, a britek megadták magukat Yorktown-nál, Virginiában. Charles Cornwallis tábornok vezetése alatt kereken 8.000 katona állt szemben a 16.000 főnyi szövetséges francia-amerikai haderővel. Az észak-amerikai telepesek katonai győzelme lezárta az 1775 óta tartó függetlenségi háborút. Nagy-Britanniának el kellett ismernie vereségét a tengerentúlon. Londonban ezt kormányzati válság követte: Guilford grófja, Frederic Lord North miniszterelnök kormánya, amely kétségei ellenére is képviselte III. György király politikáját, szembekerült az ellenzékkel, és lemondásra kényszerült. A függetlenségi háborúban katonai eredménye tulajdonképpen meglepetést keltett. A virginiai partvidéken állomásozó angol csapatok Cornwallis tábornok vezetésével 1781 nyarán Virginia egész szárazföldi részét ellenőrizték. Az észak-amerikaiak győzelme ebben a helyzetben csak francia segítséggel volt lehetséges. Amint Washington hírül vette, hogy gróf De Grasse admirális vezetésével Nyugat-Indiából közeledik a francia flotta, a telepesek megsegítésére azonnal harcba bocsátkozott a már partra szállt szárazföldi francia segédcsapatokkal Cornwallis ellen. Cornwallis az angol flotta segítségére számíthatott, de a chesapeake-i öbölbeli francia győzelem meghiúsította reményeit. Az angolok, akiket a tengeren és a szárazföldön is gyűrűbe zártak, feladták a harcot és kapituláltak. A békekötési folyamat még két évig, a párizsi béke ratifikálásig elhúzódott.

1813 – A szövetségesek Lipcsénél legyőzik Napóleont

Lipcsénél három napig tartó, elkeseredett és nagy veszteséggel járó harcban I. Napóleon francia császár alulmarad a szövetséges orosz, porosz és osztrák sereggel szemben. A világtörténelem addigi legnagyobb csatájában, több mint félmillió katona harcolt. A szövetségesek elsősorban számbeli fölényüknek köszönhették győzelmüket; a csata alatt még Napóleon szász és württembergi segédcsapatai is átálltak hozzájuk. A szövetségesek oldalán 330.000 katona harcolt, a franciákén kereken 200.000. A szövetségesek 52.000, a franciák több mint 70.000 embert vesztettek. Kisebb serege ellenére Napóleon egy darabig győztesnek érezhette magát, ám amikor a szövetségesek számbeli fölénye érvényre jutott, kénytelen volt kitörni a körülzárt városból és – a poroszoktól és az oroszoktól üldözve – a Rajnáig visszavonulni. A „népek csatájában” aratott szövetséges győzelemnek súlyos politikai következményei lettek: felbomlott az 1806 júniusában létrehozott Rajnai Szövetség, mely 16 fejedelmet tömörített francia protektorátus alatt, továbbá a Napóleon által létesített Wesztfáliai Királyság, Berg és Frankfurt Nagyhercegségek, Dánia és a Nápolyi Királyság pedig 1815 elején elszakadtak Franciaországtól.

1872 – Rendkívül értékes aranyrögöt találnak

Dél-Nyugat Ausztráliában, Új Dél-Wales Hill End nevű városában kibányásszák a 630 font súlyú Holtermann aranyrögöt, amely akkoriban a legnagyobb mennyiségben tartalmazott aranyat.

1941 – Ostromállapot Moszkvában

A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.

1944 – Befejeződik az október 6. óta tartó debreceni tankcsata

A hortobágyi más néven alföldi, vagy debreceni páncéloscsata (bár az utóbbi téves elnevezés) a második világháború egyik ütközete volt. A szovjet hadvezetés megindította a rohamot Magyarország és Románia felé, ahol a német hadosztályokkal kiegészült csapatok a szovjetek megállítására készültek. Románia azonban augusztus 23-án átállt a szövetségesek oldalára, így a szovjet csapatok lerohanták a német–magyar csapatokat, akik minden eszközzel védekeztek, és végül megállították az oroszokat, akik így nem tudták bekeríteni a Kárpátokban harcoló csapatokat.

1947 – Megjelenik a Totó

Magyarországon bevezetik a Totót, e nap mérkőzéseire lehet először fogadni.

1950 – Tibet megszállás alatt

Tibetet megszállják (hivatalosan „felszabadítják”) a Kínai Népköztársaság csapatai.

1954 – A Szuezi-csatorna sorsáról brit–egyiptomi egyezményt írnak alá

Nagy-Britannia kötelezi magát, hogy 20 hónapon belül kiüríti a csatornaövezetet, Egyiptom pedig elismeri a Szuezi-csatorna nemzetközi státusát.

1956 – Harckészültséget rendelnek el Moszkvában

Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél, többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is.

1960 – Amerikai szankció Kuba ellen

Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.

1977 – Új repülőgép száll le New Yorkban

A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép először száll le New Yorkban.

1977 – Megtalálják a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) által elrabolt és meggyilkolt Hanns-Martin Schleyer holttestét

A német BDI (a Gyáriparosok Szövetségének) elnökét szeptember 5-én rabolták el, bebörtönzött RAF-vezetők szabadon bocsátásának kikényszerítésére (sikertelenül).

1984 – Ámokfutás a Csillag börtönben

A gyilkossági kísérlet miatt elítélt Richter Richárd az általa készített késekkel az Alföldi Bútorgyár Csillag börtön melletti telephelyén több műhelyben figyelmeztetés nélkül támadt az ott dolgozó személyzetre. Alig négy perc alatt a börtön hat dolgozóját szúrta le, egyiküket pedig könnyebben megsebesítette. Az őrjöngésének három halálos áldozata és három súlyos sebesültje volt. Az ámokfutó végül a WC-be zárkózott, ahol megmaradt kését átadta az egyik művezetőnek. Richtert 1985. január 8-án a Csongrád Megyei Bíróság hivatalos személy ellen, több emberen és visszaesőként elkövetett emberölés bűntette miatt halálra ítélte. Az alig egy hónap múlva megtartott fellebbviteli tárgyaláson a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletet. 1985. február 26-án a Csillag börtönben végezték ki.

1987 – Történelmi veszteségeket szenved a New York-i tőzsde

A New York-i Wall Street tőzsdéjén egyetlen tőzsdenap alatt 22,6 százalékkal, 1738,74 pontra esett a Dow-Jones-index, amely 30 vezető iparvállalat részvényeit öleli fel, és a tőzsde barométerének számít. Más tőzsdéken is drámai árfolyamveszteségek adódnak. A süllyedő trend, bizonyos felocsúdás dacára, a következő napokban is makacsul tartja magát. A tőzsdekrach fő okait általában a tartósan magas és korrekcióra szoruló részvényárfolyamokban, a kalkulálhatatlanul magas likviditásban és a Perzsa-öböl térségében kirobbant válságban látják. Emellett a számítógépes részvény-kereskedelem, amely világméretekben másodpercek alatt reagál új trendekre, csak tovább gyorsította ezt a folyamatot. Összességében az összeomlás annak a jele, hogy a pénzügyi körök általában kevéssé bíznak már abban, hogy az ipari nemzetek hatékonyan le tudják küzdeni a nemzetközi kereskedelemben mutatkozó egyensúlyhiányt. Ennek az egyensúlyhiánynak a kiváltója az USA mérhetetlenül nagy kereskedelmi deficitje (ez az export és az import közötti különbséget mutatja), amelyet az 1981 óta felszökött dollárárfolyam váltott ki; a deficit megszüntetésére ímmel-ámmal tett intézkedések a dollárárfolyam romlásához vezettek és fokozták az idegességet a tőzsdén. November 30-án a dollár árfolyama 1,64 DM-re esett; 1949 óta soha sem volt ilyen alacsony. Főleg a nyugatnémet gazdaságnak kell árfolyamesés esetén attól tartania, hogy az Egyesült Államok belső piacán csökkennek az értékesítési lehetőségek.

1988 – Válság tör ki Jugoszláviában

A jugoszláv kommunisták Központi Bizottságának rendkívüli ülésén – a pártvezetőség összetételéről tartott bizalmi szavazás után – leváltották Dusan Ckrebić szerb politikust. Az eredmény jelzi Szerbia egyre nyilvánvalóbb törekvését az egyeduralom megszerzésére, ami a többi jugoszláv részköztársaság és az autonóm területek ellenérzéseit váltja ki. Slobodan Milosević, a 47 éves szerb pártvezető, akit felülről szervezett nacionalista tömegtüntetések támogatnak, követelte többek között a főleg albánok által lakott autonóm terület, Koszovó és az ugyancsak autonóm magyar Vajdaság beolvasztását Szerbiába, valamint további jogok biztosítását Szerbia számára. A rendkívüli ülés nem jelentette a belpolitikai válság megoldását, mivel a súlyos gazdasági problémák orvosolatlanok maradtak.

1989 – Legálisan is megjelenik a Bányászinduló

Az 1981-ben indult, illegálisan kiadott folyóirat a sajtóellenőrzés, a cenzúra eltörlése után legális folyóiratként jelenik meg.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás