2018. november 19., hétfő - Erzsébet

Mindenszentek napja van

A Gergely-naptár szerint az év 305. napja, az évből még 60 nap van hátra.

Mindenszentek napja van, a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a megdicsőült egyház ünnepe, amely 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, de egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től – ötven év után ismét – munkaszüneti nap.

2018. november 1., csütörtök

A Nap kel: 6 óra 26 perckor, nyugszik: 16 óra 28 perckor.
A Hold kel: 23 óra 46 perckor, nyugszik: 13 óra 48 perckor.

Névnapok

Marianna, Benigna, Benignusz, Benke, Igor.

Marianna

A női név a latin Marianus (magyarul Marián) férfinév latin női párjából, a Marianából eredhet, de lehet a Mariann továbbképzése is. A legtöbb nyelvben ma már a Mária és az Anna összetételének tekintik. Az 1960-as, 70-es és 80-as években gyakori név volt, az 1990-es években viszont már ritka, és a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Mindenszentek

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent, latinul: Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, majd Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, de egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től – ötven év után ismét – munkaszüneti nap. Az ünnep nem tévesztendő össze a Halottak Napjával, amelyet 998 óta a következő napon, november 2-án tart meg az egyház.

A Veganizmus Világnapja

A veganizmust 1994 óta (a brit Vegán Társaság megalakulásának 50. évfordulója apropóján) minden év november 1-jén ünneplik világszerte. E napon, valamint újabban egész novemberben, vagyis a „Vegán Hónapban”, mind az étrendi (az étkezések során minden állati eredetű élelmiszert elvetők), mind az etikai (az állatok mint érző lények mindennemű kizsákmányolása és leölése ellen tiltakozók), mind pedig a környezeti vegánok (az állatok leölését a környezetre ártalmasnak, nem fenntarthatónak vélők) megemlékeznek az életmód atyjairól, és igyekeznek különféle akciókkal felhívni a tágabb társadalom figyelmét az eszme jelentőségére. (Forrás: vegalife.hu)

November 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1636 – Nicolas Boileau
francia költő, esztéta, műkritikus
(† 1711)

1757 – Antonio Canova
olasz szobrászművész
(† 1822)

1818 – Szacsvay Imre
ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja
(† 1849)

1845 – Teleki Sámuel
világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja
(† 1916)

1879 – Teleki Pál
földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja
(† 1941)

1900 – Bruckner Győző
Kossuth-díjas kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja, az MTA tagja
(† 1980)

1930 – Árkus József
Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista
(† 1992)

1935 – André Tchaikowsky
(er. Robert Andrzej Krauthammer)
lengyel zeneszerző, zongoraművész
(† 1982)

1962 – Anthony Kiedis
amerikai zenész, basszusgitáros, énekes (Red Hot Chili Peppers)

1978 – Hámori Gabriella
Jászai-díjas színművésznő

November 1. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1496 – Filippo Buonaccorsi
olasz író
(* 1437)

1730 – Luigi Ferdinando Marsigli
olasz földrajztudós, műgyűjtő, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona és kalandor
(* 1658)

1883 – Bognár Ignác
zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya
(* 1811)

1896 – Degré Alajos
ügyvéd, a márciusi ifjak egyike
(* 1819)

1939 – Darányi Kálmán
politikus, miniszterelnök, a képviselőház elnöke
(* 1886)

1956 – Pietro Badoglio
olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök
(* 1871)

1964 – Bóka László Károly
József Attila- és Baumgarten-díjas író, irodalomtörténész, az MTA tagja
(* 1910)

1982 – King Wallis Vidor
magyar származású amerikai filmrendező
(* 1894)

1987 – Varga Tamás
Állami Díjjal kitüntetett matematikatanár, a matematikatanítás nemzetközileg elismert kiemelkedő egyénisége
(* 1919)

2008 – Jacques Piccard
svájci mélytengeri kutató és oceanográfus
(* 1922)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely november 1-jén történt

Kr. e. 82 – Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát

Lucius Cornelius Sulla Felix (Róma, Kr. e. 138 – Puteoli, Kr. e. 78) konzervatív római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt. Leginkább Caius Marius elleni polgárháborújáról és véres dictaturájáról ismert.

1335 – Királytalálkozó Visegrádon

I. Károly magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh–magyar–lengyel szövetséget.

1512 – Megcsodálhatók Michelangelo freskói

Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtus-kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.

1587 – Magyarország áttér a Gergely-naptár használatára

Ennek következtében ebben az évben október 21-ét november 1-je követi.

1755 – Földrengés következtében elpusztul Lisszabon kétharmada

A portugál főváros egyike volt Európa legszebb és leggazdagabb városainak. Épületeiben a mór, a reneszánsz, a gótikus hatás pazar egyvelege ötvöződött. Lakóinak száma meghaladta a 275 ezret. Ezt a sokszínűséget pusztította el az a drámai földrengés, melyet hatalmas tűzvész és pusztító tengerrengés kísért. Ez a kataklizma a modern kori európai civilizáció emlékezetében mind a mai napig élő, mély nyomokat hagyott.

A földrengés reggel 9 óra 30 perckor lepte meg az éppen ébredező város lakóit. Lefolyása gyors és intenzív volt, nem tartott tovább 10 percnél. Ez idő alatt három nagyobb lökéshullám rázta meg Lisszabont. A rengések pusztításából és kiterjedéséből a tudósok arra következtetnek, hogy erőssége elérhette a Richter-skála szerinti 8,6-os értéket. Feltételezett központja St.Vincent-től 200 kilométerre nyugat-délnyugatra, az Atlanti-óceánban lehetett. A legnagyobb pusztítást délnyugat Portugáliában okozta, de jelentős károk keletkeztek Marokkóban, Algériában és délnyugat Spanyolországban. A földmozgásokat érzékelték még Franciaországban, Svájcban, Itália északi részén és a távoli Finnországban is.

A rengés hatására Lisszabonban több tucat épület omlott össze, de ez csak a pusztulás kezdetét jelentette. A váratlan esemény nagy riadalmat okozott a főváros lakói között, akik pánikszerűen próbálták elhagyni otthonaikat, menteni életüket és legfontosabb értékeiket. Az összeomló házakban gazdátlanul hagyott, világításra használt gyertyák és a főzésre használt tüzek hamar lángba borították környezetüket. Az utcákat és köztereket ellepő menekülők miatt nem nyílt lehetőség az oltás megszervezésére. A tűz gyorsan terjedt, és rövid időn belül Lisszabon nagy része lángokban állt. A tűzvész öt napon keresztül dühöngött a városban, azok az épületek, melyeket a földrengés nem pusztított el, a lángok martalékaivá váltak.

Közvetlenül a földrengést követően sok lisszaboni lakos próbált menedéket keresni a tengerparton és a Tejo folyó torkolatban horgonyzó hajókon, ám kb. fél órával a rengést követően egy hatalmas hullám árasztotta el a partvidéket. A cunami végigpusztította a tengerpartot és a folyótorkolatot, az itteni épületeket egyszerűen összelapította, a lakónegyedeket elöntötte, a hajókat felborította és elsüllyesztette. A tengerparti területeken a cunami nagyobb pusztítást okozott, mint maga a földrengés. A vízoszlop magassága Lisszabonnál 6 méterre tehető, de egyes partszakaszon – a becslések szerint – ezt többszörösen meghaladhatta. Hatását a környező országokban is érzékelték. A hullámhegy csökkenő intenzitással elérte Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Hollandia partjait is, míg Gibraltárnál a Földközi-tenger 2 métert emelkedett, majd délutánra átkelt az Atlanti-óceánon, és egyméteres tengerszint-emelkedést okozott az Antillák szigetvilágában.

A hármas csapást követően a pusztítás leírhatatlan volt. A kataklizma 60.000 halálos áldozatot követelt, és letarolta a virágzó portugál fővárost. A kortársak kezdetben úgy gondolták, hogy a nagy földrengés isten büntetése volt a bűnös város számára, később azonban a tudományos szemléletmód kerekedett felül, és a figyelem az újjáépítésre összpontosult. Ennek az áldozatos munkának eredményeképpen jött létre a napjainkban is ismert, modern Lisszabon városszerkezete.

1800 – A Fehér Ház első lakója

John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik.

1818 – Megalapítják a Gazdasági Felsőbb Tanintézetet

Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg, Wittmann Antal, ausztriai és magyarországi uradalmai jószágkormányzójának, javaslatára Magyaróváron felsőfokú gazdasági ismeretek oktatása céljából megalapította a Gazdasági Felsőbb Tanintézetet. Az intézményben, melynek élére az alapító Wittmannt nevezte ki, kezdetben latin, majd német nyelven folyt az oktatás. 1849-ig magánintézetként működik, 1850-ben állami igazgatás alá kerül, majd 1874-ben felveszi a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia nevet. Nagy szerepet játszik a XIX. századi magyar mezőgazdasági tudományos kutatások fejlődésében.

1846 – Megnyitja kapuit a József Ipartanoda, a budapesti műegyetem elődje

Magyarországon a XIX. század közepén felsőfokú műszaki képzés csak a pesti egyetem mérnöki intézetében és a selmecbányai Bányászati Akadémián folyt. A pozsonyi országgyűlés 1836-tól szorgalmazta a műegyetem felállítását, de 1846. november 1-jén még csak középszintű ipariskolát hoztak létre: megnyílt a József Ipartanoda, amely az abban az évben ötvenéves hivatali jubileumát ünneplő József nádorról kapta a nevét. Ez az iskola volt a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje.

1848 – Görgey lesz a főparancsnok

Kossuth Lajos Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.

1876 – Megnyílik az Északi-tengeri-csatorna

Az Északi-tengeri-csatorna egy tengerjáró hajók számára épített 25 km hosszú vízi út Amszterdam és az Északi-tenger partja között. Amszterdam városa és a holland állam együttesen fogott hozzá 1865-ben a csatorna építéséhez, a munkálatok 11 évig tartottak. A csatorna mindkét végét a kor legnagyobb zsilipjei zárták le. Azóta többször is mélyítették és szélesítették, folyamatosan igazodva a hajóméretek növekedéséhez, és új zsilipkamrák épültek IJmuidennél 1896-ban és 1929-ben is. Ma a csatorna az egyetlen kapocs Hollandia második számú kikötője és a tenger között. 2006-ban közel 6.000 hajó közlekedett rajta, melyek 2004-ben az amszterdami kikötőkben 75 millió tonna árut rakodtak. Nyolc közúti és két vasúti alagút fut át alatta, és itt működik az egyetlen olyan komp a világon, amelynek fedélzetén buszmegálló található.

1884 – Időzónákra osztják a Földet

Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a Föld időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört az angliai Greenwichben jelölik ki.

1894 – Megjelenik a Billboard

Első alkalommal jelenik meg a Billboard Advertising (a későbbi Billboard) az Ohio állami Cincinnatiban.(A 8 oldalas havilap ára 10 cent, éves előfizetése 90 cent volt.

1896 – Magyarországon először rendeznek labdarúgó mérkőzést

Budapestre érkező angol atléták 1895 végén mutatták be a labdarúgást, majd 1896. november 1-jén a Pékerdőben (a volt BKV Előre és a mai MTK-pálya területén) rendezték az első mérkőzést. A „játékosok” főként utcai ruhában rúgták a labdát, s a sok sérülés miatt az új sport nem aratott nagy sikert. Az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést 1897. május 9-én rendezték a Millenárison a Budapesti Torna Club két csapata között.

1907 – II. Miklós cár összehívatja a harmadik birodalmi dumát

II. Miklós cár megválasztja, majd összehívatja a harmadik birodalmi dumát (parlamentet). Az 1918-ig összeülő négy orosz parlamentből az egyetlen, mely hivatali idejének mind az öt évét kitölti. II. Miklós cár a választójogi törvény önkényes megváltoztatásával egyértelmű konzervatív többséget és ezáltal reakciós halogató politikájához bázist biztosít magának. A második birodalmi dumát a cár nem sokkal korábban, júniusban radikális összetétel miatt oszlatta fel. (A baloldali pártok az 518 mandátumból 209-el rendelkeztek.) A birodalmi duma felállítása az 1905-ös orosz forradalom vívmánya volt. De az orosz összbirodalom népképviseleteként mégiscsak behatárolt politikai kompetenciája volt.

1911 – A világ első légitámadása

Az Olasz Légierő repülőgépe bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ezzel ez volt az első légi bombázás a világon.

1918 – Elsüllyesztik a Viribus Unitist

A pólai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. A hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét.

1918 – Kikiáltják a Bánáti Köztársaságot

Róth Ottó, bánsági német politikus kikiáltja a Bánáti Köztársaságot, hogy meggátolja a terület elcsatolását Magyarországtól és ennek megfelelően megszervezze a svájci-modell alapján.

1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett

A Lascaux-barlang darabszám és a műalkotások értéke szerint egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves.

1941 – Háborúellenes tüntetést tartanak Budapesten

A budapesti Kerepesi temetőben megkoszorúzták Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírját. A megmozduláson több ezren vettek részt, főleg munkások, munkásifjak és diákok, de jelen voltak szociáldemokraták és a polgári ellenzék képviselői is. A megemlékezés később tüntetéssé vált, amelyen a világháborúból való azonnali kilépést és a németekkel való szakítást követelték.

1952 – Felrobbantják az első hidrogénbombát

Hét évvel az első atombomba felrobbantása után az Egyesült Államok a Csendes-óceán középső részében, az Eniwetok-atoll (Marshall-szigetek) kísérleti telepén felrobbantja az első hidrogénbombát. Ezzel az Egyesült Államok a tömegpusztító fegyverrendszerek technológiai kifejlesztése terén visszaszerzi 1949-ben elvesztett fölényét a Szovjetunióval szemben. Egy évvel később a Szovjetunió saját hidrogénbombájának a felrobbantásával helyreállítja a szuperhatalmak közötti „atompattot”. A H-bomba „atyja” a magyar születésű Teller Ede fizikus, aki az USA-ban élt.

1954 – Algéria fellázad a francia uralom ellen

Az 1830-tól francia gyarmati uralom alatt álló Algériában fegyveres felkelés kezdődik az elnyomás ellen. Az algériai partokra települt főníciaiak az i. e. XII. században a törzsi szervezetbe tömörült őslakókat, a numidokat találták ott. A rómaiak uralma 430-ig tartott. A VII. században érkeztek az arabok, akik új vallást, politikai és közigazgatási apparátust, gazdasági-társadalmi rendet és nyelvet hoztak magukkal. A spanyol hódítással szemben az algériaiak a törököket hívták segítségül, akik 1541-től három évszázadra saját uralmuk alá vetették őket. 1830-ban a franciák támadták meg Algériát, és hatvan éven át tartó hódító háború után 1962-ig tartották megszállásuk alatt. A második világháború után felerősödött a függetlenségi mozgalom, 1954. november 1-jén fegyveres harc robbant ki, melynek élén a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) állt. A függetlenségért vívott harcban több mint másfél millió algériai vesztette életét, mire 1962 júliusában kikiáltották az ország függetlenségét.

1956 – Megalakul az MSZMP

A forradalom alatt a kommunista hatalom hívei új pártot alakítottak. A többek között Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc által alapított MSZMP – amelynek kezdeményezésére november 4-én ellenkormány, ún. forradalmi munkás-paraszt kormány alakult – vezetője Kádár János lett. 1956-89 között az MSZMP állampártként működött, s az egypárti diktatúrában kizárólagos hatalommal rendelkezett. A párt reformerői 1989. október 7-én kiváltak, s létrehozták a Magyar Szocialista Pártot.

1956 – Nagy Imre beszédet mond a rádióban

Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve, kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapján az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével[…] A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét. Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban érvényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességét. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, a közeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásában, mint történelme során még soha. Magyarország dolgozó milliói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, demokratikus és semleges Magyarországot!”

1961 – Sztálin testét eltávolítják a Mauzóleumból

Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból.

1968 – Közeleg a vietnami háború vége

Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások.

1995 – Megkezdődik a Dayton-i békekonferencia

Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.

1986 – Mérgező vegyi anyagok kerülnek a Rajnába

A bázeli Sandoz vegyi gyárban keletkezett nagy tűz után az oltóvízzel együtt igen mérgező vegyi anyagok kerültek a Rajnába. A víz szennyeződése olyan környezeti katasztrófát idézett elő, amelynek méreteit szakértők sem tudják felmérni. Még órákkal az éjfélkor bekövetkezett szerencsétlenség után is orrfacsaró gázfelhő üli meg a várost. A lakosokat felszólítják arra, hogy zárjanak be ajtót, ablakot és lehetőség szerint ne hagyják el otthonukat. Sok ezer hal elpusztulása után az NSZK hatóságai készültséget rendelnek el. Közben egy kb. 70 kilométer hosszú méregcsík képződik a folyón Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália között. A Német Szövetségi Köztársaságban sok helyütt le kell zárni a rajnai kutakat, a lakosságot tartálykocsikból látják el ivóvízzel. A következő két hónapban több más esetben is mérgezések történnek a Rajnának és mellékfolyóinak vegyi anyagokkal való szennyezése folytán.

1993 – Megszületik a maastrichti szerződés

Ennek értelmében a korábban használt Európai Közösség elnevezést Európai Unióra változtatják a tagállamok.

1996 – A Prisztás-gyilkosság

Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.

2004 – Barroso lesz az EB elnöke

José Manuel Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.

2007 – Grúzia felmondja az orosz békefenntartók tevékenységét

A grúz parlament és a kormány közös ülése úgy határoz, hogy Grúzia egyoldalúan felmondja az 1992. óta Dél-Oszétiában tartózkodó orosz békefenntartók tevékenységét.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás