2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

141 éve született a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője

A Gergely-naptár szerint az év 326. napja, az évből még 39 nap van hátra.

1877-ben ezen a napon született Érmindszenten (ma Románia) Ady Endre (teljes nevén: diósadi Ady András Endre), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel azonban itt nem jelentek meg politikai cikkek, így írt más lapokba is. 1918 novemberében a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor 1919. január 27-én reggel, 41 évesen elhunyt. Temetése január 29-én volt: koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig – írja róla a Wikipédia.

2018. november 22., csütörtök

A Nap kel 6 óra 57 perckor, nyugszik 16 óra 2 perckor.
A Hold kel 15 óra 59 perckor, nyugszik 5 óra 34 perckor.

Névnapok

Cecília, Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.

Cecília

A latin eredetű női név a Caecilius római nemzetségnévből származó férfinevek női párja. A név alapszavának jelentése: vak. Férfi párja a Cecilián. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: A Közoktatás Napja

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a nap létrejöttét, amelyet 1991-ben hívtak életre. A PSZ olyan akciónapot kívánt létrehozni, amelyen az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva felhívják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére. A meghirdetett akciónapokkal olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, pedagógusérdekek.

November 22. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1877 – Ady Endre
(teljes nevén: diósadi Ady András Endre)
a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja
(† 1919)

1890 – Charles de Gaulle
francia tábornok, köztársasági elnök
(† 1970)

1903 – Latabár Árpád ifj.
színész
(† 1961)

1913 – Benjamin Britten
angol zeneszerző, karmester, zongorista
(† 1976)

1932 – Robert Vaughn
amerikai színész
(† 2016)

1940 – Terry Gilliam
(er. Terrence Vance Gilliam)
amerikai születésű, brit filmrendező, forgatókönyvíró, színész, animációsfilm-készítő (Monty Python)

1958 – Jamie Lee Curtis
Golden Globe-díjas amerikai színésznő

1967 – Boris Becker
korábbi világelső német teniszező

1967 – Alföldi Róbert
Jászai-díjas színművész, színházi rendező, színházigazgató

1984 – Scarlett Johansson
BAFTA- és César-díjas amerikai színésznő

November 22. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1718 – Feketeszakáll
(er. Edward Teach)
rettegett angol kalóz
(*1680 körül)

1916 – Jack London
(er. John Griffith Chaney)
amerikai író
(* 1876)

1958 – Sándor Emma
(er. Schlesinger Emma)
zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége
(* 1863)

1963 – John Fitzgerald Kennedy
az USA 35. elnöke
(* 1917)

1966 – Szabó Samu
Kossuth-díjas színművész
(* 1903)

1971 – Zakariás József
olimpiai bajnok, VB ezüstérmes labdarúgó, az Aranycsapat tagja
(* 1924)

1980 – Mae West
amerikai színésznő, énekesnő, író, forgatókönyvíró, minden idők 15. legjobb színésznője
(* 1893)

1984 – Bánhidi (Bánhidy) László
színművész
(* 1906)

1994 – Fónay Márta
Jászai-díjas színművésznő, Érdemes Művész
(* 1914)

1997 – Kardos G. György
József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg
(* 1925)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 22-én történt

1318 – Panasz a pápánál

A magyar főpapok panaszt emelnek XXII. János pápánál, mert I. Károly király a győri várat tartozékaival együtt elvette a püspököktől, és a világiaknak adományozta.

1542 – A spanyol korona megkezdi az indiánok fokozatos felszabadítását

A spanyol korona az ún. Új Törvények (Leyes Nuevas) formájában először bocsát ki olyan törvényeket, melyek célja a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokon rabszolgává tett indiánok fokozatos felszabadítása. A törvények azonban csak lassan javítanak az indiánok helyzetén, mert a reformok végrehajtása a bő hozamú bevételi forrásaikat védő spanyol hódítók ellenállásába ütközik. Mivel az ezüstbányákban és ültetvényeken végzendő munkára az indiánok nem igazán alkalmasak, 1501-ben a korona engedélyezi, hogy Nyugat-Afrikából rabszolgákat hozzanak. A rabszolgapiacok azonban portugál kézen vannak, így Spanyolország kénytelen együttműködni riválisával.

1830 – Belgium kikiáltja függetlenségét

A Belga Nemzetgyűlés kikiáltja Belgium függetlenségét és az ország államformáját alkotmányos monarchiaként határozza meg.

1895 – Ferenc József szentesíti a szabad vallásgyakorlásról szóló törvényt

Az uralkodó szentesíti az 1895:XLIII. törvénycikket, amely szerint mindenki szabadon követhet bármely vallást. Ettől kezdve a politikai jogok gyakorlása nem függött a vallási hovatartozástól, a jogszabály a felekezetenkívüliséget is elismerte.

A törvény helyébe az Országgyűlés 1990. január 24-i ülésén elfogadott új jogszabály lépett. Ezt a parlament a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződését tiszteletben tartó, a tolerancia elvét megvalósító magatartás elősegítése érdekében, és ennek garanciájaként az egyházak önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából – összhangban az Alkotmánnyal, továbbá a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival – hozta meg.

1906 – Az SOS hivatalos segélykérő lesz

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic Convention) Berlinben.

1906 – A „sztolipini agrárreform” kezdete

Pjotr Sztolipin orosz kormányfő rendelete lehetővé teszi a parasztok számára, hogy kiváljanak az obscsinából.

1934 – Komoly vád a Népszövetségben

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.

1943 – A Kairói találkozó

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető megegyeznek Japán háború utáni sorsáról.

1943 – Libanon kikiáltja függetlenségét

A Földközi-tenger keleti partján elterülő ország nevét a Libanon-hegységről kapta. A héber eredetű szó fehéret jelent, mivel a hegység csúcsait télen hó borítja, illetve sziklái jellegzetesen fehérek. Földrajzi helyzete miatt Libanon mindig is a hódítások célpontja volt. A föníciaiak (Kr. e. 2000-600) után az egyiptomiak foglalták el, ezt követően asszír, perzsa, görög, római és bizánci, végül 626-tól arab fennhatóság alatt állt. Területén viszonylag korán gyökeret vert a kereszténység. Az 1516-ben kezdődött török fennhatóság ellen számos felkelés robbant ki. Az első világháború után Libanon francia mandátumterület lett 1939-ig. 1941. november 22-én kikiáltották a független Libanoni Köztársaságot, amelynek szuverenitását Franciaország 1943-ban ismerte el. Ebben az évben a pártok megállapodtak, hogy az ország mindenkori elnöke maronita keresztény, miniszterelnöke szunnita, a parlament elnöke síita muzulmán.

1946 – Piacra dobják a golyóstollat

Bíró László, a hipnózissal is foglalkozó Argentínában élő magyar újságíró találmányát, a gyorsan száradó tintával működő golyóstollat először Angliában vezették be a piacra.

1949 – Kezdetét veszi a Standard-per

A per végén hamis vádak alapján kivégzik Geiger Imrét, a Standard vezérigazgatóját és Radó Zoltánt, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetőjét, a többiek, így Kozma László későbbi egyetemi tanár megússzák kisebb-nagyobb börtönbüntetéssel.

1955 – A szovjetek felrobbantják második hidrogénbombájukat

Az Andrej Szaharov fizikus által szerkesztett bombát Szemipalatyinszk térségében próbálták ki. Az eseményt követően – mivel az az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnését jelentette – felgyorsult a fegyverkezési spirál. De a pusztító fegyver „sikeres kipróbálása” nemcsak a katasztrofális fegyverkezési versenyben jelentett döntő fordulatot, hanem a zseniális tudós életében is. Szaharov ugyanis szembefordult saját szülöttével és a hidegháborús hajszával, s az emberi jogok minden áldozatra kész harcosává vált. Így lett végül a félelmetes termonukleáris fegyver egyik megalkotójából köztiszteletben álló, Nobel-békedíjas humanista.

1956 – Megkezdődnek Melbourne-ben az olimpiai játékok

Megkezdődtek Melbourne-ben az olimpiai játékok, ahol a magyar sportolók 10 aranyérmet nyertek. Papp László páratlan sikert hajtott végre: harmadszor nyert ökölvívásban olimpiai bajnokságot, de ugyanilyen jól szerepeltek a kardvívók és a női tornászok is. A stadionban a magyar küldöttség fekete zászlóval vonult fel. Vicc a korabeli Budapesten: „Miért győzött Vlagyimir Kuc a 10.000 méteres síkfutásban? Válasz: Mert Bütyök (Kovács József) futott a 2. helyen mögötte”.

1963 – John F. Kennedy merénylet áldozata lesz

Országos körútja során John F. Kennedy elnököt a texasi Dallasban megölik. Harminc perccel a halálos lövések után a 46 éves elnök a Parkland Memorial Hospitalban belehal súlyos sérüléseibe anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerül megmenteni. Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke leteszi az esküt. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerésztet. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság, vallomást nem tesz.

Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos, akit általában csak Jack Ruby néven ismernek, közvetlen közelről lelövi a feltételezett merénylőt amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul Ruby azt hozza fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől. Egy nappal később, november 25-én John F. Kennedyt ünnepélyes keretek között örök nyugalomra helyezik a washingtoni Arlington hősi temetőben.

Kennedy, a 35. elnök (demokrata) és az első katolikus ezen a poszton, alig három esztendeig volt „a világ leghatalmasabb embere”. 1960-ban szoros eredménnyel győzte le a választásokon a republikánus Richard M. Nixont. Sokak szemében a brookline-i (Massachusetts) születésű Kennedy új reménysugár volt a politika szürke hétköznapjaiban. Amit az „új határokról” mondott, új szociálpolitikai és gazdaságpolitikai célokat tűzött az amerikai közvélemény elé. A „szegénység ellen harca” (öregek gondozása betegség esetén, az oktatásügy javítása stb.) nagy érdeklődést keltett. A külpolitikában – amelyet megzavart a kubai válság és a vietnami konfliktus – a Szovjetunióval való békés együttélést proklamálta.

1977 – Menetrend szerint járnak a Concorde-ok

Megindul Európa (Párizs és London) és New York között a szuperszonikus polgári légiforgalom a Concorde gépekkel.

1985 – Elkészül az M5-ös autópálya első szakasza

Felavatják az M5-ös autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.

1990 – Tiszaújváros felveszi mai nevét

A Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó Tiszába folyásánál fekvő település neve 1970-ig Tiszaszederkény, majd Leninváros volt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás