2018. június 23., szombat - Zoltán

Giacomo Casanova (Fotó: YouTube.com)

220 éve hunyt el a szerelmi kalandjairól híressé vált velencei kalandor, író

A Gergely-naptár szerint az év 155. napja, az évből még 210 nap van hátra.

1798-ban ezen a napon hunyt el 73 évesen, Csehországban Giacomo Casanova (teljes nevén: Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt), velencei kalandor, író, akinek fő műve az Életem története címmel, halála után kiadott emlékirata volt, amit francia nyelven írt. Önéletrajza nagyrészt szerelmi kalandjairól szól, ezért neve később a nőcsábászok, szívtiprók szinonimájává vált. A jelenlegi legteljesebb kiadásban mintegy 4.000 oldalas alkotás emellett – a cselekmény helyenként regényes túlzásaitól eltekintve – meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról, annyira, hogy a szereplők nagy részét más forrásokból is azonosítani lehet. Ennek alapján az elmúlt két évszázad alatt kialakult az irodalomtörténet és az európai történelem kutatásának egy önálló ágazata, a nemzetközi Casanova-kutatás, ami sok eredményt hozott, számos érdekes tényt tárt fel Casanova koráról.

2018. június 4., hétfő

A Nap kel: 4 óra 47 perckor, nyugszik: 20 óra 37 perckor.
A Hold kel: 0 óra 12 perckor, nyugszik: 9 óra 54 perckor.

Névnapok

Bulcsú, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerény, Kerubina, Tormás.

Bulcsú

Ismeretlen eredetű régi magyar férfinév. A búcsú és bocsát szavakkal való összefüggése erősen vitatott. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: A Nemzeti Összetartozás Napja

Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (282.870 km2-ről 92.607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. A trianoni békeszerződés aláírásának napját 2010. május 31-én az Országgyűlés A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Az Erőszak Ártatlan Gyermekáldozatainak Világnapja

1982-ben az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülést hívott össze az izraeli agresszió miatt, amelynek ártatlan palesztin és libanoni gyermekáldozatai voltak. Ennek emlékére hívták életre a világnapot, amelyen azokra a magánszemélyekre és szervezetekre irányul a figyelem, akik a gyermekek elleni erőszak megelőzéséért és jogaikért küzdenek mindennapi munkájuk során, legyen az fizikai, mentális vagy érzelmi agresszió. Egyre riasztóbb statisztikai adatokról tudunk a gyermekek elleni erőszak változatait és előfordulását illetően. Az áldozatok védelméhez folyamatos nemzetközi tárgyalások megkezdésére és összehangolt akciókra van szükség.

Június 4. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1741 – Rájnis József
költő, bölcseleti és teológiai doktor, tanár, műfordító
(† 1812)

1930 – Horváth Ádám
Kossuth-, Balázs Béla- és Erkel-díjas televíziós rendező, Érdemes és Kiváló Művész

1942 – Béres Ilona
Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Művésze

1946 – Halmos Béla
Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedűtanár, A Népművészet Mestere
(† 2013)

1961 – Gyurcsány Ferenc
közgazdász, politikus, miniszterelnök

1972 – Kolonics György
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok kenus
(† 2008)

1972 – Szabó T. Anna
József Attila-díjas költő, műfordító

1975 – Angelina Jolie
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

1978 – Válóczy Szilvia
költő, író

1985 – Lukas Podolski
lengyel származású, világbajnok német labdarúgó

Június 4. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1708 – Brajkovics Márton
katolikus főpap
(* 1664 k.)

1798 – Giacomo Girolamo Casanova
velencei író, kalandor
(* 1725)

1946 – Simonyi-Semadam Sándor
politikus, ügyvéd, miniszterelnök
(* 1864)

1965 – Lengyel Géza
botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja
(* 1884)

1976 – Latinovits Zoltán
Kossuth-, Jászai- és Balázs Béla-díjas színművész, Érdemes Művész
(* 1931)

1977 – Kovács Margit
Kossuth-díjas keramikusművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1902)

1996 – Ivánka Csaba
Jászai-díjas színművész, rendező
(* 1948)

2004 – Faragó Vera
(er. Feuerwerker Deborah)
Jászai-díjas színművésznő
(* 1937)

2004 – Nino Manfredi
olasz színész
(* 1921)

2014 – Chester Nez
második világháborús amerikai katona, navaho kódbeszélő
(* 1921)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely június 4-én történt

1783 – II. József rendeletet ad ki

II. József magyar király Nagyszebenben kiadja a jobbágy nevet és kötelezettségeket eltörlő és a személyes szabadságot biztosító rendeletét.

1796 – Kecskeméten megtartják az első színházi előadást

Az első színházi előadásra az Arany Sas Vendéglő udvarán került sor. A város első állandó színházi helyisége 1833-ban épült fel. A jelenleg is működő színház épületét 1896 októberében avatták fel. A színház az államosítás után, 1949-ben vette fel a város nagy szülötte, Katona Józsefnek a nevét. 1951-től önálló társulatával jelentős szerepet játszik a magyar színházi életben.

1832 – Választójogi reformot léptetnek életbe Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában elfogadják az első „Reform Bill”-t, a brit alsóház megválasztásának választójogi reformját. Átalakítják a választói körzeteket; a városok mandátumhoz jutnak és a választásra jogosultak számát a választójog gyakorlásához szükséges birtokállomány csökkentése útján felemelik. A választójog megszerzéséhez a városlakóknak 10 font évi jövedelemmel és földbirtokkal kell rendelkezniük. A reform a városi-polgári középrétegeket nagyobb politikai befolyáshoz juttatja és korlátozza a földbirtokos arisztokrácia hagyományos túlsúlyát. A kormányzati döntéseket az alsóház parlamenti többséghez köti. A lakosság túlnyomó többsége a választásra jogosultak számának emelkedése ellenére sem jut szavazati joghoz. A választójogi reformot heves viták után fogadják el. A felsőház kétszeri elutasító döntése forradalmi nyugtalanságot váltott ki a vidéken, s a nemesség és a nagypolgárság elleni támadásokhoz, polgárok és munkások tüntetéseihez és petícióihoz, valamint fenyegető gazdasági válsághoz vezetett. Anglia vezetői azonban tisztában voltak a reformok fontosságával.

1852 – Ferenc József Magyarországra látogat

Ferenc József 1852 nyarán járt először uralkodóként Magyarországon. Rendeztek számára népművészeti bemutatót, bánya- és üzemlátogatást, minden érdekelte, és fáradhatatlan volt. Nem megbékélni jött a rebellis országba, hanem megszemlélni az engedelmes alattvalókat. Tapasztalhatott túláradó alázatot és merev csendet. A városi bevonulásokra a köznépet vonzotta a kíváncsiság, s az uralkodó pontosan tudta, hogy a látottakból csak felületesen ítélhet, a benyomásokból le kell vonnia, „ami megrendelve, kiszámítva, betanulva volt”.

1859 – A magentai ütközet

Az osztrákok vereséget szenvednek a francia-piemonti haderőtől.

1878 – Megkötik az angol-török védelmi és szövetségi egyezményt

Az Egyesült Királyság és Törökország megállapodnak, hogy Ciprus brit felügyelet alá kerül. Cserébe az angolok segítséget ígértek a Portának Oroszország ellen.

1912 – Merénylet a magyar miniszterelnök ellen

Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg gróf Tisza István miniszterelnök ellen.

1916 – Megindul a Bruszilov-offenzíva

Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-Kőrösmező-Brody-Csernowitz szakaszon.

1920 – A magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést

A magyar kormány nevében Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írta alá a 14 részből álló békeszerződést. Ennek első része a Népszövetség alapokmányát tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor 20.886.487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3.241.895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt.

Fotó: Wikipédia

Benárd Ágost a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár elhagyja a trianoni békediktátum aláírása után a Versailles-i, Nagy-Trianon kastélyt
(Fotó: Wikipédia)

A békeszerződés harmadik részébe iktatták az ún. kisebbségi szerződést, amely az uralkodó nemzettel egyenlő jogokat kívánt garantálni minden állampolgárnak az élet minden területén. A békeszerződés katonai intézkedései értelmében csak ún. zsoldos, vagyis önkéntes és nem az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereget tarthatott fenn az ország, s létszáma nem haladhatta meg a 35 ezer főt. Nem alkalmazhatott a modern hadviselésben elsőrendű fontossággal bíró fegyvernemeket.

A jóvátételi klauzula 1921. május 1-jétől kezdődően, 30 esztendőn át törlesztendő jóvátétel kötelezettségét mondta ki, de még nem állapította meg, mekkora összeget kell fizetnie Magyarországnak az általa okozott károkért pénzben, illetve egyéb szállítmányokban. A jóvátétel zálogául a szövetségesek jóvátételi bizottsága lekötötte a magyar állam minden vagyonát és bevételi forrását.

1942 – Elkezdődik a Midway-szigeteki ütközet

Az egyik legnagyobb második világháborús tengeri ütközet fordulópontot hoz a háború Csendes-óceáni hadszínterén.

A Midway-szigeteki ütközet

A Midway-szigeteki ütközet

1966 – A kínai kommunista párt kulturális forradalmat hirdet

A kulturális forradalom meghirdetéséről és a Vörös Gárdák megalakulásáról szóló közlemény a kínai kommunista párt folyóiratában jelent meg. 1964-65-ben Kínában kiéleződtek a politikai-ideológiai nézeteltérések. A maoisták a népi demokratikus hatalmat gyakorlatilag szétzúzták, és katonai-bürokratikus diktatúra formájában nacionalista hatalmat teremtettek. Meghirdették a „Nagy Kulturális Forradalmat”, amelynek programadó cikke a Kínai Kommunista Párt elméleti folyóiratának (Vörös Zászló) 1966. júniusi számában jelent meg. Ennek nyomán megalakultak a Vörös Gárdák, amelyek a Népi Felszabadító Hadsereg segítségével nemcsak a pártvezetőket mozdították el, hanem minden ún. burzsoá reakcióst, és a „kapitalizmus szálláscsinálóit” is, akik funkcióban voltak. A tízéves társadalmi és politikai felfordulás az iskolák és egyetemek bezárásához, az üzemek leállításához vezetett, és sok millió embert – átnevelés címén – vidékre küldtek fizikai munkára.

1989 – Vérfürdővel ér véget a pekingi diákok tüntetése

A kínai katonaság vérbe fojtotta az április közepe óta tartó pekingi tömegtüntetéseket, amelyek a demokráciáért és az emberi jogokért folytak. A Teng Hsziao-ping irányította kínai vezetés parancsára – amely úgy érezte, hogy a főleg diákok által folytatott tiltakozási akciók a hatalmi monopóliumát fenyegeti – a néphadsereg katonái nem hivatalos becslések szerint 3.600 polgári személyt öltek meg. A mészárlás, majd az azt követő „tisztogatási hullám”, amelynek során számos tüntetőt kivégeztek, világszerte elképedést és tiltakozást váltott ki.

A katonaság brutális akcióinak tetőpontját a Tienanmen téri (a Mennyei Béke tere) véres események jelentették. A katonaság már az azt megelőző napon megtisztította a tüntetők által megszállt, belvárosba vezető utakat. Június 4. reggelén a 27. hadsereg katonái körbeveszik a teret, ahol több mint 100.000 egyetemista és velük szimpatizáló pekingi lakos tartózkodott. Harckocsik és páncélozott csapatszállítók gázoltak az embertömegbe. A menekülő embereket lelőtték. A diákok kövekkel kezdtek védekezni. Néhány katonát kirángattak a járművekből, és a megdühödött embertömeg meglincselte őket. Segítőkész emberek életük kockáztatásával megpróbálták a sebesülteket – részben kézikocsikon – a kórházakba szállítani, azokat azonban reménytelenül túlterhelte a kb. 60.000 főnyi sebesült.

Másnapi nyilatkozatában a kormány a tüntetések véres leverését, mint „az ellenforradalom felett aratott első győzelmet” ünnepelte. Nyugati megfigyelők arról számolnak be, hogy a legtöbb kínait kétségbe ejtette az a tény, hogy a katonák ilyen brutálisan léptek fel saját honfitársaikkal szemben. Bár a kínai vezetés meg tudta tartani hatalmi monopóliumát, elveszítette a lakosság nagy részének bizalmát. A nemzetközi bírálatok középpontjában mindenekelőtt az a Teng-Hsziao-ping áll, aki 1979-ben hozzálátott a gazdaságilag visszamaradott népköztársaság átfogó modernizálásához, és még mindig az óriásbirodalom legbefolyásosabb személyiségének számított. Kína-szakértők véleménye szerint a 84 éves Teng a mészárlásra kiadott paranccsal a hatalom megtartása érdekében, feláldozta életművét, és lehetővé tette, hogy a párt konzervatív erői ismét uralomra jussanak.

1989 – A Szovjetunióban több száz személy veszti életét egy robbanásos vasúti balesetben

A transzszibériai vasútvonal déli ágán, Ufa és Asa városok közötti rendkívül súlyos, robbanásos vasúti szerencsétlenséget egy kilyukadt gázvezetékrész okozta, amely az 1860 km-es Nyugat–Szibéria-Urál csővezeték része, vegyipari kombinátoknak szállítja az alapanyagot. A sínektől pár száz méterre fekvő sérült vezetékre június 3-án, este 8 órakor figyeltek fel az ellenőrző ügyeletesek. Csökkent a nyomás, azonban vizsgálat helyett nagyobb teljesítményre kapcsolták a szivattyúkat, hogy fenntartsák az átáramló gázmennyiséget. Emiatt még nagyobb erővel árasztotta el a repedésen keresztül a folyékony propán-bután gáz az Ufa és az Asa városok közti uráli völgyet. Egy órával a nyomás fokozása után több értesítést is kaptak, hogy erős gázszag van a környéken, a völgytől nyolc kilométerre lakók is telefonáltak az átható bűz miatt, de nem történt semmiféle intézkedés. Pár óra alatt a levegőnél nehezebb propán-butángáz megállt a völgyben és a roppant gyúlékony és robbanékony anyag körülvette a közeli síneket is.

Másnap hajnali 1:15 perckor két egymással ellenkező irányban elhaladó vonat pont keresztezett a völgyben. Mindkét vonat igen hosszú volt és tele gyerekekkel, akik a nyugat-szibériai Novoszibirszkből tartottak a Fekete-tenger partján fekvő Szocsi mellett fekvő Adler üdülőhelyre, illetve a másik vonaton az onnan hazatérők utaztak. Valószínűleg egy szikra vezetett a robbanáshoz, amelynek ereje az egykori szovjet hadseregtábornok, vezérkari főnök, Mihail Moiszejev szerint megközelítette a 10 kilotonna TNT-t: a környező erdők fáit négy kilométeres körzetben döntötte le a hatalmas légnyomás, 13 kilométerrel arrébb is betörte Asa városában a házak ablakait. A robbanás ereje a személyvonatok mindkét mozdonyát, és 38 vagonját egyszerűen lesöpörte a sínekről és lángba borította.

A szemtanúk szerint több robbanás is történt, és csak keveseknek sikerült a lángoló vagonokból kimenekülni, mivel a legtöbben aludtak. A túlélők zöme a közeli mocsárban keresett menedéket. Még napokkal a katasztrófa után is találtak a mentőalakulatok súlyosan sérült és halott embereket a környező erdőkben és hegyekben. Az áldozatok száma nem tisztázott, 575–1000 közötti szám lehet valós. A hivatalos jelentés 575-öt írt, a helyszínen lévő emlékművön 675 név szerepel, míg a nem hivatalos beszámolókban 780 személyt említettek. A sebesültek száma 600 fölött volt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás