2018. június 23., szombat - Zoltán

Prince (Fotó: Free Wallpaper)

Ma lenne 60 éves a két éve elhunyt amerikai zenész-énekes

A Gergely-naptár szerint az év 158. napja, az évből még 207 nap van hátra.

1958-ban ezen a napon született Minneapolisban Prince (er. Prince Rogers Nelson), Oscar-, Golden Globe- és hétszeres Grammy-díjas amerikai zenész, énekes és dalszövegíró, több mint három évtizedig volt meghatározó alakja a popzenének. Többféle zenei stílusban alkotó, stílusötvöző, új hangzásokat létrehozó kísérleteiről ismert művész volt. Első két albumát a R’n’B és a pop hangzás jellemezte. E lemezek felvételekor gyakorlatilag minden hangszeren ő játszott. 1980-tól számítják úgynevezett Minneapolis sound korszakát, mely sajátos keveréke a funky, rock, pop, szintipop és new wave hangzásnak. Munkásságában fentiek mellett a soul, a blues, a pszichedelikus, dzsessz és a hiphop is megjelentek. Jellemző volt rá a zenei stílusokkal folytatott kísérletezés, extravagáns és nagyvonalú színpadi megjelenés. 57 évesen hunyt el 2016. április 21-én. Holttestét egy liftben találták meg stúdiója épületében, halálát gyógyszer-túladagolás okozta.

2018. június 7., csütörtök

A Nap kel: 4 óra 46 perkor, nyugszik: 20 óra 39 perckor.
A Hold kel: 1 óra 39 perckor, nyugszik: 13 óra 2 perckor.

Névnapok

Róbert, Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.

Róbert

A férfinév a germán Hrodebert, Rodebert nevekből alakult ki, jelentése: dicsőség, hírnév + fényes, híres. Női párja a Roberta, Robertin, Robertina. Az 1990-es években a igen gyakori név volt, a 2000-es években a 39-47. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Június 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1848 – Paul Gauguin
posztimpresszionista francia festőművész
(† 1903)

1862 – Lénárd Fülöp
Nobel-díjas fizikus
(† 1947)

1896 – Nagy Imre
politikus, miniszterelnök, az 1956-os forradalom mártírja
(† 1958)

1934 – Zádor Ervin
olimpiai bajnok vízilabdázó
(† 2012)

1940 – Tom Jones
(er. Thomas Jones Woodward)
Grammy-díjas brit énekes

1944 – Kiss Jenő
Jászai-díjas színművész

1952 – Liam Neeson
(er. William John Neeson)
észak-ír színész

1958 – Prince
(er. Prince Rogers Nelson)
Grammy-díjas amerikai zenész, énekes, dalszövegíró, producer
(† 2016)

1981 – Anna Kurnyikova
orosz teniszezőnő

1988 – Michael Cera
kanadai színész

Június 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1660 – II. Rákóczi György
erdélyi fejedelem
(* 1621)

1843 – Friedrich Hölderlin
német költő
(* 1770)

1907 – Edward Routh
angol matematikus
(* 1831)

1932 – Petrik Lajos
vegyész, keramikus
(* 1851)

1938 – Dsida Jenő
erdélyi magyar katolikus költő, műfordító
(* 1907)

1951 – Nadler Herbert
vadászati szakíró
(* 1883)

1968 – Fjodor Vasziljevics Tokarev
szovjet–orosz fegyvertervező
(* 1871)

1978 – Ronald Norrish
Nobel-díjas brit kémikus
(* 1897)

2011 – Jorge Semprún
spanyol író, politikus
(* 1923)

2015 – Christopher Lee
brit színész
(* 1922)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely június 7-én történt

1206 – Pápai felszólítás

III. Ince pápa felszólítja a magyarországi főpapokat és főurakat, hogy tegyenek hűségesküt II. András születendő fiának, a majdani IV. Bélának.

1243 – IV. Béla kiváltságokat bővít

IV. Béla megerősíti és bővíti a szepesi nemesek kiváltságait és rögzíti katonáskodási kötelezettségeiket.

1494 – A spanyolok és a portugálok felosztják a világot

Hosszabb diplomáciai előkészületek után a spanyol Tordesillas városban konferenciára került sor a két nagyhatalom, Spanyolország és Portugália között. A tárgyalások a már felfedezett és ezután felfedezendő világ érdekszférákra való felosztásáról folytak. A szerződés, amelyet a konferencia végeztével mindkét gyarmati hatalom aláírt, a következő szabályozásokat tervezte:

  • a világot két részre osztják, a demarkációs vonal északról délre húzódik az Azori-szigetektől mintegy 370 mérföldnyire;
  • Spanyolország kapja az ettől a határtól nyugatra fekvő, Portugália a keletre fekvő területeket;
  • azok a felfedezések, melyeket bármely fél a másik területén tesz, a világnak azon a részén uralkodó mindenkori gyarmati hatalmat illetik meg;
  • ezen szerződés érvénybelépésének határideje a szerződés évének, azaz 1494. júliusának 20. napja.

A szárazföld és a tengerek felosztása után maradt még a demarkációs vonalak bemérése, amit rendezni kellett. Mindkét fél megegyezett egy tíz hónapos határidőben, melyen belül a szerződést kötött uraknak kettő vagy négy evezőshajót kell küldeniük, hogy a fentnevezett vonalat közösen meghúzzák. Továbbá megegyeztek abban, hogy Spanyolországnak szabad átutazási joga van a Portugália befolyása alatt álló területeken, hogy így az Azori-szigetektől nyugatra eső saját területeire eljuthasson.

VI. Sándor pápa 1493-ban született javaslatához képest a demarkációs vonal egyértelműen nyugatra tolódott, ami Portugáliát juttatta előnyökhöz. A Tordesillas-i szerződés létrejöttében a pápának is fontos szerepe volt. A Borgiák híres spanyol nemesi nemzetségéből származó VI. Sándor már egy évvel azelőtt az „Inter caetera divinae” bullában kölcsönös megállapodást indítványozott Spanyolország és Portugália között, hogy a gyarmatpolitikai konfliktusokat elkerüljék. Az ugyanebben az évben létrejött rendelet, a „Dudum siquidem” kiegészítette a pápai indítványt. Mindkét esetben Spanyolországból származó javaslatok képezték a szöveg alapját. Portugál részről azt gyanították, hogy a Borgia-pápa spanyol hazájának akar kedvezni.

1703 – II. Rákóczi Ferenc kiadja kiáltványát a szabadságharc okairól és céljáról

II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja a keresztény világ számára latin nyelvű, “Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera” (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc

1917 – A Messines-i csata

Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10.000 német katonát ölnek meg.

1919 – Clemanceau jegyzéket intéz a tanácskormányhoz

A párizsi békekonferencia munkáját és az antant politikáját irányító Legfelsőbb Tanács (Clemenceau, Orlando, Wilson és Lloyd George) június 5-én megvitatta a csehszlovák hadsereg veresége nyomán kialakult helyzetet. Clemenceau, mint a békekonferencia elnöke június 7-én a tanácskormányhoz intézett jegyzékben követelte a felvidéki támadás haladéktalan beszüntetését. Engedelmesség esetén kilátásba helyezte: meghívják a magyar fél képviselőit Párizsba, és megkötik a békeszerződést.

Kun Béla június 9-i válaszában azt írta, Csehszlovákia szegte meg az 1918. novemberi belgrádi fegyverszüneti egyezményt, a Tanácsköztársaság védelmi háborút folytat, amit hajlandó beszüntetni, ha az érdekelt államok Bécsben tárgyalnak a fegyverszüneti egyezményről. Június 11-én a párizsi Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta, majd a következő napon a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a véglegesnek tekintett csehszlovák-magyar és román-magyar határvonalakat.

1921 – Franciaország támogatásával megalakul a Kisantant, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia szövetségi rendszere

A kisantant megalakításának első lépése Csehszlovákia és Románia 1921. április 23-án kötött szövetsége volt, majd Csehszlovákia és Jugoszlávia is szövetségi szerződést írt alá. Ezután 1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, s ezzel kialakult a kisantant. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia katonai-politikai szövetségi rendszere kezdettől fogva élvezte Franciaország támogatását. Célja a Duna-medencében és a Balkán-félszigeten az első világháború befejezése után született párizsi békeszerződések és a kialakult erőviszonyok fenntartása volt, de mindenekelőtt Magyarország és Bulgária ellen irányult. Volt bizonyos mértékű szovjetellenes vonás is a kisantant politikájában, Adolf Hitler hatalomra jutása után pedig a szövetség náciellenes vonása erősödött meg. Elsősorban Magyarország esetleges revíziós igényeit, Magyarország és Ausztria újraegyesülését és a Habsburg-monarchia helyreállítását ellenezték. A három kétoldalú szerződést 1929. május 21-én egyidejűleg hosszabbították meg Belgrádban. A kisantant az 1930-as évektől az agresszív német és olasz diplomácia, valamint az angol és francia megbékéltetési politika miatt elvesztette súlyát, fellazult, majd az 1939-es müncheni egyezmény után végleg felbomlott.

1951 – Végrehajtják az utolsó halálos ítéletet a náci háborús bűnösökön

Landsbergben felakasztották Paul Bodel-t, Werner Braune-t, Erich Naumann-t és Otto Ohlendorf-ot, akiket zsidók, cigányok és más „nemkívánatos elemek” tömeges legyilkolásában találtak bűnösnek. Szintén felakasztották Oswald Pohl-t, a koncentrációs táborok igazgatási vezetőjét, aki így felelős volt a varsói gettó lerombolásáért, valamint Georg Schallenmair-t és Otto Schmidt-et, akik Buchenwaldban ismeretlen számú foglyot gyilkoltak meg.

1979 – Először tartanak közvetlen választásokat az Európai Parlamentbe

1979. június 7-10. között Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Olaszországban megrendezték az első közvetlen választásokat az Európai Parlamentbe. A választásokon való részvétel igen változó volt: a legmagasabb a résztvevők aránya Olaszországban (85%), a legalacsonyabb pedig Nagy-Britanniában (32%). Az Európai Parlamentben 410 képviselő foglal helyet: 112 szocialista és szociáldemokrata, 106 kereszténydemokrata, 63 konzervatív, 44 kommunista és 40 liberális.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás