2018. december 16., vasárnap - Etelka, Aletta

Liu Shaolin Sándor (Fotó: YouTube.com)

Huszonharmadik születésnapját ünnepli ma olimpiai-, világ- és Európa-bajnok gyorskorcsolyázónk

A Gergely-naptár szerint az év 324. napja, az évből még 41 nap van hátra.

1995-ben ezen a napon született Budapesten Liu Shaolin Sándor, apai ágon kínai származású olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, világkupagyőztes gyorskorcsolyázónk. Öccsével, Shaoanggal unokanővére javaslatára próbálkoztak meg a gyorskorcsolyázással, ami azonnal magával ragadta a testvéreket. Tizenegy éves korában vett részt az első edzésén, 2005 óta korcsolyázik versenyszerűen, előbb a TRGSE (Tornádó Rövidpályás Gyorskorcsolya Sportegyesület) csapatában, majd az SPSC-nél (Statisztika Petőfi Sport Club). Többször járt Kínában, másfél évig ott is edzett. 2018. február 22-én az 5000 méteres váltó tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Magyarország a téli olimpiák történetében először nyert aranyérmet – írja róla a Wikipédia.

2018. november 20., kedd

A Nap kel 6 óra 54 perckor, nyugszik 16 óra 4 perckor.
A Hold kel 15 óra 2 perckor, nyugszik 3 óra 13 perckor.

Névnapok

Jolán, Amál, Amália, Bódog, Brendon, Edmond, Edmunda, Emiliána, Félix, Jónás, Koriolán, Ödön, Zolta, Zoltán, Zsolt.

Jolán

A női név Dugonics András „Jólánka, Etelkának leánya” című regényében szerepelt először, 1803-ban. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány), vagy a görög Jolantha (a viola virága) név. Változatai: Jolánta, régiesen Violánta. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Gyermekek Jogainak Világnapja

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót. Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek,amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít.

Ifjú Zenebarátok Világnapja

A világnapot az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján ünneplik.

November 20. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1889 – Edwin Hubble
amerikai csillagász
(† 1953)

1912 – Habsburg Ottó
főherceg, az utolsó osztrák-magyar trónörökös
(† 2011)

1929 – Gérecz Attila
költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja
(† 1956)

1935 – Makovecz Imre
többek között Kossuth- és Ybl-díjas műépítész, a magyar organikus építészet megteremtője
(† 2011)

1937 – Koós János
(er. Kupsa János)
többek között Artisjus-, Tabu- és Szenes Iván-életműdíjas táncdalénekes

1946 – Duane Allman
amerikai gitáros
(† 1971)

1953 – Fábry Sándor
író, újságíró, Karinthy-gyűrűs humorista, műsorvezető, dramaturg, Érdemes Művész

1984 – Jeremy Jordan
amerikai színész

1989 – Cody Linley
amerikai színész

1995 – Liu Shaolin Sándor
világ- és Európa-bajnok rövid pályás gyorskorcsolyázó

November 20. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

313 – Maximinus Daia
a Római Birodalom császára
(* 270)

1856 – Bolyai Farkas
erdélyi magyar matematikus, Bolyai János édesapja
(* 1775)

1886 – Laborfalvi Róza
(er. Laborfalvi Benke Judit)
színésznő, Jókai Mór felesége
(* 1817)

1910 – Lev Nyikolajevics Tolsztoj
orosz író
(* 1828)

1955 – Jób Dániel
színházi rendező, író, színigazgató
(* 1880)

1963 – Vaszary János
színművész, színigazgató, rendező, színműíró
(* 1899)

1978 – Orgonista Olga
világ- és Európa-bajnok műkorcsolyázó
(* 1901)

2004 – Pócsik Dénes
olimpiai- és Európa-bajnok vízilabdázó
(* 1940)

2006 – Robert Altman
Golden Globe-, BAFTA-, Arany Pálma-, Arany Medve- és Arany Oroszlán-díjas amerikai filmrendező
(* 1925)

2008 – Takáts Gyula
többek között Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, kritikus, tanár
(* 1911)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 20-án történt

1541 – Elfogadják Kálvin egyházalkotmányát Genfben

A Kálvin által szerkesztett és a genfi városi tanács által elfogadott egyházalkotmány a kálvinizmus központjává teszi Genfet. A főként a tehetős polgárság részéről megnyilvánuló ellenállást legyőzve fogadtatja el Kálvin egyházalkotmányát, mely a politikai és egyházi hatalom egyesüléséhez vezet. A kálvini egyházi alkotmány, mely négy lelkészi hivatalt (lelkész, tanító, presbiter, diakónus) ismer el, éppúgy szabályozza az egyházi és iskolai, mint a gazdasági, politikai és magánéletet. Az előírások megszegése szigorú büntetést, akár még halálbüntetést is maga után vonhat.

1593 – Mihály vajda kerül Havasalföld élére

Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) személyében olyan vajda került a török hűbéres Havasalföld élére, aki szakított elődei politikájával. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel szövetkezve, bekapcsolódott a hosszú török háború küzdelmeibe. Együttműködésük legjelentősebb sikereként 1595. október 25-én Gyurgyevónál magát a nagyvezírt, Szinán pasát is sikerült megszalasztani. Sőt 1599-ben Mihai Erdély is elhódította az új fejedelemtől, Báthory Andrástól. Az ölébe hulló hatalom azonban megrészegítette. Így – miután vereséget szenvedett – az Erdélyért folytatott hosszú küzdelem sokadik áldozataként Basta generális katonái kardélre hányták.

1815 – Megszületik a második párizsi béke

A Waterloo melletti csata és a császár végérvényes száműzetése után Ausztria, Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország és a legyőzött Franciaország között megszületik a második párizsi béke. Franciaország határait az 1790. évi állapotnak megfelelően állapítják meg. Ez Franciaország számára területveszteségeket jelent a holland, porosz, osztrák, svájci és piemonti határ mentén. Ezenkívül Franciaországnak 700 millió frank kártérítést kell fizetnie és 3-5 évre 500.000 szövetséges katona szállja meg. Ezenkívül kötelezik arra is, hogy az I. Napóleon császár által elrabolt műkincseket visszaszolgáltassa az eredeti tulajdonosoknak. Az első párizsi békeéhez képest megszigorított feltételek ellenére a szerződés pontjait azzal a szándékkal fogalmazták, hogy Franciaország megbüntetése során kellő mértéktartással elkerüljék áthidalhatatlan ellentétek kialakulását Európában. A szerződést a francia lakosság bizonyos része mégis nemzeti megaláztatásként fogadta, míg Németország patrióta köreiben a feltételeket túl enyhének ítélték. Napóleont időközben a britek a dél-atlanti Szent Ilona-szigetre szállították. Elba szigete, mint kiderült túlságosan közel feküdt Európához, és ezért biztonságos távolságba száműzték, a sziget kormányzójának felügyelete alá. Később itt is halt meg.

1818 – Simón Bolívar kikiáltja Venezuela függetlenségét

Simón Bolívar a spanyol gyarmatosítók elleni harcai során felszabadította Bolíviát, Panamát, Kolumbiát, Ecuadort, Perut és Venezuelát.

1849 – Átadják a Lánchidat

Pest és Buda között az összeköttetést hajóhíd biztosította, egyre súlyosbodó zavarokkal. Pest fejlődése, gazdasági központtá válása, az áruforgalom növekedése következtében elodázhatatlanná vált az állandó összeköttetés megteremtése. Az állandó híd építésének motorja Széchenyi István gróf lett, akinek jövőképében a modern Magyarország fővárosaként az egységes Budapest fontos szerepet játszott. Az 1832-36. évi országgyűlés biztosította az építés és fenntartás törvényi feltételeit. Az építésre részvénytársaság alakult, a tőke java részét Rotschild Salamon és Wodianer Sámuel biztosította, a vállalat vezetését a bankár Sina György báróra bízták. A hidat az angol Thierney Clark tervezte, az építést Adam Clark vezette. A Lánchíd, amelyet Kossuth Lajos javaslatára Széchenyiről neveztek el, 1848 nyarára csaknem készen állt. A hadi események okozta kényszerszünet után, 1849. november 20-án adták át a korabeli Európa egyik legnagyszerűbb építményét, amely ténylegesen egyesítette a két várost.

1921 – A Mirditai Köztársaság megszűnik

A népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, így területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.

1926 – Megnyílik a városligeti műjégpálya

Az ország és Európa első műjégpályája 5.600 négyzetméter alapterületű pálya egyidejűleg a magyarországi jeges sportok fellendüléséhez is hozzájárult. Sorra rendezték a versenyeket, pl. 1929-ben a jégkorong Európa-bajnokságot. A harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára. A II. világháborúban a pálya jelentős károsodást szenvedett, az épület bal szárnya teljesen tönkrement. Helyén ma egy hatalmas fa áll. A részleges újjáépítésre 1947-ben került sor. Aztán jött a pálya egyik legfényesebb eseménye, az 1955. január 25-27. között rendezett műkorcsolyázó Európa-bajnokság, amikor a későbbi győztest, a Nagy testvérpárt és a rendkívül nívós mezőnyt tízezrek figyelték. Mára a ligeti műjég a nagyközönségé lett, bár varázsa továbbra is megmaradt, és a főváros egyik kedvenc téli szórakozóhelyévé, a fiatalok találkozóhelyévé vált.

1940 – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez

A háromhatalmi egyezményt a három tengely-nagyhatalom, Japán, Németország és Olaszország kötötte meg Berlinben, 1940. szeptember 27-én, tízéves időtartamra garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását „a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően”. Az egyezményt Japán részéről Kuruszu Szaburó berlini nagykövet, német részről Adolf Hitler kancellár, Olaszország részéről Galeazzo Ciano külügyminiszter írta alá. A szerződést 1941-ben kiegészítették egy ponttal, miszerint háború esetén bármely szerződő fél csak a másik kettő beleegyezésével köthet fegyverszünetet.

1945 – Elkezdődik a nürnbergi per

A II. világháború után Nürnbergben Nemzetközi Katonai Törvényszék alakult az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió képviselőiből, a hitleri Németország vezetői és szervezetei által elkövetett cselekmények elbírálására. A Törvényszék hatásköre az 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit.

A vádirat négy vádpontot tartalmazott:

  1. béke elleni bűncselekmények – agresszív háború előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és megállapodások megsértésével;
  2. emberiség elleni bűncselekmények – kivégzés, deportálás és népirtás;
  3. háborús bűncselekmények – a háborús szabályok megsértése
  4. „közös terv vagy összeesküvés” az előző három vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére.

A bíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy nagyhatalom által delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az ügyészek is a négy aláíró országot képviselték. Az első ülést Berlinben 1945. október 18-án, majd 1945. november 20-tól minden ülést Nürnbergben tartottak az Igazságügyi Palotában, a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök.

A bíróság 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel. Elutasította a védelem azon állítását, hogy háborús bűnöket csak államok követhetnek el, s megállapította, hogy a bűncselekményeket emberek hajtják végre, ezért felelősségre is vonhatók. Elutasították azt az érvelést is, hogy a per és a döntés „ex post facto” történt, vagyis a tetteket az elkövetés után nyilvánították bűncselekménynek. A bíróság szerint az ilyen cselekményeket a II. világháború előtt is jogellenesnek tekintették.

216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Robert Ley öngyilkos lett a börtönben, Gustav Krupp von Bolhen und Halbach ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) Három vádlottat: Hjalmar Schachtot, Franz von Papent és Hans Fritzscht felmentették, négyen: Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak. Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt, Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották.

A nürnbergi per jelentősége volt, hogy a történelemben először vontak felelősségre köztörvényes bűnözőként olyan államférfiakat, akik bűnösök voltak agresszív háború előkészítésében, kirobbantásában, akik megszegték a nemzetközi jog normáit és azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket annak idején Németország is aláírt. A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.

1949 – Felavatják az újjáépített Lánchidat

A budapesti Lánchíd újjáépítése az új építési eredményeknek egyik szimbólumává vált. Felavatásán óriási tömegünnepélyt rendeztek.

1962 – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa

Kádár János beszédében többek között elhangzik, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.

1962 – Végleg befejeződik a Kubai rakétaválság

John F. Kennedy amerikai elnök feloldja Kuba karanténját.

1970 – Nyilvánosságra hozzák a lengyel-NSZK szerződést

1970. november 20-án Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság november 18-án parafált államközi szerződésének szövegét. Ugyanakkor Bonnban közzétették a szerződés kísérő okmányait is, amelyek egyebek közt Lengyelországból az NSZK-ba való áttelepülés, illetve utazások szabályozásáról szóló megegyezésre, s főként a német származású, illetve rokonságú személyekre vonatkoznak. Az első cikkely 3. pontja tartalmazta az Odera-Neisse-határ végleges elismerését, egymás területi integritásának tiszteletben tartását és annak kijelentését, hogy a jövőben sem fognak egymással szemben területi igényeket támasztani. A szerződést 1970. december 7-én írták alá Varsóban.

1977 – Az egyiptomi elnök beszédet mond Jeruzsálemben

Menáhem Begin, izraeli miniszterelnök meghívására Anvar Szadat, egyiptomi elnök a közel-keleti enyhülésre tett erőfeszítései keretében Jeruzsálemben beszédet mond az izraeli Kneszet (parlament) előtt. Beszédében, amely Izrael és Egyiptom viszonyának az enyhülését szolgálja, Szadat hangsúlyozza, hogy az arab-izraeli konfliktus rendezését akarja, és kifejti ötpontos tervét:

  • Izrael vonuljon vissza az 1967-ben megszállt területekről;
  • garantálják a térségben valamennyi ország határainak a biztonságát;
  • épüljenek ki államközi kapcsolatok az ENSZ elvei alapján, vessenek véget a hadiállapotnak.

Szadat Kneszet-beli beszéde közvetlen eredményekkel nem járt ugyan, de az arab táborban megosztotta az egyiptomi enyhülési politika ellenzőit és támogatóit. Szadattal szemben Begin Izrael Állam történelmi létjogosultságát hangsúlyozta, meg azt, hogy békében kíván együtt élni a szomszédos államokkal. Alapjában véve azonban Begin célja Izrael kiterjesztése az ókori történelmi határokig, beleértve a Jordántól nyugatra eső területeket és a gázai övezetet. Begin, a Likud-tömbnek, a jobboldali csoportosulások e tömörülésének a vezetője, ezzel a politikával nyerte meg május 17-én a Kneszet-választásokat. Az addig legerősebb külön frakció, a szociáldemokrata Mapai, súlyos vereséget szenvedett. A világ közvéleménye eleinte szkeptikusan fogadta a kormányváltozást.

1979 – Iszlám fundamentalisták felkelése Szaúd-Arábiában a nyugatbarát kormány ellen

Fegyveresek elfoglalják a mekkai Nagymecsetet, 6.000 zarándokot túszul ejtenek. A lázadást több hetes véres ostrom után, francia különleges egységek segítségével sikerül leverni.

1980 – Megkezdődik a négyek bandájának a pere

Pekingben 1980. november 20-án megkezdődött a négyek bandájának pere. A négy kommunista vezetőt 1981. január 25-én halálra ítélték. A csoport a kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója volt, amely Mao felesége, Csiang Csing köré tömörült. Ôk (Csiang Csingen kivül Csang Csun-csiao, Vang Hung-ven és Jao Ven-jüan) kezdeményezték a Mao által elindított „kulturális forradalom” legvadabb kilengéseit. Négy héttel Mao halála (1976. szeptember 9.) után letartóztatták és „ellenforradalmi felforgatás” vádjával 1981. január 25-én halálra ítélték őket, majd később az ítéletet életfogytiglanra változtatták. Csiang Csing esetében – kétévi próbaidő után – életfogytiglani szabadságvesztésre enyhítették a büntetést. Mao-özvegye önkezével vetett véget életének 1991-ben, az „előkelő foglyoknak” fenntartott pekingi Csincseng fegyházban. Csang Csun-csiao volt miniszterelnök-helyettes 1983-ban már „csak” 18 évi börtönt kapott és 1998-ban egészségi állapotára való tekintettel szabadlábra helyezték. 2005-ben meghalt. Vang Hung-ven egykori pártelnök-helyettest később életfogytiglani börtönre ítélték, 1992-ben meghalt. Jao Ven-jüan, a négyek bandájának utolsó élő tagja, a Kínai Kommunista Párt egykori propagandafőnöke 1996-ban szabadult, húszévi börtön után. 2005. április 21-én hunyt el.

1989 – Tüntetés Prágában

200.000 ember tüntet a demokratikus jogokért.

1995 – Diána őszinte nyilatkozatot tesz

A walesi hercegné a BBC Televízióban bemutatott riportban elismeri, hogy megcsalta Károly herceget.

1998 – Épül a Nemzetközi Űrállomás

A Zarja modul pályára állításával kezdetét veszi a Nemzetközi Űrállomás építése.

1998 – Menedék

Oszáma bin Láden menedéket kap az afgán tálib milíciától.

1998 – Az amerikai dohánygyárak és 46 szövetségi állam megállapodást kötnek

A dohánygyárak 25 év alatt 206 milliárd dollár megfizetését vállalják a dohányzás káros hatásainak ellentételezésére.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás