2018. november 19., hétfő - Erzsébet

Sulyok Mária (Fotó: YouTube.com)

110 éves lenne ma az egyik legszebb orgánumú és legszebben beszélő színművésznőnk

A Gergely-naptár szerint az év 309. napja, az évből még 56 nap van hátra.

1908-ban ezen a napon született Királyhidán (ma Bruckneudorf, Ausztria) Sulyok Mária (er. Szautner Mária), Kossuth-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész. 1926-ban kezdte tanulni a színészmesterséget a budapesti Színművészeti Főiskolán. 1929-ben kezdődött színpadi pályafutása, néhány évvel később pedig megkapta első filmszerepét is, s bár ebben a műfajban is emlékezetes alakításokkal örvendeztette meg a közönséget, igazi terepe a színház volt. Noha természetes adottságai „királynői” szerepekre predesztinálták, pályája során meggyőzően keltett életre polgárasszonyokat, munkásnőket, parasztasszonyokat is. Az egyik legszebb orgánumú és legszebben beszélő magyar színésznő volt, aki 1952 és 1966 között tanította is a beszédművészetet és a színészmesterséget a Színművészeti Főiskolán. Súlyos betegsége influenzával kezdődött, állapota fokozatosan romlott. 1987. október 20-án hunyta le a szemét örökre. Temetése november 5-én volt a Farkasréti temetőben, ahol a Madách Színház nevében Koncz Gábor búcsúzott tőle – írja róla a Wikipédia.

2018. november 5., hétfő

A Nap kel: 6 óra 32 perckor, nyugszik: 16 óra 22 perckor.
A Hold kel: 3 óra 29 perckor, nyugszik: 15 óra 46 perckor.

Névnapok

Imre, Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.

Imre

A férfinév eredete és jelentése tisztázatlan: egyes vélemények szerint a gót Amalrich, Emmerich névből származik, aminek a latinosított változata az Emericus, és amelyben a név első eleme az Amal gót királyi család nevéből való, a szorgalmas, munkás jelentéshez áll közel, míg a második elem jelentése: hatalmas, uralkodó. A név korábbi alakváltozatai: Emrik, Emrih, Imreh.

Más elképzelések szerint viszont az emir (vezér) szóból származik és a török Emre változaton keresztül honosodott meg Imre formában, megint más verzió szerint pedig I. István Henrik fiának neve alakult át Heinrichus → Henricus → Emericus formában. (Ezt a Henriket azóta is Szent Imre hercegként ismerjük.)

Ami biztos, hogy az 1990-es években gyakori név volt, míg a 2000-es években az 56-70. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Európai Kereskedelmi Nap

A nap a multinacionális vállalatok és a kiskereskedők közötti együttműködést és egymás támogatását hivatott megerősíteni. Az Európa Parlament mellé rendelt kereskedelmi lobbiszervezet, a brüsszeli EuroCommerce által életre hívott Európai Kereskedelem Napja rendezvényeken nemcsak a kereskedők munkájáról emlékeznek meg, hanem a vevőknek is számos meglepetésekkel szolgálnak. Magyarországon 2005-ben rendezték meg először.

November 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1906 – Kabos Endre
(er. Katz Endre)
háromszoros olimpiai- és hatszoros Európa-bajnok vívó
(† 1944)

1908 – Sulyok Mária
(er. Szautner Mária)
Kossuth-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1987)

1913 – Vivien Leigh
(er. Vivian Mary Hartley)
Oscar-, BAFTA- és Tony-díjas brit színésznő („Elfújta a szél”)
(† 1967)

1921 – Cziffra György
Liszt-díjas zongoraművész
(† 1994)

1932 – Vitray Tamás
(er. Neufeld Tamás)
Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas újságíró, tévériporter, a Magyar Televízió (MTV) örökös tagja, Kiváló Művész

1940 – Elke Sommer
(er. Elke Schletz)
Golden Globe-díjas német színésznő, énekesnő, filmrendező, festő

1941 – Arthur Garfunkel
amerikai énekes, zenész, zeneszerző (Simon and Garfunkel)

1959 – Bryan Adams
Grammy-díjas kanadai énekes, dalszövegíró, fotográfus

1970 – Csipa
(er. Ördög Tibor)
énekes, zenész (Hooligans)

1975 – Németh Kristóf
színművész, színházigazgató

November 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1515 – Mariotto Albertinelli
firenzei reneszánsz festő, Raffaello követője
(* 1474)

1807 – Angelika Kauffmann
svájci-osztrák klasszicista festőnő
(* 1741)

1853 – Garay János
költő, író, újságíró, szerkesztő, az MTA tagja
(* 1812)

1870 – Petőfi Zoltán
színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia
(* 1848)

1915 – Újházi Ede
színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője
(* 1841)

1956 – Art Tatum
amerikai dzsessz-zongorista, zeneszerző
(* 1909)

1977 – Alekszej Sztahanov
szovjet bányász, a sztahanovista mozgalom névadója
(* 1906)

1977 – René Goscinny
francia humorista, képregényíró („Astérix”)
(* 1926)

1982 – Jacques Tati
francia filmrendező, színész
(* 1908)

2006 – Széplaky Endre
színművész
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 5-én történt

1461 – Pápai megbízás keresztes hadjáratra

II. Pius pápa megbízza Natalis nonai püspököt, hogy hirdessen keresztes hadjáratot Bosznia védelmére a török ellen.

1526 – Szapolyai János királyválasztó országgyűlést hív össze

II. Lajos halála után a magyar trónért ketten vetélkedtek. Az özvegy királyné körül azonnal megkezdődött egy híveiből álló csoport szerveződése, amelynek jelentősebb személyei az ország első közjogi méltósága, ecsedi Báthory István nádor, Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bán, Brodarics István szerémi püspök és kancellár, Szalaházy Tamás veszprémi püspök, Thurzó Elek tárnokmester és Oláh Miklós, a királyné titkára voltak. Mária királyné 1526. szeptember 8-án értesítette férje haláláról Innsbruckban tartózkodó testvérét, Ferdinándot, aki azonnal bejelentette igényét a magyar koronára. Szapolyai János, aki 1510 óta viselte az erdélyi vajda méltóságát, 1526. november 5-ére királyválasztó országgyűlést hívott össze a magyar koronázóvárosba, Székesfehérvárra. Az ország legerősebb, sértetlen hadserege volt a kezében, ráadásul trónigényét arra a magyar rendek által 1505-ben meghozott országgyűlési végzésre alapozta, amely kimondta, hogy többé nem választanak idegen nemzetiségű királyt maguknak. A rendek végül 1526. november 10-én Szapolyai János királysága mellett foglaltak állást.

1605 – A lőporos összeesküvés

Tizenhárom angol katolikus összeesküvő merényletkísérlete Robert Catesby vezetésével I. Jakab angol király ellen. A merénylők a Lordok Házát akarták felrobbantani akkor, amikor a király, az anglikán egyház 150 püspöke és a parlament képviselői 1605. november 5-én összegyűltek az akkori Westminster-palotában a törvénykezési évad hivatalos állami megnyitójára. A hatóságok azonban egy William Parker Monteagle bárónak címzett névtelen levélből azonban értesültek a merénylet tervéről, így az elbukott.

1808 – Szentesítik a Ludovika Akadémia felállításáról szóló törvényt

Az uralkodó szentesíti az 1808:VII. törvényt, melyben többszöri kezdeményezés után elrendelte a magyar katonai tisztképző intézet, a Ludovika Akadémia (Ludoviceum, Ludovika) felállítását. Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc király harmadik feleségéről kapta, aki koronázási ajándékát, 50 ezer forintot ajánlott fel az intézmény létrehozására. (Az alaptőke hamarosan újabb adományokkal gyarapodott, pl. Buttler János 126 ezer forintot áldozott erre a célra.)

1830-ban József nádor lerakta az Akadémia épületének alapkövét az Orczy-kertben, s az intézet Pollack Mihály tervei alapján 1836-ban el is készült. A magyar országgyűlés azonban nem volt hajlandó megnyitni az akadémiát, mivel a bécsi udvar rendelete értelmében, a hadsereg egységes német jellege miatt az oktatási nyelv a német lett volna. Az intézményt 1849. január 7-én Magyar Hadi Főtanoda néven akarta megnyitni Mészáros Lázár miniszter. 1872-ben a közös hadseregtől a honvédelmi minisztérium vette át az épületet, és így megindulhatott falai között a magyar katonatisztek képzése. (Később ez kiegészült a csendőrtisztképzéssel.)

1840 – Befejeződik az első angol-afgán háború

Az afgán csapatok vereségével véget ér az 1838. október 1-je óta tartó első angol-afgán háború, amelyet Anglia a növekvő orosz befolyás meggátlásáért folytatott.

1913 – III. Lajos felveszi a bajor királyi címet

A Wittwelsbach-házból származó III. Lajos 1912 decemberében apja, Luitpold halála után vette át tőle a régens szerepét, hogy elmebeteg unokatestvére I. Ottó király helyett uralkodjék. 1913. november 5-én bár Ottó még élt, felvette a királyi címet. Lajost főként a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztése érdekelte, de – hűen a Wittelsbachok hagyományához – a művészeteket is támogatta. Az I. világháborúban csak a lehető legkisebb szerepet vállalta, bár 1917-től ellenezte Erich Ludendorff, a birodalmi német hadsereg tényleges irányítójának katonapolitikáját. A szocialista Kurt Eisner vezette bajor felkelés teljesen váratlanul érte Lajost. Bár nem mondott le a trónról, 1918. november 13-án, polgári és katonai tisztségviselőit felmentette hűségesküjük alól. Megkeseredett emberként, száműzetésben halt meg Magyarországon; a sárvári uradalomnak felesége, Mária Terézia főhercegnő révén volt a birtokosa.

1916 – Kikiáltják az önálló lengyel államot

Lengyelország orosz közigazgatás alatt álló részének meghódítása után a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország kikiáltják Lengyelország függetlenségét, mint alkotmányos örökös monarchiát. Az újonnan alakítandó állam határait csak a háború befejezése után, a szuverenitás (államhatalom) átruházásával egy időben kell meghatározni, a1ddig a lengyelek szilárdan kötődnek a központi hatalmakhoz. Az önálló lengyel állam kikiáltásának mindenekelőtt katonai okai vannak. Ennek előmozdításával a lengyel nemzettel szemben, így remélik, szövetségesre lelnek bennük, aki Ausztria-Magyarország és a Német Birodalom oldalán Oroszország ellen harcolna. Magában Lengyelországban először lelkesedést vált ki a proklamáció, mivel azonban Berlinben és Bécsben mindenekelőtt katonák toborzására gondolnak és önálló lengyel hadsereg alakítását nem mérlegelik, az eufória (örömmámor) hamar elpárolog. November 12-én, Varsóban tömeggyűlést tartanak, amelyen egy lengyel kormány és egy saját hadsereg iránti követelésüknek adnak hangot.

1918 – A szerbek megkezdik Magyarország déli területeinek megszállását

Az I. világháború végén, a széteső Osztrák-Magyar Monarchiára a kisantant államai vetették rá magukat. Szerbia többek között igényt tartott a Délvidékre is, a maga félmilliós magyar lakosságával együtt. Az 1918. november 3-án megkötött pádovai fegyverszünet értelmében a Monarchia csapatai az 1914-es határok mögé húzódtak vissza. A szerbek, az antant engedélyének birtokában november 5-én kezdték meg Szerémség, Bácska és Bánát megtámadását. Franchet d’Esperey tábornok november 7-én fogadta Belgrádban a Károlyi vezette magyar küldöttséget. A fegyverszüneti egyezmény előírta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásárhelyig, a Maros mentén Szegedig, onnan Szabadka-Baja-Pécs vonalon a Dráváig húzódó vonaltól délre és keletre eső területeket, valamint előírta a hadsereg leszerelését.

1925 – Széchenyi hivatalosan is „a legnagyobb magyar”

A magyar országgyűlés elfogadja az 1925. évi XLV. törvénycikket Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról. Széchenyi e naptól fogva lesz hivatalosan „a legnagyobb magyar”.

1937 – Hitler ismerteti a Hossbach-protokollt

Adolf Hitler a Wehrmacht főparancsnokai, a külügyminiszter és a hadügyminiszter előtt ismerteti a német területi kérdések megoldásának tervét, az ún. Hossbach-protokollt.

1966 – Átadják az EMKE aluljárót

Budapest forgalmi rendjének korszerűsítése érdekében a Nagykörút és Rákóczi út kereszteződésében gyalogos aluljárót építettek, amely az átadás után november 6-án nyílt meg a forgalom előtt. A főváros (az Astoria utáni) második aluljárójának építése során a Blaha Lujza tér képe is teljesen megváltozott: többek között az építkezéseknek esett áldozatául a Nemzeti Színház épülete, amelyet 1964-ben lerobbantottak.

1972 – Indiánok tüntetnek Washingtonban

Indiánok elfoglalják Washingtonban a belügyminisztérium indiánügyekkel foglalkozó hivatalát, hogy tiltakozzanak a diszkrimináció és az „indián szerződések” be nem tartása ellen.

1983 – Képlopás a Szépművészeti Múzeumból

A Szépművészeti Múzeumból hét nagy értékű festményt loptak el, közöttük Raffaello „Eszterházi Madonna” című alkotását.

1994 – Reagan bejelenti súlyos betegségét

Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke bejelenti, hogy Alzheimer-kórban szenved.

1998 – Árvíz Kárpátalján és a Tiszán

Kárpátalján a rendkívüli esőzések következtében medrükből kilépő folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás