2018. június 23., szombat - Zoltán

Csákányi Eszter (Fotó: YouTube.com)

Hatvanötödik születésnapját ünnepli ma kiváló színművésznőnk

A Gergely-naptár szerint az év 161. napja, az évből még 204 nap van hátra.

1953-ban ezen a napon született Budapesten Csákányi Eszter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Csákányi László színművész lánya. 1971–1973 között a Nemzeti Színház Stúdiójának a növendéke volt, 1973-ban szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz 1992-ig. 1974-ben debütált a filmvásznon, a Szikrázó lányok című filmben. 1992-2002 között a budapesti Katona József Színház színművésze, 2002-től a Krétakör Színház tagja, majd 2008-2017 között szabadfoglalkozású színész volt. 2017-ben az Örkény Színház társulatának tagja lett.

2018. június 10., vasárnap

A Nap kel: 4 óra 45 perckor, nyugszik: 20 óra 41 perckor.
A Hold kel: 2 óra 55 perckor, nyugszik: 16 óra 28 perckor.

Névnapok

Margit, Gréta, Bács, Bacsó, Bardó, Diána, Főbe, Gitta, Gréte, Peggi.

Margit, Gréta

A Margit a görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja, jelentése: gyöngy. A köznév a görögben valószínűleg perzsa eredetű, valószínűleg a babiloni mar galliti kifejezésre vezethető vissza,jelentése: a tenger leánya vagy a világosság gyermeke. A Margit név fejlődési sora: Margerita-Margerit-Margrit-Margit.

A Gréta a Margareta név több nyelvben meglévő beceneve.

A Margit a XX. század első felében volt a legnépszerűbb, az 1990-es években már ritka, míg a Gréta gyakori név volt. A 2000-es években a Margit nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között, a Gréta viszont a 19-27. legnépszerűbb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Magyar Ügyészség Napja

Magyarországon az egységes, centrálisan felépített, a bíróságtól független és az igazságügy-miniszter felügyelete alá helyezett államügyészséget az 1871. június 10-én kihirdetett 1871. évi XXXIII. törvény hozta létre. Ennek emlékére 1991 óta minden év június 10-én ünneplik a Magyar Ügyészség Napját. 2005. november 23-án az Országgyűlés az ügyészségi törvény módosításában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

Június 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1625 – Apáczai Csere János
(Johannes Apacius)
erdélyi magyar filozófus, természettudós, pedagógus, szakíró
(† 1659)

1879 – Szabó Dezső
író, kritikus, publicista
(† 1945)

1880 – Kaffka Margit
író, költő
(† 1918)

1897 – Tatyjana Nyikolajevna Romanova
orosz nagyhercegnő
(† 1918)

1919 – Soós Ferenc
négyszeres világbajnok asztaliteniszező
(† 1981)

1922 – Judy Garland
(er. Frances Ethel Gumm)
amerikai filmszínésznő, énekesnő
(† 1969)

1927 – Márkus László
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1985)

1927 – Kubala László
olimpiai bajnok magyar, csehszlovák és spanyol válogatott labdarúgó
(† 2002)

1942 – Ernyey Béla
színész, író

1953 – Csákányi Eszter
Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, Érdemes Művész, Csákányi László színművész lánya

1962 – Gina Gershon
amerikai színésznő

Június 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1190 – I. (Barbarossa) Frigyes
német-római császár
(* 1122)

1580 – Luís de Camões
portugál költő
(* 1524 vagy 1525)

1878 – Fogarasi János
nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, az MTA tagja
(* 1801)

1914 – Lechner Ödön
műépítész
(* 1845)

1918 – Arrigo Boito
olasz librettista, zeneszerző, író, költő
(* 1842)

1967 – Spencer Tracy
Oscar-díjas amerikai színész
(* 1900)

1976 – Adolf Zukor
magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a Hollywood-i filmgyártás egyik létrehozója
(* 1873)

1978 – Berzsenyi Ralph
(er. Beusterien Ralph)
olimpiai ezüstérmes sportlövő
(* 1909)

1980 – Ángel Sanz Briz
spanyol diplomata, a „budapesti angyal”
(* 1910)

1991 – Vercors
(er. Jean Marcel Bruller)
francia regényíró
(* 1902)

2004 – Ray Charles
Grammy-díjas amerikai dzsessz-, blues- és popénekes
(* 1930)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely június 10-én történt

1302 – A pápa a Szentszék elé idézi a cseh és a magyar királyt

VIII. Bonifác pápa megbízza legátusát, Miklós bíboros püspököt, hogy II. Vencel cseh királyt, Vencel és I. Károly magyar királyokat a Szentszék elé idézze.

1827 – Megalakul a Nemzeti Kaszinó, a díszes gyülekező hely

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A „díszes gyülekező helyen” az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb szereplői, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy „egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak”.

A Nemzeti Kaszinó társalgója

A Nemzeti Kaszinó társalgója

A Kaszinó gyorsan népszerű lett, tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett. Ennek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), amelynek köszönhetően a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője.

A Nemzeti Kaszinó étterme

A Nemzeti Kaszinó étterme

A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén létrejöttek kaszinók, társalkodóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig az egyletek a száma mintegy kétszázra volt tehető.

1840 – Rálőnek a brit királyi párra

Edward Oxford 1840. június 10-én este hat órakor elhelyezkedett a Constitution-hegy egyik gyalogos ösvényén, közel a Buckingham Palotához. Amikor a fiatal, állapotos Viktória királynő és férje, Albert herceg nyitott kocsija elhaladt előtte, két pisztolyából egy-egy lövést adott le rájuk. A lövések után a férfit elfogták és lefegyverezték a közelben tartózkodók. Oxford nem is próbált tagadni, azt mondta: „Én voltam, én tettem”.

A merénylet egy korabeli rajzon

A merénylet egy korabeli rajzon

Az egy pillanatig nem volt kérdéses, hogy Oxford rálőtt a királyi párra, de az soha nem derült ki, hogy volt-e lövedék a fegyverben, azokat ugyanis nem találták meg. Emiatt a későbbi per során nem lehetett bizonyítani, hogy a fegyverek töltve voltak. Oxford azt mondta, hogy csak puskapor volt a pisztolyokban. A férfit letartóztatták és felségárulással vádolták. A házkutatás során a hatóságok rábukkantak egy zavaros szabálykönyvre, amelyet Oxford írt egy kitalált katonai szervezet, az Ifjú Anglia (Young England) számára.

A per megindítását addig halasztották, amíg az alapos nyomozás le nem zárult. A férfit megvizsgáló neves orvosok – köztük dr. Thomas Hodgkin, akinek a nevét a Hodgkin-szindróma viseli – mindannyian azon a véleményen voltak, hogy a férfi nem beszámítható. Dr. John Conolly egyenesen azt gyanította Oxford fejformája alapján, hogy korábban agysérülést szenvedett. A bíróság a szakértői vallomások alapján beszámíthatatlannak minősítette a férfit, de nem engedték szabadon, hanem a bethlemi elmegyógyintézetbe vitték, ahol a feljegyzések szerint sokat rajzolt és festett, nyelveket tanult, hegedült.

1881 – Nemzetközi úszóversenyt tartanak a Dunán

A Dunán rendezett úszóversenyt volt az első hazai nemzetközi sportesemény. A Magyar Athletikai Club 1881. június 10-én folyami úszóversenyt rendezett a Váctól a Margit-hídig terjedő Duna-szakaszon, amely egyben az első hazai nemzetközi sportesemény is volt. A versenyen heten indultak, és a győztes egy bécsi sportoló, Bachmayer Emánuel lett.

1898 – Amerikai tengerészgyalogosok elfoglalják a Guantánamói-öböl partvidékét

A spanyol-amerikai háborúban amerikai tengerészgyalogosok elfoglalják a Guantánamói-öböl partvidékét, és támaszpontként használják a kubai és Puerto Rico-i spanyol erők elleni hadműveletekben.

1913 – Megalakul Tisza István második kormánya

1913. június 7-én az uralkodó ismét Tisza Istvánt bízta meg kormányalakítással, aki második kormányfői periódusában a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Ennek eredményeként rendeletekkel szabályozták a gyülekezési jogot és sajtótörvényben növelték a hatóságok jogköreit az újságok engedélyeztetésére, büntetést előírva a „sértő magatartás” esetére is.

1918 – Elsüllyesztik a Szent István csatahajót

A Premuda-szigettől délre olasz torpedóvető motorcsónakok megtámadják és elsüllyesztik a Szent István osztrák-magyar csatahajót, 89 ember veszti életét. Az eseményt a Tegetthoff csatahajó fedélzetéről filmre vették.

1931 – Megalakul a Janus Pannonius Társaság

A Dél-Dunántúl és Pécs város kulturális és irodalmi életének fejlesztésére alapított irodalmi társaság 1941-től kiadója lett a „Sorsunk” című folyóiratnak, „Janus Pannonius Társaság Könyvtára” címen pedig kiadta dunántúli költők és esszéírók műveit. 1945-ben a Társaság tagjai létrehozták a Batsányi János Társaságot, amely 1949-ig folytatta tevékenységét. A Janus Pannonius Társaság 1987. szeptember 29-én ismét megalakult Pécsett.

1942 – Német katonák kivégzik Lidice teljes férfi lakosságát, a nőket és a gyermekeket pedig deportálják

Lidice (németül: Liditz) község Csehországban, a Kladnoi járásban, legkorábbi írásos említése 1318-ból származik. 1942-ben a faluban 104 ház állt és 503 lakosa volt. A Reinhard Heydrich helytartó ellen elkövetett merénylet megtorlása gyanánt a németek 1942. június 10-én a községet és a falu férfi lakosságát lemészárolták, a nőket és a gyermekeket deportálták.

Lidice, 1942. június 10.

Lidice, 1942. június 10.

1943 – Bíró László szabadalmaztatja a golyóstollat

A golyóstoll (régies nevén Bíró-toll) a modern íróeszközök egyike. Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból, és egy annak végét lezáró, általában sárgarézből, acélból vagy volfrám-karbidból készült, egy milliméter körüli átmérőjű gömbből áll. A toll hegyét a papíron végighúzva a forgó gömb kijuttatja a tintát, ami majdnem azonnal megszárad.

Bíró László (er. Schweiger László József) 1978 körül

Bíró László (er. Schweiger László József) 1978 körül

1944 – Az SS-csapatok tömegmészárlást hajtanak végre

Mivel a francia ellenállási mozgalom elrabolt egy SS-tisztet, a „Das Reich” 2. SS páncéloshadosztály tagjai „megtorlásul” agyonlövik Oradour-sur-Glane 642, 18 napos és 85 éves életkor közötti lakóját, és a falut a földdel teszik egyenlővé. A terrorcselekmény sok franciában kelt gyűlöletet a német megszállók és francia segítőik, az „együttműködők”, a kollaboránsok ellen. A négy nappal korábban megtörtént normandiai partraszállás új lendületet adott a francia ellenállási mozgalomnak. Harcuk főként az SS és a német utánpótlási vonalak ellen irányult.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás