2018. május 22., kedd - Júlia, Rita

Fred Astaire (Fotó: YouTube.com)

Ma lenne 119 éves az amerikai filmsztár, énekes, a XX. század legnagyobb táncosa

A Gergely-naptár szerint az év 130. napja, az évből még 235 nap van hátra.

1899-ben ezen a napon született Nebraska állam Omaha nevű városában Fred Astaire (er. Frederick Austerlitz) amerikai filmsztár, táncos a Broadwayn, énekes és színész, aki 76 éves karrierje alatt 31 musicalt alkotott. George Balanchine és Nurejev tette őt a XX. század legnagyobb táncosává, a „Minden idők legnagyobb férfi sztárja” (Greatest Male Star of All Time) címet is megkapta. Gene Kelly egyszer azt mondta: „a tánc története a filmvásznon Astaire-rel kezdődik” – ekkor jelent meg a musicalek frontembere a filmvásznon. Sokszor dolgozott együtt Ginger Rogersszel, akivel tíz filmben szerepeltek együtt. Oscar Peterson négykötetes áttekintő albumot készített munkásságából, mely 1999-ben díjat is nyert. 88 éves korában hunyt el, 1987. június 22-én, Los Angelesben.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2018. május 10., csütörtök

A Nap kel: 5 óra 12 perckor, nyugszik: 20 óra 8 perckor.
A Hold kel: 3 óra 10 perckor.

Névnapok

Ármin, Pálma, Aina, Ainó, Ajna, Ajnó, Alda, Áldea, Alexia, Antónia, Armand, Armanda, Armandina, Blandina, Cserne, Csikó, Csörsz, Filadelfia, Gardénia, Gordána, Gordon, Jávorka, Jázmin, Joáb, Jób, Koridon, Mira, Miranda, Miretta, Palmira, Kada , Szolanzs.

Ármin

A férfinév valójában Arminiusnak, a cheruskok fejedelmének nevéből ered, jelentése: hadi férfi. Női párja az Ármina. Lehet azonban görög eredetű is, ekkor jelentése: örmény. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években a 65-84. leggyakoribb férfinév.

Pálma

A női név újabb keletű névadás, a pálma növény nevéből. Olasz megfelelője vallási ihletésű név, azok a gyerekek kapták, akik virágvasárnap születtek, mert az ünnep neve olaszul Domenica delle Palme. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: Madarak és Fák Napja

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10., megünneplésének napja azonban változó.

Magyarország: A Mentők Napja

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerület orvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és az által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét, a szolgálat születésnapjává nyilvánították. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.

Május 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1649 – Pápai Páriz Ferenc
orvos, az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi könyv írója
(† 1716)

1899 – Fred Astaire
(er. Frederick Austerlitz)
amerikai énekes, táncos, színész
(† 1987)

1929 – Kányádi Sándor
Kossuth-díjas író, költő, műfordító, A Nemzet Művésze

1930 – Horváth Gyula
Jászai-díjas színművész, Érdemes Művész
(† 2005)

1947 – Andai Györgyi
Jászai-díjas színművésznő
(† 2016)

1949 – Kornis Mihály
(er. Kertész Mihály)
József Attila-díjas drámaíró, színházi rendező, író

1957 – Lang Györgyi
énekesnő, műsorvezető, színésznő
(Pa-Dö-Dő)

1960 – Bono
(er. Paul David Hewson)
ír rockénekes, zeneszerző, szövegíró (U2)

1965 – Linda Evangelista
kanadai modell

1969 – Dennis Bergkamp
holland labdarúgó

Május 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1290 – II. Rudolf
osztrák főherceg
(* 1271)

1696 – Jean de La Bruyère
francia író, moralista
(* 1645)

1774 – XV. Lajos
francia király
(* 1710)

1863 – Stonewall Jackson
amerikai tábornok
(* 1824)

1904 – Andrej Petrovics Rjabuskin
orosz történelmi festő
(* 1861)

1977 – Joan Crawford
Oscar-díjas amerikai színésznő
(* 1904)

1979 – Bibó István
Széchenyi-díjas politikus, író
(* 1911)

1980 – Bálint Sándor
néprajzkutató
(* 1904)

1983 – Kazal László
táncdalénekes, komikus, színművész, Érdemes Művész
(* 1911)

2000 – Csordás György
Európa-bajnok úszó
(* 1928)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely május 10-én történt

1328 – Sárvár városi kiváltságokat kap

I. Károly városi kiváltságokkal ruházza fel Sárvárt, továbbá felmenti polgárait az Ausztriába irányuló kereskedelmi útvonalon a vámfizetés alól.

1436 – Zsigmond király végleg elhagyja Magyarországot

Zsigmond előbb Bécsbe, majd június elején Csehországba megy, a kormányhatalmat a királyi tanács itthon maradt tagjai gyakorolják.

1456 – Hunyadi Lászlót főkapitánnyá nevezik ki

V. László az északi megyékbe a csehek ellen indítandó had főkapitányává nevezi ki Hunyadi Lászlót.

1465 – I. Mátyás kitünteti Sopront

I. Mátyás Sopron városának a husziták (csehek) elleni háborúban szerzett érdemeiért a vörös viaszpecséttel való pecsételés jogát adományozza.

1497 – Amerigo Vespucci elhagyja Cádizt

Amerigo Vespucci a hírek szerint elhagyja Cádizt, az Újvilágba vezető első útján.

1503 – Kolumbusz Kristóf a Kajmán-szigeteken

Kolumbusz Kristóf a Kajmán-szigetekre érkezik, és elnevezi azt Las Tortugas-nak, az ott talált nagy számú tengeri teknősről.

1534 – Jacques Cartier Új-Foundlandra ér

Az India és Kína felé vezető északnyugati átjárót keresve ér Jacques Cartier Új-Foundlandra, melyre a francia korona nevében azonnal igényt is tart. Cartier, aki egy év múlva alaposabban bejárja a Szent Lőrinc-folyó vidékét és partján Montrealt is megalapítja, azt hiszi, hogy a folyó maga a keresett átjáró.

Mindenekelőtt az angolok, a franciák és a hollandok szerették volna megtalálni az Indiába és Kínába vezető rövidebb utat, hogy így elkerülhessék a spanyolok és a portugálok által ellenőrzött a Jóreménység fokát megkerülő útvonalat. Az átjáró keresése az észak-amerikai partvidék alapos feltérképezését eredményezte.

Jacques Cartier felfedezéseivel kezdődik az észak-amerikai francia gyarmatosítás. Az európai bevándorlás kezdetéig egész Észak-Amerika igen gyéren lakott. Az észak-kanadai és alaszkai területeken eszkimó törzsek élnek, melyek többnyire a partvonal mentén telepedtek le, mivel halászatból és tengeri emlősök vadászatából tartják fenn magukat. Hóházakban (iglukban) vagy kőből, tőzegből, gyeptéglából épített kunyhókban laknak. A délebbre fekvő kanadai erdőségekben atapaszk törzsek és az algonkin nyelvet beszélő indiánok élnek. E törzsek halászatból és vadászatból tartják fenn magukat. Csak a Felső-tó partján élő ojibák tértek már át a földművelésre.

Rajtuk kívül Észak-Amerika keleti részén élnek olyan indián törzsek, melyek földművelésből tartják fenn magukat. Az irokézek például már nem vándorolnak, megerősített falvakban laknak. Társadalmi berendezkedésüket a matriarchátus határozza meg. A nők birtokolnak, és a lányok örökölnek, de a nők választják a törzsfőt is. Az olyan délkeleti törzseknél, mint amilyen a nacsez, kasztrendszer van.

Észak-Amerika délnyugati részén, ahol többnyire aszályos vidékek találhatók, a vadász és gyűjtögető életmód jellemző. A termékeny területeken földművelést folytató pueblo indiánok telepedtek le, akik tömbszerű, többemeletes építményekben élnek. Itt is matriarchátus van. Ezzel szemben északnyugaton szigorúan hierarchizált berendezkedésű törzsek találhatók, melyek többnyire nyílt tengeri halászatból élnek. Az európaiak felfedezései és a lóhasználat megváltoztatja az észak-amerikai indián kultúrát.

1774 – XVI. Lajos lesz Franciaország királya

XV. Lajos halála után húszéves unokája, XVI. Lajos lép a trónra, akinek a felesége Marie Antoinette, Mária Terézia császárné leánya. XVI. Lajos olyan királyságot örökölt, mely a nép előtt minden tekintélyét eljátszotta, és pénzügyi helyzete is kilátástalannak tűnt. A király nem volt érett a feladatra. A jóakarat ugyan nem hiányzott belőle, és reformokkal is megkísérelte az ország helyzetének javítását, de hiányzott belőle az intelligencia és a politikai távlatok felismerése. Elhanyagolta az államügyeket, vadászattal és barkácsolással töltötte idejét.

Pedig XVI. Lajos uralkodása kedvező körülmények közepette indult. Elbocsátotta elődje gyűlölt minisztereit és megbízható tanácsadókat választott. Ezenkívül száműzte (1744) nagyapja gyűlölt kegyencnőjét, Jeanne Dubarry grófnőt az udvartól. Elkövette azonban azt a hibát, hogy a régi parlamenteket (törvényszékeket) újból összehívta, így azonnal létrejött egy királyellenes ellenzéki mozgalom. A parlamentek tiltakoztak az olyan reformok ellen, mint a kegydíjak eltörlése, a belső vámok megszüntetése, a szabad gabonakereskedelem és iparűzési szabadság bevezetése. A kiváltságosok veszélyben érezték régi jogaikat. Az udvarban nem Lajos, hanem Marie Antoinette uralkodott, aki értett ahhoz, hogy a királyt befolyása alá vonja, és akaratát az udvarnál érvényesítse. Marie Antoinette szép, okos, életvidám, léha teremtés volt. Az egyszerű nép életéről keveset tudott, mert mindig távol tartották tőle. Mikor valaki azt mondta neki, hogy a nép lázad, mert nincs kenyér, azt válaszolta: „Akkor egyen kalácsot”. A nagy udvartartás évente 34 millió frankot emésztett fel.

1775 – Kontinentális kongresszust tartanak Philadelphia-ban

Philadelphia-ban újból összeült a kontinentális kongresszus, melyben Georgia kivételével valamennyi Atlanti-óceán-parti gyarmat képviseltette magát. Céljuk a Nagy-Britanniával kirobbant összeütközéssel kapcsolatos lépések egybehangolása. A Lexington-i és a Concord-i győzelem hatására egy, George Washington vezetése alatt álló gyarmati hadsereg felállítása mellett döntöttek. Egyidejűleg azonban azt is hangsúlyozták, hogy a gyarmatok a koronához tartoznak, bár a kongresszus radikális szárnya a gyarmatok függetlenségének elérését tűzte ki célul, és a londoni reakciók hatására egyre több támogatót nyert meg. A kontinentális kongresszus első ülésszaka egy évvel korábban zajlott le, hogy együttes bojkott intézkedésekről hozzon döntéseket.

1796 – Napóleon győz az osztrákok ellen

Első koalíciós háború: I. Napóleon francia császár sorsdöntő győzelmet arat az osztrák erők fölött az Olaszországi Adda folyó Lodi hídjánál. Az osztrákok közel 2.000 katonát vesztenek.

1837 – Tőzsdepánik tör ki New Yorkban

A növekvő infláció és a túlhajszolt spekulációk hatására az amerikai gazdaságban az instabilitás légköre uralkodik, bankok és üzemek százai mennek tönkre. A New York-i bankok leállítják a készpénzkifizetést, gazdasági pánik tör ki. Bár a növekedés nem törik meg, de a csőd nyomán magasba ugrik a munkanélküliség mutatója. Számos tüntetésre kerül sor, az északi államokban a gyárak, a déli államokban pedig a hatalmas gyapotültetvények jutnak válságba. A gyapot jelenti az ország egyik legjelentősebb termékét. Hibás számítások következtében a gyapot ára a felére esik le, ami fizetési nehézségeket és az ültetvénytulajdonosok körében magas eladósodást von maga után. Különösen az észak-amerikai államok textiliparában gyökeret eresztő munkásmozgalom veszít befolyásából. A szakszervezetekhez főleg szakmunkások és kézművesek tartoznak. Ezek a növekvő iparosodás, az alacsony bérek, a gyermekmunka, a kézműves képességek alacsony megbecsülése és az ipari proletariátus általános lesüllyedése ellen lépnek fel.

1843 – A „Szózat” ősbemutatója

Először mutatják be a Nemzeti Színházban az Egressy Béni által megzenésített „Szózat”-ot.

1869 – Létrejön a vasúti összeköttetés Amerikában kelet és nyugat között

Az Utah állambeli Promontory Pointban az Union Pacific Vasút 1.086 mérföld hosszú szakaszát aranyszöggel kapcsolják össze a Central Pacific Vasút 60 mérföldes szakaszrészével. Elkészült az Egyesült Államok keletet és nyugatot összekötő, transzkontinentális vasútja. 1870-től rendszeres járatok indulnak Bostonból a kaliforniai Oakland-be. Az eseményt mindenütt megünneplik. A New York-i Central Parkban több mint 100 ágyú áll készen, hogy „a sínek esküvője” alkalmából díszsortüzet adjon. Chicago 3.000 ember és 1.600 ló díszfelvonulásával ünnepli az eseményt.

1871 – Létrejön a német-francia békekötés

Jules Favre Franciaország külügyminisztere és Otto von Bismarck gróf, német birodalmi kancellár békeszerződést írnak alá Frankfurt am Main-ban, amely lezárja a német-francia háborút. A két legsúlyosabb határozat kimondja, hogy Franciaországnak le kell mondania Elzász-Lotaringiáról a Német Birodalom javára és ötmilliárd frank háborús kártérítést kell fizetnie. Az összeg kifizetéséig a német megszálló csapatok Franciaországban maradnak. A porosz-német győzelem megváltoztatja az erőviszonyokat Európában, az új birodalom helyzetét erősíti, Elzász-Lotaringia megszerzésével padig állandósítja a német-francia ellentétet.

1877 – Románia kikiáltja függetlenségét

Románia, függetlenségi háború után, kikiáltja Törökországtól való függetlenségét, amit 1881. március 26-án ismernek el.

1887 – Megalakul az első mentőegyesület a fővárosban

A főváros fejlődése szükségessé tette a betegszállítás és életmentés megszervezését, hiszen korábban mindez jóformán a véletlenre, vagy az esetenkénti emberi találékonyságra volt bízva. Kresz Géza fővárosi tisztiorvos vezetésével a Bazilika mellett kezdte el tevékenységét a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME). Az induláshoz a szabadkőművesek gyűjtötték össze a pénzt. Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből áll. Az egyesület Markó utcai székháza 1890 júliusában készül el. 1902-ben a fővárosi mentőszolgálatot Európában elsőként gépkocsikkal látják el, de a lovas mentőkocsi is használatban marad. A BÖME a millenniumi kiállításon külön pavilonban mutatkozik be.

1896 – Megkezdődnek az első magyarországi filmvetítések

A millenniumi ünnepségekre a francia Lumiére-testvérek megbízottja is Budapestre érkezett: az 1896. április 30-án megnyílt körúti Royal Szálló kávéházi részében 1896. május 10-től 1897. április 5-ig vetítettek naponta többször félórás műsort az új találmány segítségével. Lumiére kiküldött szakemberei a díszfelvonulásról is készítettek mozgóképeket – ezek némelyike fennmaradt.

1924 – Hoover lesz az FBI igazgatója

John Edgar Hoover-t kinevezik az USA Szövetségi Nyomozóiroda (az FBI) igazgatójának, e hivatalt haláláig (1972-ig) tölti be.

1940 – Winston Churchill az új brit miniszterelnök

Nagy-Britanniában, Kent grófság Chilham és Petham falvaiban megkezdődik a német bombázás. Megbukik Neville Chamberlain kormánya, az új miniszterelnök Winston Churchill.

1940 – A német csapatok bevonulnak a Benelux államokba

A német csapatok a semleges Belgiumba, Luxemburgba és Hollandiába való bevonulásával kezdetét veszi a nyugati német támadás, amely Adolf Hitlert hat hét leforgása alatt „Nyugat-Európa urává” teszi. Hitler már 1939 végén, még mielőtt Varsó elesett volna, hozzáfogott a nyugati hadjárat előkészítéséhez. Október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat ad főparancsnokainak a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a Hitler által elrendelt támadás terveit. Eszerint a német hadseregnek három olyan országba kell bevonulnia, amelynek semlegességét Hitler előzőleg szavatolta.

A támadást november 12-re tervezték, de elhalasztották. 1940. május 10-én reggel 5 óra 25 perckor a német csapatok előzetes hadüzenet nélkül betörtek Belgiumba és Hollandiába. Luxemburgban egy csendőr figyelmeztette a német páncélos ék első katonáját a határsértésre, erre foglyul ejtették. Belgiumban és Hollandiában már az éjjel ejtőernyősöket dobtak le. A hollandiai harcok során Rotterdam bombázása megindította a polgári lakosság elleni légi háborút. Május 14-én tárgyalást kezdtek a körülzárt Rotterdam megadásáról.

A belga hadsereg segítséget kapott a brit és a francia hadosztályoktól, amelyek azonnal bevonultak, amikor jelentést kaptak a németek támadásáról. A németek gyors előretörése a La Manche-csatornához azonban elszigetelte a francia hadsereg zömét az északon, Dunkerque körül állomásozó egységektől. A brit expedíciós hadsereg parancsot kapott a visszavonulásra, s hogy Dunkerque-ben készüljön fel a behajózásra, mely igen nehéz katonai akció volt.

A semleges államok kapitulációjával és a dunkerque-i katlan bevételével véget ért a nyugati támadás első szakasza. Június 5-én a francia hátország elleni előrenyomulással megkezdődött a világháború második szakasza. A német csapatok átlépték a Somme-ot, s a Maginot-vonal mögött előretörtek a svájci határig. Június 14-én megszállják Párizst. Június 22-én a franciák Compiègne-ben aláírják a fegyverszüneti egyezményt a Német Birodalommal. Az Atlanti-óceáni partokat és a Genf-Tours-vonalat a német csapatok szállják meg, melynek költségeit Franciaország köteles fedezni.

1941 – Rudolf Hess repülőgépen Skóciába repül

A II. világháború idején Rudolf Hess, német birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese 1941. május 10-én, nagy feltűnést keltve, az általa vezetett repülőgépen Skóciába repült. Az volt a célja, hogy ismerőse, Hamilton herceg közvetítésével felvegye a kapcsolatot a brit kormánnyal, hogy még a Szovjetunió elleni német hadjárat megkezdése előtt különbéke jöjjön létre Anglia és Németország között.

Az eddigi dokumentumok tanúsága szerint saját kezdeményezésére ment Angliába, bár sokan ezt vitatják, s többen Hitler megbízását sejtik, de erre nincs bizonyíték. Az akció nyomán az angolok a német vezetőt börtönbe zárták, majd a háború után – a többi náci főbűnössel együtt – a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék elé állították, ahol életfogytiglani fogházbüntetésre ítélték.

Hess 1987-ben halt meg a nyugat-berlini Spandau börtönében. A hivatalos változat szerint öngyilkos lett. Az 1992-ben Londonban nyilvánosságra hozott Hess-iratokból sem eldönthető az, amire a történészek a leginkább kíváncsiak voltak: a brit titkosszolgálat csapdájába esett-e Hess, vagy alapos okkal számíthatott-e arra, hogy békeajánlatához együttműködőkre lel brit előkelő körökben.

1947 – Műkincsek érkeznek haza

Hazatért Magyarországra a II. világháború alatt a nyilasok által kihurcolt népművészeti műkincsek legnagyobb hányada.

1954 – Megjelenik a világ első rock and roll dala

Bill Haley és együttese, a Comets, megjelenteti a „Rock Around the Clock” című számot, ez az első rock and roll szám, amely első helyre kerül a slágerlistákon. Címének magyar, „Rock az óra körül” fordítása hibás, helyesen „Rock éjjel-nappal”.

1960 – Tengeralattjáróval a Föld körül

Az USS Triton nukleáris tengeralattjáró elsőként kerüli meg a Földet felmerülés nélkül.

1981 – François Mitterrand lesz Franciaország első szocialista köztársasági elnöke

François Mitterrand – miután két ízben is sikertelenül indult a köztársaságielnök-választáson – a Szocialista Párt politikusaként az ötödik köztársaság sorban negyedik elnöke lett, s hivatalát két cikluson, azaz tizennégy éven át, 1995-ig töltötte be. Az andorrai alkotmány értelmében hivatali ideje alatt egyúttal az Andorrai Hercegség társhercege is volt.

1986 – Jean-Louis Étienne eléri az északi sarkot

Az orvos 63 nap alatt egyedül és gyalog tett meg ezer kilométert a Jeges-tenger sarki jégmezőin.

1996 – Először ünneplik a Madarak és Fák Napját

Az 1800-as évek végétől szemlátomást pusztult erdő, mező. Az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Már ebben az évben Chernel István ornitológus szervezett Madarak és Fák Napját. Hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról.

Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitoéógiai Központ – Hermann Ottó irányításával – jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra. A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján ünnepli az ország.

1996 – A Mount Everest eddigi legsúlyosabb balesete

A Mount Everest csúcsa közelében kitörő „hirtelen vihar” nyolc hegymászó életét követeli. A hegy történetében ez az eddigi legsúlyosabb baleset. A halottak között tapasztalt hegymászók, hivatásos hegyi vezetők is voltak, mint Rob Hall vagy Scott Fischer.

1997 – Földrengés Iránban

Földrengés pusztít az északkelet-iráni Ardekul városa mellett, a halálos áldozatok száma több mint 2.400.

2001 – Tömeghisztéria egy focimeccsen

Ghánaban, egy futballmeccsen kitört tömeghisztériában több mint 120 ember veszti életét.

2002 – Elítélnek egy FBI ügynököt

Robert Hanssen FBI ügynököt kegyelmi lehetőség nélkül, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, amerikai titkok Moszkvának történt eladásáért, 1,4 millió dollár készpénz és gyémántok ellenében.

2005 – Sikertelen merényletkísérlet az USA elnöke ellen

George W. Bush, az Egyesült Államok elnökétől kb. 30 méterre csapódik be egy kézigránát, Tbilisziben (Grúzia) tartott beszéde közben. A gránát hibás, nem robban fel. Vlagyimir Arutinjan később beismeri, hogy ő dobta a kézigránátot.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás