2018. május 22., kedd - Júlia, Rita

Gyabronka József (Fotó: YouTube.com)

65 éves lett ma a Jászai Mari-díjas színművész, Móka Miki egykori megformálója

A Gergely-naptár szerint az év 134. napja, az évből még 231 nap van hátra.

1953-ban ezen a napon született Budapesten Gyabronka József, Jászai-díjas színművész, akit több generáció is Móka Mikiként ismert meg, amikor a hetvenes években a Magyar Televízió Zsebtévé című sorozatában Levente Péter és Kovács Kata után átvette annak főszerepét. Gimnáziumi tanulmányai idején került először kapcsolatba a színészettel. 1969–1971 között szerepelt a Pinceszínházban, 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színházhoz szerződött, de még ebben az évben szerepelt először televízióban is. 1977-ben jelent meg Móka Mikiként, első játékfilmje pedig az Égig érő fű című gyermekfilm volt 1979-ben. A Madách Színház után 1991–1993 között Montrealban játszott, majd 1994–1999 között a győri Nemzeti Színház tagja volt. 1999–2002 között a Bárka Színházban játszott, 2002-2008 között a Krétakör Színház tagja volt. 2008-tól szabadfoglalkozású.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2018. május 14., hétfő

A Nap kel: 5 óra 7 perckor, nyugszik: 20 óra 14 perckor.
A Hold kel: 4 óra 56 perckor, nyugszik: 18 óra 53 perckor.

Névnapok

Bonifác, Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.

Bonifác

A férfinév a latin „homo boni fati”, azaz „a jó sors embere” jelentésű kifejezésből eredő Bonifatius férfinévre vezethető vissza. A magyar népi hagyományban a fagyosszentek egyike. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Május 14. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1925 – Nemeskürty István
többek között Kossuth-, József Attila-, Széchenyi- és Balázs Béla-díjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár
(† 2015)

1931 – Huszárik Zoltán
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, grafikusművész, Érdemes Művész
(† 1981)

1944 – George Lucas
amerikai filmrendező, producer, szövegíró

1948 – Kállai Bori
(er. Katona Irén)
színművésznő, Érdemes Művész

1952 – Robert Zemeckis
többek között Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező, producer, forgatókönyvíró

1953 – Gyabronka József
Jászai-díjas színművész

1961 – Tim Roth
(er. Timothy Simon Smith)
BAFTA-díjas amerikai színész

1969 – Cate Blanchett
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas ausztrál színésznő, filmrendező

1971 – Sofia Coppola
Oscar- és Arany Oroszlán-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer, színésznő, Francis Ford Coppola filmrendező lánya

1984 – Mark Zuckerberg
amerikai programozó, a Facebook megálmodója és létrehozója

Május 14. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1643 – XIII. Lajos
francia király (* 1601)

1866 – Weber Henrik
festőművész
(* 1818)

1980 – Bulla Elma
Kossuth-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1913)

1980 – Hugh Griffith
Oscar-díjas wales-i színész
(* 1912)

1987 – Rita Hayworth
(er. Margarita Carmen Cansino)
amerikai színésznő, díva
(* 1918)

1988 – Nyikolaj Fjodorovics Makarov
szovjet fegyvertervező
(* 1914)

1991 – Gerevich Aladár
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok kardvívó
(* 1910)

1995 – Kozmutza Flóra Emília
pszichológus, József Attila kezelője, utolsó szerelme, Illyés Gyula felesége
(* 1905)

1998 – Frank Sinatra
Oscar-, Golden Globe- és Grammy-díjas amerikai színész, énekes
(* 1915)

2015 – B. B. King
(er. Riley B. King)
Grammy-díjas amerikai blues-zenész, minden idők egyik leghíresebb blues-gitárosa
(* 1925)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely május 14-én történt

1610 – Francois Ravillac megöli IV. Henriket

A fanatikus katolikus François Ravaillac a nyílt utcán meggyilkolja IV. Henriket, Franciaország és Navarra királyát.

1693 – I. Lipót kiadja az Alvincziana resolutio-t

I. Lipót német-római császár, magyar király kiadja az Alvincziana resolutio-t (a Diploma Leopoldinum kiegészítését), amely kimondja az erdélyi kancellária elválasztását a magyarországitól.

1796 – Feltalálják a himlő elleni védőoltást

Edward Jenner, angol vidéki orvosnak feltűnik, hogy a veszélytelen tehénhimlőben megbetegedő fejőlányok a valódi, rettegett, általában halálos kimenetelű és igen elterjedt himlővel szemben védettek maradnak. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a tehénhimlő „immunizálja” a valódi himlőt, ezért beolt egy fiút, egy tehénhimlőben szenvedő beteg fertőző szérumával. A fiú elkapja a tehénhimlőt, a valódi himlővel szemben azonban immunis, védett marad. Ez volt a világ legelső himlő elleni védőoltása.

Jenner úttörő jellegű felfedezése – amelyet 1798-ban nyilvánosságra is hoz – azonban nem talál rögtön elismerésre. Ennek ellenére mégis megteremti egy új tudományág, az immunológia alapjait. Az elkövetkező évtizedekben különböző országokban kezdik el a kötelező oltások bevezetését, előbb csak járvány idején és a hadseregben, később általánosan, különös tekintettel a gyerekekre. Korábban az európai orvosok egy, a XVIII. század elején Isztambulban alkalmazott módszer nyomán himlőbetegek sebváladékának beoltásával kísérleteztek. Európában a VI. század óta pusztítanak himlőjárványok. 1676-ban sikerült megkülönböztetni a himlőt más fertőző megbetegedésektől. Kínában és Indiában a himlő bizonyíthatóan i. e. 1000-től terjedt el; akkoriban ott az oltás primitív formáit ismerték.

1811 – Paraguay kikiáltja függetlenségét

A spanyol gyarmati uralommal és az argentin bekebelezési törekvésekkel szembeni katonai győzelem után a dél-amerikai ország 1811-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezután – 1864-70 között Brazíliával, Argentínával és Uruguay-jal vívott háborúban – elvesztette lakosságának és területének nagy részét, az 1930-as években azonban megszerezte Bolíviától Chacót. 1954 októberében államcsínnyel hatalomra jutott Alfred Stroessner, akinek 34 éves diktatúrája a korrupción és az intézményesített terroron alapult. Az országban állandósult az ostromállapot, több ezer embert meggyilkoltak vagy nyomuk veszett. Mintegy kétmillió paraguayi keresett külföldön menedéket. A rendszer néhány tucat földbirtokos család és néhány gátlástalan külföldi befektető érdekeit szolgálta. 300 ezer parasztcsaládnak nem jutott földtulajdon, a lakosság 40 százaléka írástudatlan, 30 százaléka munkanélküli volt. A diktatúra bukásakor, 1989 februárjában kitűnt, hogy a Stroessner-kormány letartóztatott 12 tagja összesen mintegy kétmilliárd dollárt helyezett el svájci bankszámlákon: ez az összeg megfelelt a dél-amerikai állam akkori külföldi adósságállományának. 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, majd 1993 májusában megtartották az ország függetlenné válása óta az első demokratikusnak nevezhető általános választásokat. Ekkor a Colorado Párt jelöltje, a magyar családi gyökerekkel rendelkező Juan Carlos Wasmosy szerezte meg az államfői tisztséget, aki 1998-ig volt hatalmon.

1875 – Megjelennek a polgári adófajták Magyarországon

Az 1870-es évek közepén először jelentkező nagy államháztartási mérleghiány pótlására, fedezésére forrásokat kellett találnia a kormányzatnak, így 1875 során került bevezetésre Magyarországon a legtöbb polgári adófajta. Az egyenes adók közül a föld- (1875:VII.tc.), ház- (1875.XXIII.tc. az 1868.XXII.tc. időbeli hatályának meghosszabbításáról), kereseti- (1875:XXIX.tc.), tőkekamat-, járadékadó (1875:XXII.tc.). 1885-ben rögzítik még a vadászati és a vadászatra használt fegyverek utáni, a cselédtartás, a játékhelyiségek fenntartása, kocsi és ló tartása után fizetendő adót, az indirekt adók közül pedig a már korábban bevezetett cukor és sör fogyasztási adója után, a bor- és húsfogyasztás adóját is. A vállalkozási szférában két új adó jelent meg, egyrészt a vasúti és gőzhajózási szállítás után fizetendő adó, másrészt a bányaadó. Az állami bevételek fokozására módosították az illetékek rendszerét is. A bevétel szempontjából legdinamikusabban fejlődőnek a házadó, a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó bizonyult.

1915 – Elindul a német flottaprogram

A brit hadügyminiszterrel, Richard Burdon Haldane-nel folytatott 1912. februári tárgyalások kudarca után a birodalmi gyűlés új fegyverkezési programot hirdet meg: 1920-ig 41 csatahajót és cirkálót kell megépíteni. Haldane eredménytelen tárgyalásokat folytatott Theobald von Bethmann Hollweg kancellárral. Haldane csak akkor lett volna hajlandó szövetséget kötni, ha a németek csökkentik, vagy legalább lassítják flottájuk felfegyverzését. Amikor ebbe a haditengerészet vezetése nem egyezett bele, a császár és a kancellár azt ajánlotta az angoloknak, hogy kössenek semlegességi szerződést. Haldane ezzel a javaslattal tér haza. A brit kormány csak arra az esetre volt hajlandó semlegességét garantálni, ha Németországot éri támadás. Ezt azonban a berlini kormány kevésnek találta: ragaszkodott ahhoz, hogy a semlegesség kinyilvánítása minden olyan esetre vonatkozzon, amikor a német birodalom háborús konfliktusba keveredik.

1940 – Elhibázott német légitámadás

A német Luftwaffe tévedésből Rotterdam lakónegyedei ellen intéz légitámadást. Az áldozatok száma 900, melyet a holland külügyminisztérium propagandacélból 30.000-re növel.

1946 – A magyar parlament becikkelyezi a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt

A megállapodást 1946. február 27-én írták alá Budapesten. Ezt a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány kényszerítette ki, a nagyhatalmak hathatós támogatásával. Az egyezmény értelmében a csehszlovákiai hatóságok, annyi magyart telepíthettek ki, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A Csehszlovákiával lebonyolított lakosságcsere keretében 1948 áprilisáig Magyarországra került mintegy 70 ezer, s a már korábban érkezett 30 ezer magyar.

1948 – Kikiáltják Izrael Állam létrejöttét

Miután az utolsó brit csapatok is kivonultak, és lejárt a palesztinai brit mandátum, a zsidó Nemzeti Tanács David Ben Gurion elnökletével kihirdeti az önálló Izrael Állam megalakulását, bár határait még nem állapítják meg pontosan. Egy nappal később megint kiújulnak a harcok az arabok és a zsidók között. A parlamenti (Kneszet) választásokból a szocialista Izraeli Munkáspárt (Mapai Párt) kerül ki győztesen. Ben Gurion lesz a miniszterelnök, Chaim Weizmann pedig az önálló Izrael első államelnöke. Röviddel az Izrael önállóságáról szóló nyilatkozat után az arab csapatok zsidó településeket támadnak meg. Az izraeli kormány a Haganát, a katonasághoz hasonló titkos szervezetet törvényes katonai szervvé nyilvánítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közvetítési kísérletei a palesztinai kérdésben eleinte sikertelenek maradnak – szeptember 17-én zsidó terroristák agyonlövik Folke Bernadotte grófot, a svéd ENSZ-megbízottat. Az izraeli-egyiptomi küldöttség párizsi titkos tárgyalásai, melyek Izrael megalakulása után újra megindultak, októberben zátonyra futnak, mivel Izrael vonakodik lemondani a megszállt arab területekről. Csak 1949. február 24. és július 20. között kerül sor az Arab Liga és Izrael által megszállt területek elismerése alapján négy egyezmény megkötésére. A Gázai-övezet egyiptomi fennhatóság alatt marad, Transzjordánia Jordánia nyugati területének egy részét kapja. Jóváhagyják Jeruzsálem kettéosztását.

1955 – Létrejön a Varsói Szerződés

Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió miniszterelnökei Varsóban tanácskoztak. A megbeszélések utolsó napján barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá, egyesített fegyveres erőket hoztak létre. A Varsói Szerződés közvetlen előzménye az NSZK felvétele a NATO-ba május 9-én, az időzítés fő oka azonban az, hogy az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja, a szárazföldi összeköttetés biztosítása a Szovjetunió és az ausztriai megszálló szovjet csapatok között. Az új szerződés – bár szövege nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásával a szövetséges országokban – a „nyugati agresszorok elleni védelem” szükségességére hivatkozva megfelelő politikai keretet adott ehhez. A szerződés inkább volt a szocialista tábor Szovjetunióhoz való lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Vezető testületei a Politikai Tanácskozó Testület és az Egyesült Fegyveres Erők Vezérkara.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás