2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

Voltaire (Fotó: YouTube.com)

324 éve született a felvilágosodás egyik vezéralakja

A Gergely-naptár szerint az év 325. napja, az évből még 40 nap van hátra.

1694-ben ezen a napon született Párizsban Voltaire (er. François-Marie Arouet) felvilágosodás kori francia író, költő és filozófus, aki éles eszéről, filozófiai témájú írásairól és a polgári szabadságjogok védelméről vált világszerte ismertté. A cenzúra megszegőinek szigorú büntetésével dacolva a társadalmi reformok nyílt támogatója volt Franciaországban. Szatirikus szerzőként műveiben gyakran kritizálta korának dogmatikus egyházát és más intézményeit, és ezért többször büntették. A francia burzsoáziát kicsinek és erőtlennek, az arisztokráciát élősködőnek és korruptnak, a közembereket érdektelennek és babonásnak, az egyházat a tized bevezetése óta a királysággal szemben csak egyensúlyozásra képes merev erőnek látta. Bizalmatlan volt a demokráciával szemben, az szerinte csak a tömegek tudatlanságát terjeszti. Azt vallotta, hogy csak a filozófusok által szorgalmazott felvilágosult monarchia hozhatja el a változásokat, amelyek a király észszerű hatalmának fejlődését és Franciaország gazdagságát biztosíthatják a világban. A változások kulcselemeként is alapvetően hitt a királyság intézményében. Rendkívül termékeny író volt, szinte minden irodalmi műfajban alkotott, számos színjáték, epigramma, eposz, vers, esszé, kritika, elbeszélés, regény, krónika, életrajz, történelmi, politikai, filozófiai és tudományos értekezés, kommentár, pamflet, napló, valamint több, mint húszezer levél alkotja munkásságát. Franciaországban úgy tisztelik és úgy emlékeznek rá, mint egy bátor gondolkodóra, aki egész életében fáradhatatlanul harcolt a polgári szabadságjogokért, a tisztességes eljárás jogáért és a vallásszabadságért, és aki leleplezte az ancien régime igazságtalanságait. 83 évesen, 1778. május 30-án hunyt el Párizsban – írja róla a Wikipédia.

2018. november 21., szerda

A Nap kel 6 óra 56 perckor, nyugszik 16 óra 3 perckor.
A Hold kel 15 óra 29 perckor, nyugszik 4 óra 23 perckor.

Névnapok

Olivér, Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.

Olivér

A férfinév a latin olivarius szóból származik, jelentése: olajfát ültető. Más feltevés szerint germán eredetű, ekkor jelentése: tündér, manó + sereg. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években a 38-50. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Televíziózás Világnapja

Megtartásáról 1996-ban határozott az ENSZ-közgyűlés arra emlékezve, hogy 1996. november 21-én tartották első alkalommal New York-ban, az ENSZ központjában a Televíziós Világfórumot. A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét.

A Filozófia Napja

A filozófia a bölcselet tudománya, a bölcseleté, mely az emberiséget előreviszi. Ez okból hozta létre az UNESCO ezt a napot, melyet első alkalommal 2002-ben tartottak meg. Azóta minden évben tudományos konferenciákkal, vitafórumokkal és egyéb kapcsolódó eseményekkel ünnepelnek szerte a világon.

November 21. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1694 – Voltaire
(er. François Marie Arouet)
francia író, filozófus
(† 1778)

1852 – Francisco Tárrega
spanyol zeneszerző, gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója
(† 1909)

1898 – René Magritte
belga szürrealista festőművész
(† 1967)

1907 – Charles Korvin
(er. Kárpáthy Korvin Géza)
magyar nemzetiségű amerikai színész
(† 1998)

1909 – Bordy Bella
(er. Bordé Izabella)
színésznő, balettművész, Érdemes Művész
(† 1978)

1910 – Both Béla
színművész, rendező, Érdemes és Kiváló Művész
(† 2002)

1942 – Hamari Júlia
opera-énekesnő, énekművész

1945 – Goldie Hawn
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színésznő

1965 – Björk
(er. Björk Guðmundsdóttir)
izlandi énekesnő, dalszerző, színésznő

1971 – Náksi Attila
DJ, zeneszerző, producer

November 21. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1695 – Henry Purcell
angol zeneszerző
(* 1659)

1811 – Heinrich von Kleist
német költő
(* 1777)

1830 – Kisfaludy Károly
író, költő, drámaíró, festőművész
(* 1788)

1888 – Herrich Károly
vízépítő mérnök, a Tisza-szabályozás felügyelője
(* 1818)

1916 – I. Ferenc József
osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója
(* 1830)

1942 – Leopold von Berchtold
osztrák gróf, politikus, 1912–15-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere
(* 1863)

1944 – Kemény Ferenc
(er. Kohn Ferenc)
sportszervező, pedagógus, a NOB alapító tagja, a MOB alapító titkára
(* 1860)

1948 – Miklós Béla
honvéd vezérezredes, miniszterelnök
(* 1890)

1972 – Fonó Albert
Kossuth-díjas gépészmérnök, a torlósugár-hajtómű feltalálója, az MTA tagja
(* 1881)

1982 – Pásztory Edith
(Bartókné Pásztory Ditta)
zongoraművész, Érdemes Művész, Bartók Béla második felesége
(* 1903)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 21-én történt

1276 – Békekötés

II. Ottokár cseh király követei a bécsi táborban békét kötnek I. Rudolf német királlyal.

1478 – Fegyverszünet

I. Mátyás és IV. Kázmér lengyel király meghosszabbítják az 1474. évi fegyverszünetet.

1620 – A Mayflower 41 angol telepessel kiköt Amerikában

Több mint három hónapos tengeri utazás után a Mayflower nevű hajóval 41 angol puritán köt ki családjával együtt a Cod-foknál az észak-amerikai partokon. A „zarándokatyák” még a hajó fedélzetén az ún. Mayflower-szerződésben olyan alkotmányt fogalmaznak meg, amely jövendő közös életüket szabályozza. Ennek alapelve a törvény előtti egyenlőség és a közösség szabályainak önkéntes elfogadása.

A Mayflower utasai – a puritánok mellett néhány angol kereskedő is – szeptember 5-én vitorláztak el Southamptonból. Eredeti tervüket, hogy Virginia angol gyarmaton telepednek le, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt fel kellett adniuk. A hamarosan beköszöntő tél miatt határozzák el, hogy a Cod-foknál szállnak partra, mivel az ottani növényzet lehetővé teszi a megfelelő ellátást. Az önálló alkotmányféle megalkotása azért tűnt szükségesnek a kivándorlók számára, mert kívül álltak az angol törvény keretein. Szerződésükben a puritánok ugyan I. Jakab angol király hűséges alattvalóinak vallják magukat, mégis igénybe veszik a jogot, hogy törvényeket alkossanak és saját igazgatást hozzanak létre. Az okot a kivándorlásra a vallási összeütközések szolgáltatták. Az angol egyház presbiteriánus hitviszonyai (központi egyházi vezetés) ellentétben álltak a puritánok elképzeléseivel, melyek az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségén alapultak. A puritánok többsége harcolni akart elképzeléseinek megvalósításáért az angol egyházban, egyik kis csoportjuk azonban az emigrációt választotta.

A „zarándokatyák” Miles Standish vezetésével szerződést kötöttek Plymouth-ban Maszaszoit indián törzsfővel a kölcsönös segítségnyújtásról. Az indiánok tanácsokat adtak az újonnan érkezetteknek, akiknek nagy része nem rendelkezett mezőgazdasági ismeretekkel. Megmutatták nekik, hogyan kell termeszteni az Angliában alig ismert kukoricát és elmondták, hogy a legjobban halmaradékokkal lehet trágyázni. A fehérek és az indiánok között élénk cserekereskedelem alakult ki.

1783 – Felszáll az első hőlégballon

Franciaországban, Nantes mellett a Montgolfier-testvérek alkotmányát persze lehet, hogy már a munkások kipróbálták, mielőtt az a fivérek papírgyárából kikerült volna. Valamennyire ez még érthető is, hiszen hogy nézett volna ki, ha az új repülő-alkalmatosság valamelyik hibája a kor lehetőségei által nagydobra vert, hivatalos bemutatón derült volna ki, s ne adj Isten, még le is zuhan a dicső feltalálókkal? A párizsi Bois de Boulogne-ból szálltak fel a hőlégballonjukon és 12 kilométert repültek.

1784 – Királyi rendelet

II. József elrendeli, hogy az erdélyi parasztfölkelést akár fegyverrel is, de minél hamarabb leverjék.

1806 – Napóleon kihirdeti a kontinentális zárlatot

I. Napóleon francia császár a berlini dekrétumban kontinentális zárlatot rendel el Nagy-Britannia ellen. Az európai kontinens valamennyi kikötőjét és tengerpartját bezárják a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelem és a brit áruk előtt.

1818 – Bezárják az aacheni kongresszust

Az aacheni kongresszuson elfogadott ún. aacheni jegyzőkönyv biztosította az európai hatalmak egyensúlypolitikájának folyamatosságát: Franciaországot a Bourbon-királyság restaurációja és I. Napóleon végleges veresége után felvették a Poroszország, Ausztria, Nagy-Britannia és Oroszország alkotta Négyes Szövetségbe, s az viszonzásként kötelezte magát – minkét a többi hatalom – „a világ nyugalmának” fenntartására („le repos du monde”).

1831 – Fellázadnak a lyoni selyemszövő munkások

Felkelésük – amely az első nagyobb arányú tőkésellenes mozgalmak egyike volt – a város munkásai között általánossá vált, s december 3-án csak jelentős katonai erő bevetésével verték le.

1849 – Hídvám

Az előző napon felavatott Széchenyi lánchídon megkezdik a hídvám szedését.

1855 – Eltemetik Vörösmarty Mihályt

Vörösmarty Mihály a reformkori elbeszélő költészet kiemelkedő és ünnepelt alakja. Az önkényuralom éveiben vidékre költözött, a nemzeti katasztrófa, valamint kislánya halála miatt melankóliában szenvedő költő azonban családja tanácsára 1855-ben visszatért a fővárosba, aol agyszélhűdés érte és néhány nap alatt elhunyt. Temetése a nemzeti gyász megnyilatkozása, az önkényuralommal szembeni ellenállás jelképe lett. A szertartáson azelőtt soha nem látott sokaság vett részt. Vagyon nélküli özvegye és három gyermeke számára Deák Ferenc adakozásra szólította fel az országot, s néhány hónap alatt 103 ezer forint gyűlt össze. 1866-ban Székesfehérvárott szobrot állítottak az emlékére.

1916 – Elsüllyed a Britannic gőzhajó

A Titanicnál is nagyobb, elsüllyeszthetetlennek tartott luxushajót 1914-ben bocsátották vízre. Az eredeti tervek szerint – éppúgy, mint a Titanic – az angliai Southampton kikötőjét New Yorkkal összekötő járat három luxushajójának egyike lett volna, ám még próbaútja előtt kirobbant az első világháború, s a kormány a járművet lefoglalta, majd sebtében kórházhajóvá alakították át. A Britannic végzetes útján negyedik alkalommal szállított sebesülteket Angliába, amikor, Lézvosz szigete felé haladtában, robbanás rázta meg a hajótestet, és az óriás süllyedni kezdett. Harminc ember meghalt, ezer százat azonban sikerült kimenteni. A robbanás okát máig homály fedi. A történészek szerint lehetséges, hogy a Britannicon nemcsak a szövetséges hatalmak sérültjeit kezelték, hanem fegyvereket és más hadianyagokat is szállítottak. Az 1976-ban a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau által megtalált hajót 1977-ben a brit kormány eladta egy magánszemélynek, akitől Simon Mills történész vette meg a tulajdonjogot, hogy feltárhassák a titkot. A kutatást 1998-ban kezdték meg.

1916 – Meghal Ferenc József, az utolsó egyeduralkodó

A Bécs melletti Schönbrunnban 86 éves korában meghal Ferenc József, aki 1848 óta az osztrák monarchia császára volt. Ferenc József, aki saját magát, mint „a régi iskolából való utolsó egyeduralkodót” jellemezte, 68 évi uralkodási ideje alatt ellenzője volt mindenfajta demokratizálódási irányzatnak és a soknemzetiségű Ausztria népei mindenfajta függetlenségi törekvésének. Csak korlátlan befolyásában látta a garanciát Ausztria erejének megőrzésére. Utódja másod unokaöccse, I. Károly lett, aki különbékére törekedett.

1955 – Megalakul a Bagdadi Paktum

Az 1955. november 21-22-én Irakban összeült tanácskozáson megalakult a Bagdadi Paktum elnevezésű szövetség, amelyet Törökország, Irak, Irán, Pakisztán és Nagy-Britannia hozott létre az Egyesült Államok aktív támogatásával, a tagországok közötti katonai együttműködés elmélyítésére. Miután Irak 1959. augusztus 20-án kilépett, nevét Központi Szerződés Szervezetére, CENTO-ra változtatták. Irán és Pakisztán kilépésével a CENTO 1979-ben gyakorlatilag megszűnt.

1956 – Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait

1956. ovember 4-én, a forradalom leverésekor Nagy Imre törvényes miniszterelnök és társai – családtagjaikkal együtt – a budapesti jugoszláv követségen kaptak menedéket. November 14-én Kádár János kijelentette, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak és mozgásszabadságát sem kívánják korlátozni, „csak tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben”. November 21-én magyar-jugoszláv kormányközi megállapodást írtak alá, amelyben a Kádár-kormány garantálta, hogy Nagy Imre és társai szabadon és bántatlanul hazatérhetnek. Ennek fényében a jugoszláv kormány megszűntnek nyilvánította a menedékjogot.

November 22-én – a követségen tartózkodók – autóbuszra szálltak, hogy hazatérjenek, azonban szovjet KGB-s tisztek erőszakkal, páncélautók kíséretében, a mátyásföldi szovjet katonai parancsnokságra szállították foglyaikat. Ezután november 23-án Romániába vitték és Snagovban házi őrizetben tartották őket. November 28-án Kádár János kijelentette: „Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk, távozásukat sem tekintjük örök időre szólónak”. A politikusokat 1957 március-áprilisban letartóztatták, majd a bukaresti államvédelmi börtönbe szállították, ahonnan április 17-én megbilincselve repülőgépen titokban Budapestre hozták őket.

1956 – A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását

A Munkástanács az 1956-os forradalom idején gombamód felszaporodó önszerveződő csoportosulások egyik legfontosabb típusa volt, amely egy-egy gyár, üzem munkásait tömörítette, felváltva a kommunista párt, az MDP szervezeteit. A munkástanács-mozgalom a magyar munkások utolsó nagy lázadása volt a kommunista uralom ellen. A szovjet hadsereg 1956. november 4-i bevonulását követően sokáig a forradalom vívmányai mellett kitartó munkástanácsok egyedül képeztek politikai ellensúlyt a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal szemben. Ez a politikai szerepük a későbbi lengyel Szolidaritás mozgalommal rokonítja a magyar munkástanácsokat.

1964 – Új híd Budapesten

Felavatják az új Erzsébet hidat. Tervezője: Sávoly Pál.

1989 – Nyilvánossá válik az államadósság mértéke

Németh Miklós a Parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról.

1990 – Dísztoktorrá avatják Vasarelyt

Victor Vasarely magyar festőművészt díszdoktorává avatja a budapesti Képzőművészeti Főiskola.

1990 – Aláírják a Párizsi Chartát

Az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten részt vevő 34 állam- és kormányfő – köztük Antall József magyar miniszterelnök – ünnepélyesen aláírta a Párizsi Charta Az Új Európáért című okmányt, amely kinyilvánította az európai konfrontáció és megosztottság megszűnését. A dokumentumban az aláírók befejezettnek nyilvánították a II. világháború végétől tartó európai szakadást, a „konfrontáció korszakát”, és ezzel beiktatták a hidegháború végét. A Charta meghatározta a folyamatban részt vevő államok közötti együttműködés új alapelveit és rögzítette a létrehozandó új intézményeket. A húszoldalas okmány három fő fejezetet tartalmaz, amelyből az első általános rész, Európa új demokratikus és békés korszakával foglalkozik, a második a jövőre vonatkozó célkitűzéseket taglalja, a harmadik pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet új intézményeit részletezi. Az aláírók kötelezték magukat a demokrácia, mint az „egyetlen lehetséges kormányforma” kiterjesztésére, az emberi jogok tiszteletben tartására és a „gazdasági szabadságra” is .

1995 – A daytoni megállapodás lezárja a délszláv háborút

A délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő írta alá. Az amerikai közvetítéssel létrejött béke véget vetett a négy évig tartó véres háborúnak, amely a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szétesését kísérte.

1995 – IBM gyár Magyarországon

Székesfehérváron felavatják az IBM első kelet-európai merevlemez gyártó üzemét.

1996 – New York televíziós világfórumnak ad otthont

New Yorkban, az ENSZ központjában első alkalommal tartották meg a Televíziós Világfórumot. Ennek emlékére rendelte ez az ENSZ, hogy ez a nap legyen a televíziózás világnapja. Ennek célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat. Napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze lett a televízió, amely „távolbalátásával” milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. Szerepéről, a személyiségre – különösen az ifjúságra – gyakorolt hatásáról persze megoszlanak a vélemények.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás