2018. december 10., hétfő - Judit

Walter Matthau (Fotó: YouTube.com)

98 éves lenne ma minden idők egyik legnépszerűbb amerikai filmkomikusa

A Gergely-naptár szerint az év 274. napja, az évből még 91 nap van hátra.

1920-ban ezen a napon született New Yorkban Walter Matthau (er. Walter John Matthow), Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színész, aki főleg vígjátékokban játszott. Bár már az 1950-es években megkapta első filmes szerepét, igazán a hatvanas évektől kezdte jegyezni a nevét a szakma. 1966-ban szerepet kapott a „Sógorom a zugügyvéd” című komédiában, és ezért az alakításáért nyomban elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Ebben a filmben szerepelt először együtt Jack Lemmonnal, akivel ezt követően számtalan filmben játszott, és akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Az ’90-es években az orvosok érelmeszesedéses szívbetegséget és vastagbélrákot diagnosztizáltak nála, amelyek átterjedtek a májára, a tüdejére és az agyára. 2000. július 1-jén, helyi idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor a kaliforniai St. John kórházban hunyt el szívrohamban, 79 évesen. Sírja, a Westwood Village Memorial Park nevű temetőben található, Los Angelesben – írja róla a Wikipédia.

2018. október 1., hétfő

A Nap kel: 6 óra 41 perckor, nyugszik: 18 óra 25 perckor.
A Hold kel: 22 óra 30 perckor, nyugszik: 13 óra 22 perckor.

Névnapok

Malvin, Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Malvin

Germán eredetű, összetett női név, elemeinek valószínű jelentése: bíróság és barát. A németben a Malwin férfinév, női névpárja a Malwine. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Zene Világnapja

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét zenei világnappá. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.

A Fájdalomcsillapítás Világnapja

A világnapot 1975-ben az UNESCO határozata hívta életre, amelyen a narkózis kezdeti lépéseire emlékezünk.. Ma, a gépesített aneszteziológia korában nehéz elképzelni azt az időt, midőn az operálandó páciens arcára helyezett „szájkosárra” csepegtették speciális üvegdugón keresztül az illékony aethert, hogy a harmadik stádiumot elérve kivitelezhető legyen a szükséges műtéti beavatkozás.

Az Idősek Világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben hívta éltre a világnapot többek között azzal a céllal, hogy figyeljünk az idősek problémáira, felhívjuk a figyelmet az időskorúak bántalmazására. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek – önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával. A világnap mindazonáltal lehetőséget nyújt arra is, hogy megköszönjük az idős embereknek mindazt, amit a társadalomért tesznek.

Habitat Világnap (október első hétfője)

A világnapot 1986. október 6-án rendezték meg először az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utalva. A Habitat 1976-ban alakult, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. A világnap célja a figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket.

Október 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1507 – Giacomo Barozzi da Vignola
itáliai építész
(† 1573)

1865 – Paul Dukas
francia zeneszerző, zenekritikus, zenetudós és tanár
(† 1935)

1885 – Medek Anna
(er. Medek Anna Erzsébet Hildegard)
opera-énekesnő
(† 1960)

1899 – Bárdos Lajos
Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, karnagy, zenetudós, Érdemes Művész
(† 1986)

1920 – Walter Matthau
(er. Walter John Matthow)
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színész
(† 2000)

1924 – Jimmy Carter
(er. James Earl Carter Jr.)
az USA 39. elnöke

1930 – Philippe Noiret
César-díjas francia színész
(† 2006)

1935 – Julie Andrews
(er. Julia Elizabeth Wells)
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színésznő

1945 – Molnár Piroska
Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze

1947 – Som Lajos
zenész, basszusgitáros (Piramis)

Október 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1499 – Marsilio Ficino
itáliai orvos, filozófus és humanista
(* 1433)

1684 – Pierre Corneille
francia drámaíró
(* 1606)

1856 – Christian zu Leiningen-Westerburg
császári és királyi altábornagy
(* 1812)

1911 – Wilhelm Dilthey
német filozófus, pszichológus, pedagógus
(* 1833)

1952 – John Langenus
belga nemzetközi labdarúgó-játékvezető
(* 1891)

1963 – William „Mac” Brazel
amerikai farmer, a roswelli ufószerencsétlenség állítólagos szemtanúja
(* 1899)

1970 – Járay József
(er. Jambrits József)
operaénekes
(* 1913)

1978 – Szandai Sándor
(er. Szabó Sándor)
Munkácsy-díjas szobrászművész
(* 1903)

2000 – Czigány Judit
(er. Wiener Judit Mária)
színművésznő
(* 1930)

2004 – Richard Avedon
amerikai divat- és portréfotós
(* 1923)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, ami október 1-jén történt

i. e. 331 – A Gaugamélai csata

A mai Moszul és Erbíl (ókori Arba-Ilú, később Arbéla) mellett a makedón csapatok a számbeli fölényben lévő, III. Dareiosz vezette perzsákkal ütköztek meg. Ez a csata a Nagy Sándor néven ismert III. Alexandrosz görög-makedón király leghíresebb ütközete, melyben döntő csapást mért a perzsa birodalomra.

1273 – Habsburg Rudolf trónra kerül

A német fejedelmek Habsburg Rudolfot, egy svájci grófság urát választották meg királyuknak, mégpedig a koronára szintén igényt tartó cseh király ellenében. A Rudolf és Ottokár közötti harc kirobbanása tehát előre látható volt, a kimenetel kevésbé. Rudolf birodalmi hűbérként haladéktalanul magának követelte az egykori Babenberg-tartományok, valamint Karintia és Krajna feletti rendelkezés jogát. Csak hadjárattal tudta rákényszeríteni Ottokárt arra, hogy lemondjon e területekről. Végleges nyugalmat ez sem hozott, s két év múlva, a morvamezei Dürnkrut mellett került sor kettejük sorsdöntő összecsapására (1278. augusztus 26.). Az ütközetben Rudolf oldalán hadba szállt szövetségese, IV. László magyar király is. A csatát, melyben Ottokár halálát lelte, a magyar és a kun sereg döntötte el, véget vetve a Babenberg-örökségért évtizedekkel előbb megindult küzdelemnek. Néhány év múlva Rudolf fiainak adta át hűbérként az ausztriai és stájer hercegségeket, s ezzel új hatalmi tényező jelent meg Közép-Európában, a Habsburgok-dinasztiája.

1402 – Zsigmond visszavonja öt város árumegállító jogát

Zsigmond király visszavonja azt az intézkedését, amelyben Bártfa, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony és Sopron számára árumegállító jogot biztosított. Az árumegállító jog révén a városba érkező kereskedőket a polgárok megállíthatták, és portékájukat eladásra kellett bocsátaniuk. Kassa városa az erdélyi kereskedőket továbbra is feltartóztathatta, míg Pozsony a visszavonó rendeletet gyakorlatilag nem hajtotta végre.

1757 – Megindul az oktatás a bajai gimnáziumban

Az iskola a ferences kolostorban kezdte meg működését. A III. Béla Gimnázium mai épülete 1815-ben készült el, majd 1892-ben és 1931-ben bővítették. 1851. augusztus 2-án a városi tanács úgy döntött, hogy az iskolát főgimnáziummá fejleszti. A Bajai Katolikus Főgimnázium városi fenntartású, katolikus jellegű intézményként működött.

1847 – Megalapítják a Siemens céget

Ernest Werner von Siemens, német feltaláló megalapítja a Siemens AG & Halske céget.

1848 – Új tagok az Országos Honvédelmi Bizottmányban

A képviselőház Szemere Bertalant és Mészáros Lázárt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választja.

1848 – Jellasics menekülni kezd Magyarországról

A pákozdi csatavesztés után a báró az előző napi fegyverszünet feltételeit megszegve elvonul Bécs felé.

1850 – Bélyegilleték-rendszer Magyarországon

Az augusztus 2-i császári nyílt parancs értelmében e naptól bevezetik a bélyegilletéket Magyarországon.

1857 – I. Ferenc József osztrák császár és II. Sándor orosz cár találkozik Weimarban

A tanácskozás nem hoz lényeges javulást a két ország krími háborúban megromlott viszonyában.

1869 – Megjelennek a levelezőlapok

Az Osztrák-Magyar Monarchiában-a világon elsőként-bevezetik a postai levelezőlapok használatát.

1887 – Az állam megveszi a budapesti telefonhálózatot

A 854 előfizetővel rendelkező hálózatot a volt tulajdonos, Puskás Tivadar bérbe veszi.

1887 – Kiadják az engedélyt az első budapesti villamosvonalra

Az első budapesti villamos közúti vasút nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült, akkor még 1000 mm-es nyomtávolsággal.

1891 – Megnyílik a Stanford Egyetem Kaliforniában

A Stanford Egyetem földrajzilag és történelmileg is a Szilícium-völgy szívében fekszik, tudományos és sportélete egyaránt jelentős. Leland Stanford vasúti iparmágnás, USA-szenátor, utóbb Kalifornia kormányzója alapította 1885-ben a 16 éves korában, tífuszban elhunyt egyetlen fia, Leland Stanford, Jr. emlékére.

1895 – Megindul Magyarországon a polgári anyakönyvezés

A rendszeres személyi adatnyilvántartás a római katolikusok 1563-ban zárult tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött. Ekkortól a római katolikus plébániák négyféle anyakönyvet vezettek: keresztelési, bérmálási, házassági és halotti matriculákat. Hasonló anyakönyvek vezetését hamarosan más egyházak is megkezdték. A legrégibb fennmaradt magyarországi anyakönyv a soproni evangélikus egyház (1624) és a kőszegi katolikus plébánia (1633) matriculája.

A magyar Országgyűlésben elsőként 1890. november 18-án Irányi Dániel képviselő javasolta a szélesebb hatókörű egyházpolitikai reformok kidolgozását és végrehajtását. A Vatikán és a magyar katolikus egyházi vezetés azonban elutasító magatartást tanúsított az ügyben. XIII. Leó pápa azt az útmutatást adta, hogy az egyháznak tűrnie kell, ha bevezetik a polgári anyakönyvezést, de nem szabad azt jóváhagynia, noha annak megvalósítása, más európai államokhoz hasonlóan, nem fogja lényegesen gyengíteni a befolyását.

1908 – Henry Ford bemutatja a T-modellt

Henry Ford amerikai autókonstruktőr a T-modellnek nevezett, négyütemű, 2,91 lökettérfogatú, 20 lóerő teljesítményű automobiljának végsebessége 65 km/óra. Az alul-kínálhatatlan 850 dolláros ár Ford autóját rendkívül kapóssá teszi (1927-ig 15 milliót gyárt belőle). Ford azt a vásárlóréteget célozza meg, mely nem az eleganciát, hanem a megbízhatóságot és a gazdaságosságot tartja a legfontosabbnak, amikor autót választ.

1908 – Szegeden is megjelenik a villamos

A Rókusi pályaudvar és a Személy pályaudvar között útjára indul a szegedi villamos.

1914 – Új egyetemeken kezdődik meg a tanítás

A századfordulón két felsőoktatási intézménye volt az országnak: a budapesti és a kolozsvári egyetem. E kettő már nem volt képes kielégíteni a megnövekedett továbbtanulási igényeket. Számos vidéki város, köztük a Felvidéken Pozsony és Kassa, az Alföldön Debrecen, Szeged és Temesvár, a Dunántúlon pedig Győr és Pécs is szívesen látott volna a falai között új egyetemet.

Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk két új egyetem létesítéséről intézkedett. A választás végül Debrecenre és Pozsonyra esett. Mindkét új intézményben csak hosszabb előkészületek után, 1914 őszén indult meg a tanítás. Trianon után, az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került.

1932 – Gömbös Gyula kormányt alakít

Gróf Károlyi Gyula lemondása után Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyulát bízta meg, hogy alakítson kormányt. Gömbös szakítani akart a konzervatív-liberális rendszerrel. A megalakuló új kormányban Gömbös a hadügyi tárcát is megtartotta. A pénzügyeket Imrédy Béla, a korszak legkiválóbb magyar bankszakembere intézte. A földművelésügyi tárca élén egy másik későbbi miniszterelnök, Kállay Miklós állt. A belügy továbbra is Keresztes-Fischer Ferencé volt, míg az új kultuszminiszter a neves történész professzor, Hóman Bálint lett. Kánya Kálmán állhatott a külügyek élére, aki a korszak legtehetségesebb magyar diplomatája volt. Még az államtitkári székekben is ültek olyanok, akik csak később jutottak a nagypolitika első vonalába (Darányi Kálmán). Gömbös fel akarta rázni a katonai vezetést, ezért megfiatalította tisztikart. Az új miniszterelnök programját az ún. 95 pontban fogalmazta meg. A reformok végül nagyon lassan haladtak, Gömbös fokozatosan háttérbe szorult, leváltását Horthy csak halálos betegségére tekintettel nem hajtotta végre.

1936 – A jugoszláv kormány javaslatot tesz a magyar kormánynak

Ha Magyarország véglegesnek ismeri el a jugoszláv határokat, kész Magyarországgal kiegyezni másik két szövetségese nélkül.

1941 – Először jelenik meg a Magyar Csillag folyóirat

A lap a Babits Mihály halálával megszűnt Nyugat örökébe lépett. Szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője Schöpflin Aladár volt. A Nyugat nemzedékén kívül a folyóirathoz kapcsolódtak a legjobb népi írók is, így a Magyar Csillag az 1940-es évek elején nagy szerepet játszott az irodalomban, a magyar nép szellemi függetlenségének megőrzéséért vívott harcban a fasizálódással szemben. A lap 1944-ben, az ország német megszállásakor szűnt meg.

1944 – Tildy Zoltán a Magyar Front nevében memorandumot juttat el a kormányzóhoz

Követeli a háborúból való kilépést és az ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormány megalakítását.

1944 – A Faragho Gábor vezette küldöttség Moszkvába érkezik

Horthy Miklós kormányzó 1944. szeptember végén tanácsadói sürgetésére végre belátta, hogy nem kerülheti el a fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A kapcsolatfelvételre az is ösztönözte az államfőt, hogy közvetítőkön keresztül szeptember közepe táján levelet kapott a szlovákiai szovjet partizánbrigád politikai biztosától, Makarov alezredestől. Az ún. Makarov-levél kifejezetten Molotov külügyi népbiztostól kapott információkra hivatkozva kilátásba helyezte Magyarország teljes integritását az erdélyi kérdésben ígéretet tett népszavazásra, s felvetette, hogy Moszkvába a kiküldendő magyar delegáció tárgyalni fog mindhárom szövetséges nagyhatalommal.

Horthy a fegyverszüneti bizottság vezetésével Faragho Gábor vezérezredest, a csendőrség országos főfelügyelőjét bízta meg. A delegáció repülőgépe október 1-jén érkezett meg Moszkvába. Molotov közölte, hogy Makarov alezredest és működését nem ismeri el. A külügyi népbiztos a moszkvai angol és amerikai nagykövetekkel való egyeztetés után október 8-án egy előzetes fegyverszüneti egyezmény szövegét adta át a magyar tárgyalófélnek. Ennek értelmében Magyarországnak ki kell ürítenie az 1937. december 31. után birtokba vett területeket, meg kell szakítania minden kapcsolatot Németországgal, amelynek azonnal hadat üzenni tartozik. A kormányzó október 11-én felhatalmazást adott az előzetes fegyverszüneti egyezmény aláírására, ami este 7 óra 57 perckor megtörtént. A fegyverszünet azonban az október 15-16-i események miatt nem lépett érvénybe. Faragho átadta a kormányzó Sztálinnak írt levelét, melyben Horthy minden felelősséget a németekre hárított.

1946 – Tizenkét halálos ítéletet hoznak a nürnbergi perben

A háborús főbűnösök felelősségre vonásával megbízott Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdet: tizenkét embert halálra, hetet szabadságvesztésre ítélt, hármat pedig felmentett (1945. XI. 14.). A hét megvádolt szervezetből négyet bűnösnek találnak: a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) politikai vezető testületét, a Titkos Államrendőrséget (Gestapo), az SS-t (Schutz-Staffel) és a Biztonsági Szolgálatot (SD). A birodalmi kabinet (Reichskabinet), a Vezérkar (Generalstab) és a Német Véderő Főparancsnoksága (Oberkommando der Wehrmacht) tagjait felmentik.

1946 – Megalakul a Mensa

Nagy-Britanniában megalapítják a Mensát, amely a magas IQ-val rendelkező emberek nemzetközi szervezete.

1947 – Elutasítás

Az ENSZ elutasítja Magyarország felvételi kérelmét.

1949 – Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot

Mao Ce-tung október 1-jén, a pekingi Mennyei Béke kapujánál kihirdeti a Kínai Népköztársaság megalakulását. Csang Kaj-sek, korábbi kínai államelnök és a Nemzeti Párt (Kuomintang) vezetője hadserege maradványával Tajvan szigetére menekül.

1958 – A NASA létrehozása

A NASA, vagyis Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (National Aeronautics and Space Administration) az Amerikai Egyesült Államok országos repülésügyi és űrhajózási hivatala, amelyet hivatalosan 1958. október 1-jén hoztak létre Eisenhower elnök rendelete nyomán Washingtonban. Jelenleg ez a világ legnagyobb űrkutatási szerve.

1960 – Nigéria független lesz

A nyugat-afrikai Nigéria már az időszámítás előtti második évezredben lakott volt. A portugálok által 1475-ben felfedezett tengerparti terület, a Rabszolgapart a rabszolga-kereskedelem központja lett. Az északi részen a hauszák 1804-ben alapították meg a Szokoto-államot, a délnyugati részen a jorubák évszázados államát a XIX. században afrikai törzsek verték szét. A terület a XIX. század közepétől fokozatosan a britek uralma alá került. 1900-ban létrehozták az Északi- és Dél-Nigériai protektorátust, amelyet 1914-ben egyesítettek, 1954-ben pedig etnikai elvek alapján államszövetséggé alakítottak át. Nigéria 1960. október 1-jén vált függetlenné, 1963. október 1-je óta az ország neve Nigériai Szövetségi Köztársaság, s a brit Nemzetközösség tagja. 1966-ban egy katonai államcsíny után a keleti területek megpróbáltak önállósulni, s 1967 májusában létrehozták a Biafrai Köztársaságot, amelyet a kormányerők szörnyű háborúban – a halottak száma több mint másfél millió volt – 1970-ben vertek le. 1979-ben visszatértek a polgári kormányzáshoz.

1961 – Szervezetet hoznak létre a fejlesztés segítésére

Dillon amerikai pénzügyminiszter terve szerint Párizsban megalakult az OECD (Organization of Economic Cooperation and Development). Tagjai az európai ipari államok, az USA, Kanada, Japán és Törökország. Az OECD intézménye az OEEC utódja lett: ezt 1948-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a fejlődő országokat segítsék. Az OEED tagjai lettek az OECD tagjaivá, valamint Kanada és az USA, mint teljes jogú tag (korábban úgynevezett társult tagi státuszuk volt). Az OECD politikáját egy olyan tanács határozta meg, amelybe az összes tagállam elküldte képviselőjét.

1965 – Megmentik az Abu Szimbel-i templomokat

1965. október 1-jén Egyiptomban megkezdték az Asszuáni-gát építése miatt veszélybe került Abu Szimbel-i templomok magasabbra helyezését. 1960. március 8-án tette közzé az UNESCO felhívását a világ valamennyi nemzete számára, hogy mentsék meg Núbia, az ókori Kús műemlékeit. Az Asszuánnál tervezett Nílus-gát elárasztással fenyegette a történelmi tartomány értékeit, s az egyiptomi és szudáni kormány kérésére 50 ország működött közre azok megmentésében, köztük Magyarország is. A leletmentés fejében öt ország, Német-, Spanyol-, Olaszország, Hollandia valamint az Egyesült Államok egy-egy komplett templomot kapott. Összesen 23 műemléket mentettek meg, ebből tizennégyet helyeztek át, több a karthumi múzeumba került. A legnagyobb feladat az i.e. 1260 körül épült Abu Szimbel-i templomok megmentése volt, amelyek Asszuántól 280 km-re délre, a Nílus nyugati partján találhatók.

1982 – Elkezdik árulni az első CD-lejátszókat

Az első készülékek a Sony, a Philips és a Polygram közös tervezésében jelennek meg a piacon, 625 dolláros áron.

1988 – Gorbacsov a SZU élén

Mihail Gorbacsovot, az SZKP főtitkárát a Legfelső Tanács államfővé választja, ezzel egy kézben lesz az ország állami és pártvezetése.

1992 – Megindul a Duna-TV műholdas, magyar adása

Már 1989-90 fordulóján, a szomszédos országokban végbement fordulatokkal egy időben, a kormányzat, tárgyalásokat kezdett egy olyan műholdas tévéadás kialakításáról, amely a szomszédos államokban élő magyarság számára sugároz állandó adásokat. A határokon túli kisebbségek ügyét kormányzati propagandaként is kezelő kormánykoalíció jelentős anyagi áldozatokkal létrehozta a Duna-tévét, amely Sára Sándor elnökletével rövidesen a határokon túli magyarság első számú kulturális fórumává lett.

1992 – Elindul a Cartoon Network

A Turner Broadcasting System (Time Warner) amerikai kábeltelevíziós társaság egész nap animációs filmeket bemutató adóját a The Cartoon Network Inc. működteti. Műsorát szinte azonnal átvették Európában is, azóta már a világ legtöbb országában elérhető, van ahol már az ország hivatalos nyelvén, van ahol még csak angol nyelven.

1995 – Nagy-Britannia áttér a decimális mértékegységre

1995. október 1-jén az ún. Metrikus Napon megkezdődött az Európai Unió követelményeihez igazodó áttérés Nagy-Britanniában a decimális mértékegységre. A fontot és az unciát fokozatosan felváltotta a kilogramm és a dekagramm, a gallont és a pintet pedig a liter, melyeket először csak a csomagolt árucikkeknél vezettek be. A régi mértékegységeket 2000-ig – bizonyos termékek esetében – párhuzamosan használhatták. (A hosszúságokat mérfölddel, yarddal, lábbal és hüvelykkel mérik továbbra is.)

Az új mértékrendszerre történő áttérést a konzervatív hagyományokat túlságosan is tisztelő Angliában nem fogadta nagy lelkesedés, főleg, mivel annak elterjesztését Napóleon kezdte meg Európában. Az átállás, új mérlegek és pénztárgépek beszerzése komoly költséget jelentett, egy benzinkút átállítása pl. 8.000 fontba került, amit egy falusi kút nehezen tudott kitermelni. A sajátos brit mértékrendszert 1215-ben királyi rendelettel alapozták meg. Miután 2000. január 1-jén végleg áttértek a méterrendszerre, a világon már csak az Egyesült Államok, Libéria és Mianmar nem alkalmazza ezt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás