2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

Sára Sándor (Fotó: YouTube.com)

85 éves lett ma a Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező

A Gergely-naptár szerint az év 332. napja, az évből még 33 nap van hátra.

1933-ban ezen a napon született Turán (Pest megye) Sára Sándor, többek között Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Művésze. Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal. 1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére. Végül Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban alakítgatták az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Hét éven át volt a televízió elnöke – írja róla a Wikipédia.

2018. november 28., szerda

A Nap kel 7 óra 5 perckor, nyugszik 15 óra 58 perckor.
A Hold kel 21 óra 36 perckor, nyugszik 11 óra 50 perckor.

Névnapok

Stefánia, Dezdemóna, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Stefi, Szókratész, Terensz, Terestyén, Trisztán.

Stefánia

A női név a “koszorú” jelentésű István férfinév női párja. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

November 28. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1757 – William Blake
angol költő, festő, grafikus
(† 1827)

1820 – Friedrich Engels
német filozófus, a Kommunista kiáltvány társszerzője
(† 1895)

1902 – Neményi Lili
színművésznő, opera-énekesnő, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1988)

1920 – Somlyó György
Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus
(† 2006)

1925 – Bozsik József
olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa-kupa győztes labdarúgó, szövetségi kapitány az Aranycsapat tagja
(† 1978)

1933 – Sára Sándor
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a Duna TV elnöke, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Művésze

1944 – Komár László
(er. Kómár István László)
Hungaroton Életműdíjas énekes
(† 2012)

1950 – Ed Harris
Golden Globe-díjas amerikai színész

1985 – Rúzsa Magdolna
vajdasági származású magyar énekesnő

1992 – Adam Hicks
amerikai színész

November 28. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1566 – Batthyány Ferenc
horvát bán
(* 1497)

1680 – Giovanni Lorenzo Bernini
olasz szobrász- és festőművész
(* 1598)

1954 – Enrico Fermi
Nobel-díjas olasz atomfizikus
(* 1901)

1956 – Gundel Károly
vendéglős, gasztronómiai szakíró, Gundel János fia
(* 1883)

1968 – Enid Blyton
angol írónő
(* 1897)

1975 – Horváth Béla
költő, műfordító, szerkesztő, újságíró
(* 1908)

1993 – Kenneth Connor
angol színész
(* 1916)

2004 – Bubik István
Jászai-díjas színművész, Érdemes Művész
(* 1958)

2010 – Leslie Nielsen
kanadai-amerikai színész, komikus
(* 1926)

2014 – Kapolyi László
közgazdász, üzletember, politikus
(* 1932)

——————————————————

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 28-án történt

1520 – Magellan eléri a Csendes-óceánt

Ferdinand Magellan portugál hajós elsőként éri el a Csendes-óceánt, áthajózva az azóta róla elnevezett tengerszoroson.

1660 – Megalapítják a Royal Society-t

A londoni Gresham College-ban 12 tudós, többek között Christopher Wren, Robert Boyle, John Wilkins és Sir Robert Moray megalapítja a természettudományok művelésére a Royal Society-t (Királyi Természettudományos Társaság).

1708 – Országgyűlés Sárospatakon

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem által összehívott országgyűlés megkezdi tanácskozásait Sárospatakon.

1805 – Az országgyűlés kiharcolja a közigazgatásban a magyar nyelv használatának jogát

Az országgyűlés, kihasználva az udvar szorult helyzetét, kimondta a nemesi fölkelést, viszont ezért cserében kiharcolta a közigazgatásban a magyar nyelv használatának jogát. Ezután az országgyűlési és a magyar kancellári feliratokat latinul és magyarul készítették, a Helytartótanács pedig a hozzá magyar nyelven intézett megyei és törvényhatósági levelekre magyarul volt köteles válaszolni, a perekben pedig az ítéleteket magyarul kellett kihirdetni.

A magyar nyelv kiterjesztése ellenállásra talált a magyar koronához tartozó Horvátországban. Noha a rendek a horvátoknak felajánlották, hogy saját országukban a horvátot használják, ők ezt elvetették, és a szokásjogra hivatkozva mereven ragaszkodtak a semleges latin nyelv további használatához. A horvát tartományi gyűlés megtiltotta, hogy a latinon kívül bármely más nyelven hivatalos ügyeket intézzenek. Az 1843-44. évi országgyűlésen sikerül a magyart államnyelvvé emelni, így elvben az állami (királyi) tisztviselőknek Horvátországban is meg kellett tanulniuk a magyar nyelvet, és be kellett vezetni azt a középiskolában kötelező nyelvként. A törvény végrehajtására azonban nem került sor.

1812 – Napóleon visszavonul

Az 1812. november 26-28. között az oroszországi visszavonulás során zajló berezinai ütközetben Napóleon elvesztette csapatai jelentős részét.

1887 – Elindult a pesti villamos

Megnyílik Budapest első villamosvonala a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, ezzel Magyarországon is megjelenik a villamosított közúti vasút.

1912 – Albánia elnyeri önállóságát

1912. november 28-án kikiáltották Albánia függetlenségét. Ugyancsak ekkor ünneplik, hogy 1944-ben az ország ezen a napon szabadult fel az 1939-től tartó külföldi megszállás alól. A Balkán-félszigeten fekvő Albánia neve az ókori Albanopolis város emlékét őrzi. Az albánok (saját nyelvükön szkipetárok) az illírek leszármazottainak tartják magukat, de a XX. század elejéig nem adatott meg nekik a függetlenség.

395-ig római provincia volt Illyricum, 395 és 1347 között a bizánciak kormányozták. 1479-től 1912-ig török uralom alatt állt, a hódítók a lakosság jelentős részét iszlamizálták. Az önálló albán államot az első Balkán-háború végén, 1912. november 28-án kiáltották ki, de az első világháború kitörésekor Olaszország megszállta az országot, és csapatai csak 1920-ban távoztak. Az 1922-ben létrejött köztársaságban Ahmed Zogu három év múlva puccsot hajtott végre: elnökké, majd 1928. szeptember 1-jén királlyá nyilvánította magát. 1939. április 7-én Olaszország lerohanta Albániát, 1943-ban a németek foglalták el, de 1944-ben kiűzték őket, s november 28-án az ország felszabadult.

A világháború utáni első választásokon, 1945 decemberében csak a kommunisták jelöltjeire lehetett szavazni. 1946. január 11-én megfosztották trónjától Zogut, kikiáltották a Népköztársaságot és ideiglenes kormány alakult a kommunista Enver Hodzsa vezetésével. Hodzsa haláláig, 1985-ig hatalmon maradt, és a legortodoxabb sztálinista rendszert hozta létre. Az ország nevét 1976-ban változtatták Albán Szocialista Népköztársaságra. Hodzsa halála után az albánokat nem lehetett többé légmentesen elszigetelni a külvilágtól, tudomást szereztek a kelet-európai változásokról. Az 1998 novemberében megtartott népszavazáson elsöprő többséggel fogadták el az új alkotmányt, amely rendelkezik a hatalmi szervek szétválasztásáról, a jogállamiság megteremtéséről, a bírói testületek függetlenségéről, szavatolja az emberi jogok érvényesítését, illetve a kisebbségek védelmét.

1922 – Nagy-Britannia megadja a függetlenséget a protektorátusa alatt álló Egyiptomnak

Nagy-Britannia megadja a függetlenséget a protektorátusa alatt álló Egyiptomnak, többek között azzal a megszorítással, hogy a Szuezi-csatorna és az ország katonai védelme fölötti ellenőrzést megtarthassa. Egyiptom alkotmányos monarchiává alakul át, uralkodója I. Fuád király lesz. A britek tovább élő befolyása a britellenes Vafd Párt fokozódó támadásait váltja ki, s az ország teljes függetlenségének követeléséig jut el. A későbbiekben az angolbarát I. Fuád király diktatórikus rendszert épít ki, és kikapcsolja a parlamentet, amelyben a Vafd Párt van többségben.

1943 – A teheráni konferencia

Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin. A december 1-ig tartó konferencián a háború folytatásának, valamint az azt követő konszolidációs időszaknak legfőbb kérdéseit tárgyalták meg.

1948 – Piacra dobják az első polaroid kamerákat

A polaroid képek feltalálója Edwin Herbert Land (1909 – 1991) volt, aki a II. világháború után kezdett el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy le lehet-e rövidíteni az exponálás-filmelőhívás -nagyítás-képelőhívás hosszú procedúráját. Olyan kamerát akart kifejleszteni, amely az egész eljárást egymaga képes végrehajtani. 1947-re már meg is volt a megoldás. A Land-féle Polaroid fényképezőgép a hagyományos film helyett egy fényre érzékeny réteggel bevont papírlapot rejtett, amelyen kb. 60 másodperccel az exponálás után megjelent a kép. Első polaroid kameráját Bostonban kezdi árusítani. Az első képek fekete-fehérek voltak, Land cége, a Polaroid Corporation 1963-ban vezette be a színes képek készítésére is alkalmas polaroid rendszert. A mérnöki és üzleti sikerek után Land a tudományos kutatás felé fordult, a látással, a színek érzékelésének vizsgálatával kezdett foglalkozni.

1958 – Csád köztársaság lesz

A Közép-Afrika északi részén fekvő terület a XX. század elején lett francia gyarmat. 1958. november 28-án – a Francia Közösségen belül – kikiáltották a köztársaságot. Az ország 1960. augusztus 11-én elnyerte függetlenségét.

Az Észak-Afrika középső részén fekvő Csád területén már korábban is léteztek államok, amelyek alapját a szaharai kereskedelem ellenőrzése adta. A térség 1900-tól fokozatosan francia befolyás alá került, majd a XX. század elején lett gyarmat. 1946-ban az afrikaiak a francia alkotmány keretében korlátozott politikai jogokat kaptak: Csádot francia tengerentúli területté nyilvánították. 1958. november 28-án – a Francia Közösségen belül – kikiáltották a köztársaságot. Az ország 1960. augusztus 11-én elnyerte függetlenségét, de a francia katonai jelenlét csak 1965-ben szűnt meg. A függetlenség elnyerése után azonnal polgárháború tört ki, azóta a béke és nyugalom csak rövid közjáték. 1975-ben államcsíny történt. 1980-ban újrakezdődtek a harcok Goukouni Veddey államfő és Hissene Habre hadügyminiszter között. Csád ekkor csaknem egy évtizedre kettészakadt, a konfliktusba belekeveredtek a líbiaiak és a franciák is. A változó sikerrel, de folyamatos hevességgel zajló harcok során mindkét rivális birtokolta a fővárost és mindkettő letette az elnöki esküt. 1987-ben Líbia és Csád között háború robbant ki a nyersanyagban gazdag Aouzou-földsáv birtoklásáért, a vitát végül nemzetközi bíróság döntötte el Csád javára.

1958 – Mauritánia kikiáltja függetlenségét

1958. november 28-án kikiáltották a Mauritániai Iszlám Köztársaságot, majd 1960. november 28-án az ország elnyerte függetlenségét. A terület összekötő kapocs az arab Maghreb és Fekete-Afrika országai között. Nagy része a Szaharára esik, hatalmas területeket borít a vándorló homok. Mauritánia egy része a XVI. században portugál, később holland befolyás alá került, majd a XIX. század végén francia gyarmati hódítás kezdődött. 1903-ban védnökségi terület lett, majd 1920-ban – Francia Nyugat-Afrika részeként – gyarmattá nyilvánították. 1958. november 28-án kikiáltották a Mauritániai Iszlám Köztársaságot, mint önkormányzattal rendelkező államot a Francia Közösségen belül. 1960. november 28-án az ország elnyerte függetlenségét.

1966 – Magyar-amerikai diplomácia

Először küld Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok nagyköveteket a másik országába.

1980 – Megjelenik a Bibó-emlékkönyv

Bibó István politikus, szociológus 1945-1948 között írta meg a magyar társadalmi-politikai fejlődés kulcskérdéseit tárgyaló, nagy visszhangot keltő tanulmányait. Nagy Imre kormányának művelődései minisztere volt. Magatartása az 1970-es évek végén a formálódó ellenzék egyik példaképe lett. Az emlékkönyv 1980 őszére készült el, 76 szerző írásait tartalmazta. Kiadását azonban a Gondolat Kiadó visszautasította, így a szerkesztőbizottság a kötetet szamizdat formában jelentette meg. Az emlékkönyv fordulópont a polgári ellenzék formálódásának folyamatában. Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya csoportokba osztotta a szerzőket: a 76 közül 17-et minősítettek ellenzékinek, és javasolták a közülük még állásban lévők eltávolítását munkahelyükről.

1981 – Felavatják a Fórum Hotelt Budapesten

Ezzel befejeződik a Duna-parti szállodasor rekonstrukciója. Csak a korabeli szóbeszéd firtatta, hogy vajon a nyugati árszínvonalat is tekintve drága szálloda-óriások helyett nem kellene-e inkább a közép és a kis szállodák, mindenekelőtt a magánerőből létrehozott panziók építését ösztönözni.

1986 – Megkezdődik a bankrendszer privatizációja

A gazdaságirányítás 1968. évi reformjának szerves folytatását jelentette a bankrendszer átalakítása. A vállalatok, intézmények MNB-számlavezetését eddig csak a Nemzeti Bank végezhette. Most megszerveződtek a nagy kereskedelmi bankok. A korábbi OTP Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt mellett létrejött az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Hitelbank Rt., a Budapest Bank Rt., a középbankok: Postabank, Agrárbank, Mezőgazdasági Bank, Iparbank stb.

1989 – Kohl szövetségi kancellár előterjeszti a két német állam egyesítésének javaslatát

A Berlini Fal november 9-i megnyitását követő, a két német állam jövőjét érintő vitában Helmut Kohl szövetségi kancellár előterjeszti javaslatát: a Bundestagnak bemutatott tízpontos terv szerint a két német állam között először átmeneti „konföderatív struktúrák” jönnének létre, végül „egy föderáció, azaz egy németországi szövetségi állami rendszer”. Kezdetben – a Zöldek kivételével – széles belpolitikai egyetértés fogadta a programot, a későbbiekben azonban az SPD és az FDP egyre visszafogottabban reagált. Az előre nem tájékoztatott külföld szkeptikusan vagy elutasítóan szólt hozzá a váratlan problémához. A Kohl tervére vonatkozó NDK-beli reagálások széles skálán mozognak, az óvatos elfogadástól egészen a benne foglalt „bekebelezési” tendenciák bírálatáig. Különösen a független ellenzéki csoportok képviselői utasítják el Kohl javaslatát. Szerintük az újraegyesítés még nem aktuális. A külföld visszafogottan fogadta a tízpontos tervet.

1990 – John Major brit miniszterelnök lesz

John Major hatéves miniszterelnöksége felejthető közjátéknak tűnik Margaret Thatcher és Tony Blair kormányai között. Az utókor nem volt kegyes Major-höz, pedig nem epizodista, csupán kevésbé karizmatikus, karakteres vagy harsány személyisége volt a brit politikának, mint elődje vagy utódja. Nem neveztek el róla korszakot, nem fűződik „-izmus”, konzervatív hitvallás a nevéhez, ő inkább az inflációellenes harc szürke eminenciása, mintsem a konzervatív gondolkodás újkori lovagja igyekezett lenni.

1992 – Megújult a Turul-szobrot

Tatabányán Göncz Árpád köztársasági elnök felavatja a felújított Turul-szobrot.

1994 – Norvégia nemet mond az EU-ra

A norvégiai referendum során a többség elutasította az EU tagságot.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás