2018. október 18., csütörtök - Lukács

Antonio Vivaldi

340 éve született a barokk-kori olasz zeneszerző, az évszakok megzenésítője

A Gergely-naptár szerint az év 63. napja, az évből még 302 nap van hátra.

1678-ban ezen a napon született Velencében Antonio Vivaldi (teljes nevén: Antonio Lucio Vivaldi) barokk-kori olasz zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap, aki bár számos operát írt, legismertebb szerzeménye mégis egy hangszeres mű, „A négy évszak”.

Antonio Vivaldi
(Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.)

Szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. 1703-ban szentelték áldozópappá, de hivatását nem sokáig gyakorolta, mivel saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.

1704-ben a Pio Ospedale della Pietà conservatorio (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A Pietà hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így több befolyásos uralkodóval, arisztokratával köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében Händel „Agrippina” című operáját, s valószínűleg ő is látta az operabemutatót, mert 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.

Első operájának bemutatójára 1713-ban, Vicenzában került sor nagy sikerrel, a következő évben már Velencében vitték színre következő dalművét. Ezután nem sokkal a velencei Sant’Angelo színház impresszáriója lett, operái pedig hamar meghódították Itália operaszínpadait, néhány év elteltével már Firenze, Róma, Mantova, Milánó színházai is rendeltek tőle operákat. Operaszerzőként egyre nagyobb hírnévre tett szert, Mantovában egy ideig Fülöp hessen–darmstadti herceg szolgálatába is lépett. 1720-ban jelent meg Benedetto Marcello korabeli operaéletet kifigurázó írása, amelynek egyik főszereplője ő volt. A zeneszerző 1725-ben Rómába utazott, ahol három operáját mutatták be, és valószínűleg XIII. Benedek pápával is találkozott.

1726-tól kezdve operabemutatóinak állandó női főszereplője Anna Girò, aki valószínűleg a Pietà növendéke volt. A lány nővére az ápolónője lett, a két nő velencei házában lakott. Ez számos pletykára adott okot, és Tommaso Ruffo kardinális végül ezért tiltotta ki Ferrarából. Az 1730-as években már egyre kevésbé becsülték meg, a Pietà is több fiatal zenészt alkalmazott, végül megvált tőle, így elhatározta, hogy elhagyja a lagúnák városát. Eladta mindenét és Bécsbe utazott, ahol VI. Károly császárnak akarta felajánlani a szolgálatait, akivel már korábban találkozott. Az uralkodó azonban hamarosan elhunyt, ő pedig tovább akart utazni Drezdába, de megbetegedett. 1741. július 28-án hunyt el, 63 éves korában – írja róla a Wikipédia.

2018. március 4., vasárnap

A Nap kel: 6 óra 18 perckor, nyugszik: 17 óra 34 perckor.
A Hold kel: 20 óra 30 perckor, nyugszik: 7 óra 46 perckor.

Névnapok

Kázmér, Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.

Kázmér

A férfinév a lengyel eredetű Kazimír magyaros alakja, jelentése: békealapító, békebontó (alapít, hirdet, béke). Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Március 4. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1394 – Tengerész Henrik
portugál herceg, felfedező
(† 1460)

1678 – Antonio Vivaldi
itáliai barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió, pap
(† 1741)

1875 – Károlyi Mihály
(nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós)
politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársaság elnöke
(† 1955)

1885 – Salamon Béla
(er. Saly Béla)
színész, komikus, kabaréigazgató
(† 1965)

1914 – Hegyi Barnabás
Kossuth-díjas filmoperatőr, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1966)

1926 – Kokas Ignác
Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes és Kiváló Művész
(† 2009)

1941 – Medveczky Ilona
(Thurn und Taxis hercegné)
táncosnő, színésznő, díva, Érdemes Művész

1942 – Sztevanovity Zorán
Kossuth-, Liszt-, eMeRTon- és Artiskus-díjas, szerb származású magyar előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző

1951 – Chris Rea
(Christopher Anton Rea)
brit rockgitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró

1972 – Jos Verstappen
holland Forma-1-es autóversenyző

Március 4. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1172 – III. István
Árpád-házi magyar király
(* 1162)

1832 – Jean-François Champollion
francia történész, régész, nyelvtudós, egyiptológus
(* 1790)

1852 – Nyikolaj Vasziljevics Gogol
orosz író
(* 1809)

1897 – Martin Lajos
matematikus, feltaláló
(* 1827)

1916 – Franz Marc
német expresszionista festő
(* 1880)

1951 – Meszlényi Zoltán
(Boldog Meszlényi Zoltán Lajos) vértanú püspök
(* 1892)

1992 – Veress Sándor
zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató
(* 1907)

1997 – Simándy József
(er. Schulder József)
Kossuth-díjas operaénekes, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1916)

2014 – Fekete László
ezüstcipős, BEK (BL)-elődöntős, KEK-negyeddöntős válogatott labdarúgó
(* 1954)

2014 – Hacser Józsa
(er. Hatscher Jozefin Mária)
Jászai-díjas színművésznő
(* 1931)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely március 4-én történt

1562 – A hadadi csata

I. Ferdinánd magyarországi vezérei legyőzik János Zsigmondot.

1835 – Per indul Wesselényi Miklós ellen

A liberális reformmozgalom erősödésével a kormányzat meggyőződésévé vált, hogy Magyarországon kiterjedt forradalmi szervezkedés létezik, melyet egy európai központból irányítanak. Az összeesküvés fejének Wesselényi Miklóst tekintették, akinek célját Magyarországnak a birodalomtól való elszakításában látták. Mivel bizonyítékkal nem rendelkeztek (nem is rendelkezhettek), más vádakkal indítottak politikai pereket. Ezek egyrészt a megfélemlítést, másrészt az ellenzék vezetőinek a közéletből való eltávolítását célozták.

Az első célpont Wesselényi volt, aki ellen egyszerre két per is indult. Erdélyben azzal a váddal, hogy cenzori engedély nélkül kinyomatta az országgyűlési napló néhány ívét, Magyarországon pedig az 1834. december 9-i szatmári vármegyegyűlésen, az örökváltság mellett tartott beszédéért, a kormányt bíráló kifejezéseiért hűtlenség vádjával indult eljárás ellene. Perét az ellenzék a szólásszabadság megsértésének tekintette. A feudális perrendnek megfelelő lassúsággal haladó per 4 év múlva, 1839-ben jutott el az ítélethirdetésig. A hűtlenséget nem lehetett bizonyítani, ennek ellenére 3 év börtönre ítélték. Két hónapnyi raboskodás után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenberg-be utazzék. Innen 1840-ben, a politikai perek elítéltjeinek adott amnesztia után tért haza. A per elérte egyik fő célját: az ellenzéki vezért kikapcsolta a politikai életből.

1849 – A Habsburgok kiadják az olmützi alkotmányt

1849 februárjában megértek a magyar ellentámadás lehetőségei. A Kossuth és Görgey között kialakult személyes ellentét miatt Kossuth nem Görgeyt, hanem a lengyel Henryk Dembiński-t nevezte ki fővezérré, a tábornok azonban csődöt mondott. Már működése kezdetén széttagolta a magyar főerőket, így aztán amikor a tél végén Windischgrätz megindult Debrecen felé, a február 26-27-i kápolnai csatában a magyar fősereg alig fele vett részt, s vereséget szenvedett.

Az elégedetlen tisztikar Szemere Bertalan országos biztos közreműködésével letette őt a fővezérségről. A csatát követően Windischgrätz túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött az Olmützben tartózkodó császári udvarba: „A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek”. E hadijelentés nyomán az udvari körök elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között folyó küzdelem végleges lezárására.

Március 4-én az uralkodó feloszlatta a szintén Olmützben ülésező birodalmi gyűlést, s új alkotmányt adott „népeinek”. Ez megszüntette az eddigi territoriális különbségeket, s mellékesen részekre osztotta Magyarországot is. Abszolút vétójogot adott az uralkodónak, a miniszterek neki, és nem a parlamentnek voltak felelősek. Az egyes tartományokat szűk, a helyhatóságokat viszont széles körű önkormányzati jogokhoz juttatta. Az alkotmány soha nem lépett hatályba, a háborúra hivatkozva elhalasztották bevezetését.

1945 – Brit-amerikai légitámadás a soproni vasúti célpontok ellen

Jelentős anyagi és emberveszteséggel járó brit-amerikai légitámadás ér soproni vasúti célpontokat, amely által igen komoly veszteség éri a magyar vasúti járműállományt. A szövetséges légierő nagy erejű csapása Szombathelyt is eléri.

1966 – John Lennon kijelentése nagy felháborodást kelt

John Lennon, a The Beatles együttes tagja, nagy felháborodást kiváltó interjúban kijelenti: „Népszerűbbek vagyunk, mint Jézus”.

1994 – Nukleáris robbanófejek érkeznek Oroszországba

Az Ukrajna, Oroszország és az USA által – 1993. január 14-én – kiadott háromoldalú nyilatkozat előírásainak megfelelően a 60 nukleáris robbanófejből álló első szállítmány elhagyja Ukrajnát és Oroszországba érkezik.

2012 – Vlagyimir Putyin harmadik elnöki ciklusát kezdi

Az orosz elnökválasztás első fordulójában a szavazók 63,75 százaléka adja voksát Vlagyimir Putyinra, így második forduló nélkül, a harmadik elnöki ciklusára térhet vissza a Kremlbe.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás