2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

Jimi Hendrix (Fotó: YouTube.com)

Ma lenne 76 éves a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros

A Gergely-naptár szerint az év 331. napja, az évből még 34 nap van hátra.

1942-ben ezen a napon született Seattle-ben Jimi Hendrix (er. James Marshall Hendrix) amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, aki mind a mai napig valóságos kulturális ikonnak számít és akinek kivételes tehetségét a rajongók és a kritikusok egyaránt elismerik. Zenélni leginkább egyedül tanult, balkezes létére egy jobbkezes Fender Stratocasteren játszott, amit fordítva húrozott fel, hogy jó legyen neki, de ezen kívül voltak más gitárjai is. A zenei stílusok közül leginkább a blues és annak korai mesterei, B. B. King, Albert King, Buddy Guy, T-Bone Walker és Muddy Waters gyakoroltak rá hatást. Sokat tanult az R&B- és soul-gitárosoktól is, mint például Curtis Mayfield vagy Cornell Dupree. Játéka dzsesszes elemeket is tartalmazott, gyakran Rahsaan Roland Kirk-öt nevezte meg kedvenc zenészének. Másik fő ihletforrása Little Richard volt, akinek kísérőzenekarában is játszott egy rövid ideig.

1967-ben tett szert világhírnévre, amikor zenekarával, a The Jimi Hendrix Experience-szel a montereyi popfesztiválon első amerikai koncertjét adta. 1969. augusztus 18-án az ő fellépésével zárult a woodstocki fesztivál. Zenei producerként a stúdiót olyan helyszínnek tekintette, ahol kibontakoztathatja zenei elképzeléseit. Az elsők között volt, aki a sztereó hangzással és a fáziseltolódással kísérletezett. Emellett elismert dalszerző is volt, akinek szerzeményeit számtalan zenész feldolgozta. Tragikus hirtelenséggel, 1970. szeptember 18-án, londoni lakásában hunyt el 27 évesen – írja róla a Wikipédia.

2018. november 27., kedd

A Nap kel 7 óra 4 perckor, nyugszik 15 óra 58 perckor.
A Hold kel 20 óra 23 perckor, nyugszik 11 óra 6 perckor.

Névnapok

Virgil, Amina, Hilka, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Leonarda, Virgília.

Virgil

A férfinév a latin Virgilus név rövidülése. Ennek a névnek az eredete bizonytalan, talán a Vergilius nemzetségnévből ered, ami lehet, hogy etruszk eredetű. Női párja a Virgília. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Nobel-díj Alapításának Emléknapja

Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának (33,2 millió svéd korona) kamataiból évről-évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.

Magyarország: A Véradók Napja

1957-ben ezen a napon adtak át először kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. Erre emlékezve a Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa (1987. XII. 5-6.) határozott úgy, hogy november 27. legyen a véradók napja, és adjon ismétlődő lehetőséget a véradók társadalmi megbecsülésének intézményes kifejezésére.

November 27. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1701 – Anders Celsius
svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója
(† 1744)

1814 – Gábor Áron
székely kisbirtokos, asztalosmester, nemzeti hős, az 1848–49-es szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje
(† 1849)

1910 – Kelly Johnson
amerikai mérnök, a Lockheed repülőgép-tervezője
(† 1990)

1910 – Rubik Ernő
gépészmérnök, repülőgép-tervező, a Rubik-kockát feltaláló Rubik Ernő édesapja
(† 1997)

1921 – Pilinszky János
Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas költő
(† 1981)

1921 – Alexander Dubček
szlovák politikus, Csehszlovákia vezetője
(† 1992)

1939 – Kozma István
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok birkózó
(† 1970)

1940 – Bruce Lee
(er. 李振藩, Lee Jun-fan, Li Csen-fan)
amerikai születésű kínai harcművész, színész, rendező, producer, forgatókönyvíró
(† 1973)

1942 – Jimi Hendrix
(er. James Marshall Hendrix)
amerikai rockzenész, legendás gitáros
(† 1970)

1954 – Bácskai János
színművész

November 27. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

i. e. 8 – Quintus Horatius Flaccus
római költő
(* i. e. 65)

1570 – Jacopo Sansovino
olasz szobrász, műépítész, a reneszánsz stílus képviselője
(* 1486)

1895 – Alexandre Dumas ifj.
francia regényíró, id. Alexandre Dumas („Monte Cristo grófja”, D’Artagnan-történetek) fia (* 1824)

1953 – Eugene O’Neill
i
rodalmi Nobel-díjas amerikai drámaíró
(* 1888)

1955 – Arthur Honegger
svájci származású francia zeneszerző, a „Hatok” egyike
(* 1892)

1982 – Xántus János ifj.
tudományos szakíró, földrajztanár
(* 1917)

1991 – Hadics László
Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1927)

2006 – Határ Győző
(er. Hack Viktor)
Kossuth-díjas író
(* 1914)

2009 – Melis György
Kossuth-, Liszt-, Bartók-Pásztory- és Kazinczy-díjas operaénekes, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1923)

2011 – Ken Russell
brit rendező, forgatókönyvíró, színész, producer
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 27-én történt

395 – Katonalázadás

Katonalázadás tör ki Konstantinápolyban.

1308 – A pesti domonkos kolostornál tartott gyűlés királlyá választja I. Károlyt

A Szentszék nevében érkező Gentilis bíboros a kékesi megállapodás (november 10.) után az ország teljes vezetőrétegét I. Károly mellé kívánta állítani, ezért gyűlést hívott össze, amelyen főpapok, bárók és más nemesek képviseltették magukat. A megbeszélésekre a domonkos kolostorban került sor, amelyen Csák Máté nem vett részt személyesen, de követek útján képviseltette magát. Gentilis ünnepi beszédet mondott, melyben az ország szent királyaira, és béke utáni vágy fontosságára hivatkozott. Kiemelte, hogy Károly Magyarországi Mária (V. István király leánya) ágából származott, és jogosan formál igényt a magyar trónra. A gyűlés végén egyenként és külön-külön hűséget fogadtak I. Károlynak. Ennek végén a királyt kezükkel feltartva a magasba emelték, és Te Deum-ot énekeltek. Ekkor még úgy látszott, hogy Gentilis tevékenységével sikeresen forrasztotta egységbe a nagy hatalmú urakat.

1328 – Körmöcbánya városi kiváltságlevelet kap

A Beszterce- és a Körmöc-patakok összefolyásánál keletkezett település aranytermeléséről vált híressé. Az aranyforint verésének megkezdése körüli időkben a csehországi Kuttenbergből (Kuntá Hora) újabb telepesek, köztük aranypénzverők érkeztek, akik 1328-ban városi kiváltságlevelet kaptak. Kétmérföldes (kb. 3 km) körzetben a lakatlan földeket és erdőket megkapták szabad használatra, szabadon választhattak bírót és esküdteket, csak saját bírájuk előtt indíthattak ellenük pereket. Az alapítók voltak a legnagyobb bányarész-tulajdonosok is. A településtől északra fekvő Kammerhofban verték a híres körmöci aranyakat. Ezen kívül, az országban még Budán és Erdélyben vertek aranyforintot. Körmöcbánya később egyike lett a hét Garam-vidéki szabad királyi bányavárosnak, ezek közül a körmöci joggal élt Újbánya is.

1619 – Bécs elővárosa az erdélyi fejedelem kezén

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai elfoglalják Bécs elővárosát.

1705 – Elfogás

II. Rákóczi Ferenc fejedelem elfogatja Forgách Simon altábornagyot.

1842 – Széchenyi figyelmeztetése

Széchenyi István gróf akadémiai beszédében arra a veszélyre figyelmeztet, hogy a magyar nyelv erőszakos terjesztése a kisebbségek között komoly veszélyekkel járhat.

1892 – Telefonközpont Kolozsváron

Elkezdi működését a kolozsvári első telefonközpont 62 előfizetővel.

1895 – Nobel végrendelete

Alfred Nobel végrendeletébe foglalja a Nobel-díj alapítását.

1931 – Szolgálatba áll Hypoolit

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakáj című filmet, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.

1956 – Ki lehet lépni a TSZ-ekből

A magyar kormány bejelenti, hogy bárki szabadon kiléphet a termelőszövetkezetekből.

1958 – A Szovjetunió ultimátumot ad Berlin ügyében

Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a három nagyhatalomhoz intézett jegyzékben egyoldalúan felmondja a Berlin státusával foglalkozó összes megállapodást, és azt követeli, hogy a nyugati részt változtassák szabad várossá. Ennek egy éven belül kell megtörténnie. Amennyiben az ultimátumot nem teljesítik, Hruscsov az NDK-nak kívánja átadni a Berlinre vonatkozó összes jogot. Berlint szuverén német állam zárja körül, tehát a négyhatalmi ellenőrzés szerinte a történelem által túlhaladott dolog. A nyugati hatalmak elutasítják Berlin státusának módosítását.

1965 – Tüntetés a háború ellen

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnámi háború ellen.

1970 – Megtámadják a pápát

VI. Pál pápát Manila repülőterén megtámadja egy papnak öltözött bolíviai festő.

1972 – Brezsnyev villámlátogatást tesz Magyarországon

A gazdasági reform következményeként a nagyipari munkásság életszínvonalában létrejött stagnálás és a nyereségorientált rétegektől való elmaradás Magyarországon az ún. munkásellenzék létrejöttéhez vezetett. Ők az állami tulajdon monopóliumának feladását, az elosztó rendszerekben a munkásság érdekeinek háttérbe szorítását, a párt vezető szerepének csökkenését, a kispolgárosodás előretörését és a kispolgári ideológiák megerősödését és ennek tolerálását vetették a pártvezetés szemére.

A kispolgárosodásnak ez a kritikája találkozott azzal a dogmatikus szemlélettel, amely az NDK-ban és Csehszlovákiában erősödött meg az 1968. évi csehszlovák bevonulás után, és amelyik a prágai tavaszban éppúgy, mint a magyar piacgazdasági törekvésekben, revizionizmust, a marxista-leninista politikától való eltérést lát. Ezek, moszkvai támogatással sorra-rendre bírálták a magyar politikai reform húzóerőit: a nyugati irányba nyitó külpolitikát, a piacgazdaság felé nyitó gazdaságpolitikát és a liberalizálódó kultúrpolitikát.

Az MSZMP KB november 14-15-i ülésén, a hazai exporttermelésnek mintegy 60%-át termelő 50 nagyvállalatot ismét központi irányítás alá helyezték. A központi állami gazdaságirányítás erősítésére létrehozták az Állami Tervbizottságot, és állást foglaltak az iparban, valamint az építőiparban dolgozók fizetésemeléséről. A magyar reform külső bírálatának utolsó állomása volt Brezsnyev 1972. november 27-i váratlan magyarországi villámlátogatása.

A máig pontosan nem ismert „akció” lefolyásáról a korabeli naplófeljegyzések rögzítik a kortörténeti informális híradásokat. Ezek szerint Brezsnyev a tököli orosz katonai reptéren váratlanul szállt le. Elindulása után az esti órákban értesítették Kádár Jánost Brezsnyev váratlan látogatásáról, és kérték: fáradjon Tökölre. Kádár ezt megtette, és állítólag sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tudják méltóképpen fogadni az SZKP főtitkárát. A tárgyalásokon Brezsnyev listát nyújtott át Kádárnak, amelyen a magyar reform olyan vezető egyéniségeinek nevei szerepeltek, akiknek távozását a szovjet vezetés kéri az MSZMP-től. Kádár állítólag így szólt: „egy név hiányzik a listáról, az enyém”. Hosszú aláírás-sorozat indult meg, melynek eredményeként Kádár – átmenetileg – megvédte közvetlen munkatársait és a reformot. Mint az események mutatják: hamarosan, 1974-ben azonban a magyar reform mégis meghátrálásra kényszerült. Megkezdődik a magyar politika kényszerpályája, újabb huzavona indul a reform és a dogmatizmus erői, a nemzetközi politikában a „reális” szocializmus és a dogmatizmus csapatai között 1989-ig.

1987 – Világútlevél

A magyar kormány dönt a világútlevél bevezetéséről. Életbe lép: 1988. január 1-jén.

1997 – A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tocsik Márta és társainak büntetőpere

A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. Hosszas vizsgálat és hat ítélet után a büntetőügyben 2004-ben felmentették, védőügyvédje Szőgyényi József volt. A Legfőbb Ügyészség által indított polgári pert azonban 2008 májusában jogerősen elvesztette. Mindezekkel együtt így a Tocsik-ügy a maga több, mint tízéves időtartamával az egyik leghosszabb ideig húzódó, a közvélemény figyelmét is felkeltő bírósági ügy volt.

2007 – Közel-keleti békekonferencia

Annapolisban, az Amerikai Egyesült Államok védnökségével kerül megrendezésre – Mahmúd Abbász, a palesztin hatóság elnöke és Ehud Olmert izraeli miniszterelnök találkozásával – a közel-keleti békekonferencia.

2007 – Budapesten tartja ülését a Világpolitikai Fórum

A fórum Mihail Gorbacsov, egykori szovjet vezető elnökletével ülésezik.

2007 – Nincs megegyezés

Megegyezés nélkül érnek véget az ausztriai Badenben zajló koszovói-szerb tárgyalások.

2009 – Vonatrobbantás Oroszországban

Robbantás történt a Szentpétervár és Moszkva között közlekedő Nyevszkij expresszen. A terrortámadásnak 39 halottja és 95 sebesültje volt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás