2018. szeptember 22., szombat - Móric

Louis Armstrong (Fotó: YouTube.com)

47 éve ezen a napon hunyt el a világhírű amerikai dzsessztrombitás

A Gergely-naptár szerint az év 187. napja, az évből még 178 nap van hátra.

1971-ben ezen a napon hunyt el 69 éves korában, New Yorkban Louis Armstrong (er. Louis Daniel Armstrong; becenevén: Sachmo), Grammy Életműdíjas amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. 1901 augusztus 4-én született New Orleans-ban. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelkedett, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesítve pénzhez jutni. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt, majd a színes bőrű gyerekek javítóintézetébe került egy 1912-es „balhéja” miatt. Az intézetben tanult meg kornettezni és ütőhangszereken játszani, s itt az akkoriban dzsessznek nevezett muzsikától eltérő zenei hagyományt tapasztalt meg: a díszítések és a személyes előadásmód volt az, amit az intézet utáni időszakban többletként tudott hozzátenni az akkori New Orleans-i dzsesszmuzsikához. A csodagyerekre először Joe „King” Oliver figyelt fel, aki 1917-ben meghívta zenekarába. 1920-tól még egy Mississippin közlekedő gőzhajón zenélt Fate Marable zenekarában, az évtized végére azonban már az egész országban keresett lett, fontos felvételeket készített New Yorkban, Chicagóban, Washingtonban és Los Angelesben. Az 1930-as években a kornettet trombitára cserélte, amely után végképp beírta magát a zene történelemkönyvébe. Az idő múlásával arcizmai már lazultak, ezért nem tudta azt produkálni hangszerével, mint korábban, így egyre inkább áttért az éneklésre, hiszen abban is kivételesen tehetséges volt. Ő volt az egyik első és legnagyobb scattelő, azaz szöveg nélkül fantáziaszótagok artikulálásával is énekelt. Kevés kivételtől eltekintve minden dzsessztrombitás az ő nyomdokaiban haladt és halad, s így vagy úgy, de az utókor minden dzsesszmuzsikusa köszönhet neki valamit.

2018. július 6., péntek

A Nap kel: 4 óra 52 perckor, nyugszik: 20 óra 44 perckor.
A Hold kel: 0 óra 32 perckor, nyugszik: 13 órakor.

Névnapok

Csaba, Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.

Csaba

A régi magyar személynév egyes források szerint török eredetű lehet, jelentése pedig: pásztor, kóborló, de újabban az ajándék is felmerült. A török eredet ellen szólhat, hogy Csaba királyfi alakjában a név már felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, akit Attila fiaként tart számon a hagyomány. Ami biztos, hogy a nevet a XIX. században fedezték fel újra, többek között Vörösmarty Mihály és Arany János művei nyomán. Egyes kutatók – és az általános iskolai tankönyvek – szerint a csaba szó megegyezik a hun eredetű csobán méltóságnévvel.

A Csaba a középkorban nem volt gyakori név, amikor már majdnem feledésbe merült, akkor újította fel Vörösmarty Mihály az 1824-ben megjelent „Csaba szerelme” című versében, de ennek hatására sem terjedt el. Népszerű csak a XX. század második felében lett, 1967-ben 2.690-en kapták ezt a nevet, amivel a 12. leggyakrabban adott férfinévvé vált, míg az 1980-as években a 14. volt. Az 1990-es években már igen gyakori név, a 2000-es években pedig a 34-40. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Csók Világnapja

Hogy ki és miért erre a napra hívta életre a világnapot, arról sajnos nem találtunk hiteles forrást. Arról azonban igen, hogy a világnap nemcsak a szó szoros értelemében vett csóké, hanem minden olyan pozitív emberi megnyilvánulásé, amit embertársunk ajkunkkal történő érintésével fejezünk ki (pl. puszi, atyai csók, stb.).

Július 6. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1848 – Baross Gábor
politikus, közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter
(† 1892)

1921 – Rudas Ferenc
(er. Ruck Ferenc)
válogatott labdarúgó, edző, sportvezető
(† 2016)

1923 – Wojciech Witold Jaruzelski
lengyel tábornok, diktátor, miniszterelnök, államfő
(† 2014)

1925 – Bill Haley
(er. William John Clifton Haley Jr.)
amerikai dalszerző, énekes, gitáros, az első rock ‘n’ roll előadók egyike
(† 1981)

1929 – Gordon Zsuzsa
(er. Gartner Zsuzsa)
Jászai-díjas színművésznő, Érdemes Művész
(† 2015)

1935 – Tendzin Gyaco
(Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco)
(er. Lhamo Donrup)
a 14. dalai láma

1946 – Sylvester Stallone
Golden Globe-díjas amerikai színész

1946 – George W. Bush
az USA 43. elnöke

1975 – 50 Cent
(er. Curtis James Jackson)
amerikai rapper

1987 – Matt O’Leary
amerikai színész

Július 6. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1415 – Husz János
(Jan Hus)
csehországi vallási vezető, egyetemi tanár, reformátor, a huszitizmus alapítója
(* 1369)

1476 – Regiomontanus
(er. Johannes Müller)
német matematikus, csillagász
(* 1436)

1966 – Berda József
József Attila- és Baumgarten-díjas költő
(* 1902)

1968 – Proszt János
kémikus, vegyészmérnök
(* 1892)

1971 – Louis Armstrong
amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető
(* 1901)

1987 – Pusztai László
UEFA KEK-döntős labdarúgó
(* 1946)

1988 – Péchy Blanka
(er. Greiner Blanka)
színésznő, előadóművész, nyelvművelő, Érdemes Művész
(* 1894)

1989 – Kádár János
(er. Csermanek János)
kommunista politikus, az MSZMP alapítója, főtitkára, elnöke
(* 1912)

2000 – Władysław Szpilman
zsidó származású lengyel zongoraművész, zeneszerző
(* 1911)

2002 – John Frankenheimer
amerikai filmrendező, producer
(* 1930)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 6-án történt

907 – Határfolyóvá válik az Enns

Ez év nyarán Arnulf fia, Gyermek Lajos keleti frank király vezetésével főleg bajor csapatokból álló nagy sereg indult a magyarok ellen a Duna két partján, illetve a Dunán, hajókon. A seregek Brazalavasburg (Pozsony) mellett csaptak össze, és a legalább kétnapos csatában az egész bajor hadsereg megsemmisült. Vezérei közül elesett tizenkilenc gróf, két püspök, három apát, valamint Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek.

A magyarok a menekülőket üldözve újra az Enns folyóig nyomultak előre, és a magyar-bajor határ a magyar győzelem következtében még hosszú ideig az Enns folyónál maradt. Gyermek Lajos vereségével megnyíltak a német területek a kalandozó magyarok előtt. A 907. utáni időkben több hadjáratot vezettek a szászok, a türingiaiak és a svábok ellen. Anonymus szerint még a 907. év eseményeihez tartozik, hogy elhunyt Árpád fejedelem, Anonymus évszámai azonban kevéssé megbízhatók.

A kutatók szerint amennyiben Árpád valóban 907-ben halt meg, úgy az csak a brazalavasburgi ütközet utáni időkben történhetett. Az Árpád halálát követő itthoni eseményekről semmiféle híradásunk nincs. Feltehető, hogy a fejedelmi hatalom az ő családjában öröklődött, de nem tudjuk, öt fia közül valamelyik lett-e az utóda, vagy egy más rokona. A legközelebbi fejedelem, akiről tudomásunk van, a 948 körül uralkodó Fajsz volt, Árpád egyik unokája.

1311 – Kiközösítik Csák Mátét

Gentilis pápai legátus kihirdeti Csák Máté egyházi kiközösítéséről szóló ítéletet.

Csák Máté

Csák Máté

1320 – I. Károly házasságot köt Erzsébettel, a lengyel király leányával

Ezzel a friggyel a magyar király a Lengyelország irányába kívánta erősíteni a diplomáciai kapcsolatokat. I. Károly korábbi házasságai rövid életűek voltak, előző feleségei (a történészek között vita van arról, hogy két vagy három felesége volt-e neki) korán meghaltak. Erzsébet kivette a részét az ország kormányzásából is, bár férje uralkodása idején ez még nem volt annyira számottevő. A király halála után azonban igen komoly befolyásra tett szert a magyar politikai életben.

1437 – Kolozsmonostoron egyezség jön létre

A kolozsmonostori konvent előtt a parasztok és a nemesek képviselői megegyeznek, hogy megszüntetik a kilencedet, a cenzus (adó) összegét 10 dénárban szabják meg, a robot nagysága évi egy nap, a sókamarás pedig erőszakkal nem kényszerítheti őket só szállítására. Megerősítik továbbá a jobbágyság szabad költözését és végrendelkezési jogát, a parasztok ellenőrzés végett évente gyűlést tarthatnak. A megállapodás pontjait októberben módosítják, ami a jobbágyokat hátrányosan érintette.

1439 – Létrejön az egyházunió

Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy – az ortodox hívők ellenállása dacára – elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus „Hiszekegy”-ben szereplő „filioque” kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa pénzügyi nehézségek miatt az 1438. április 9-én Ferrarában megnyitott zsinatot Firenzébe kénytelen áthelyezni. Ott hirdetik ki a római és görög egyház – a majd 400 évvel ezelőtti szétválás utáni – egységét latin és görög nyelven.

1525 – II. Lajos lefoglaltatja a Fuggerek magyarországi vagyonát

A király döntése értelmében a rézbányák és a rézkereskedelem elkerül tőlük, ezeket a nürnbergi és budai vállalkozók kapják meg.

1630 – A svéd király uralomra tör a Balti-tengeren

II. Gusztáv Adolf svéd király kicsi, 12.500 főt számláló haderővel száll partra Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, hogy beavatkozzék a harmincéves háborúba. A II. Ferdinánd császár elleni háborúval a svéd király hármas célt követ:

  • a svéd fennhatóság kiterjesztése a Balti-tengerre német területek annexiójával;
  • annak megakadályozása, hogy a háború svéd területekre átterjedjen;
  • az északnémet protestantizmus megmentése a katolikus Habsburgokkal szemben.

A svéd propagandában elsősorban a harmadik célkitűzést jelölik meg Svédország hadba lépése fő okaként. A svédek ténylegesen felmentést jelentenek a szorongatott helyzetben lévő protestánsok számára. A svédeket támogatja Richelieu francia bíboros is, aki a Svédországgal szembeni vallási ellentéteket alárendeli Franciaország politikai érdekeinek, hogy koalíciót hozzon létre a Habsburgok ellen. Usedomi partra szállása után II. Gusztáv Adolf megpróbál javítani kiindulási pozícióin. Fegyveres erejét ütőképes sereggé építi ki, és helyzetét szövetségkötésekkel biztosítja. Miután közigazgatási és a hadseregben végrehajtott reformjai révén számos csatát nyert, Wallensteinnel küzdve a harctéren lelte halálát.

1770 – Az oroszok leverik a török flottát

Az orosz észak-tengeri flotta, gróf Alekszej Orlov admirális vezetésével Cseszménél, a nyugat-anatóliai partoknál, Khiosz szigeténél megsemmisíti a török flottát. A lepantói csata óta ez volt a törökök legsúlyosabb veresége, s egyben eldöntötte az orosz-török háború kimenetelét. II. Katalin cárnő előtt az ún. „görög terv” lebegett: a török kiűzése Európából és Isztambul elfoglalása. II. Katalin fel akarta szabadítani a Hagia Sophiát, az ortodox keresztények egykor legszentebb templomát a hitetlenek uralma alól, és a Római Birodalom örökébe kívánt lépni a Boszporusznál. Ez a terv szemben állt a Nyugat érdekeivel.

1846 – Elkészül a Pest-Vác vasútvonal

Az első próbajárat a Pest és Vác közti vasútvonalon. Az első menetrend szerinti gőzös július 15-én indul.

A vasútvonal megnyitója 1846. július 15-én

A vasútvonal megnyitója 1846. július 15-én

1850 – Nyugdíjba küldik Haynaut

Bach belügyminiszter szorgalmazására nyugdíjazzák Julius Haynaut.

1854 – Republikánusok a rabszolgaság felszámolásáért

Az Egyesült Államokban a rabszolgakérdés körüli ellentétek új párt alapításához vezetnek. A „Kansas-Nebrasca-Act” elnevezésű törvény ellenében, mely szerint az újonnan szerzett területeken, Kansasban és Nebraskában a rabszolgaság engedélyezéséről nem a kongresszus, hanem a területi kormányzat dönt, a rabszolgaság ellenzői Jackson-ban, Michigan-ben „republikánusok” néven egyesülnek. Az új párt különböző pártcsoportok képviselőit fogja össze, akik fő célja a rabszolgaság megakadályozása az Egyesült Államok északnyugati részén. A republikánusok az 1854. május 30-i „Kansas-Nebrasca-Act” visszavonását követelik, valamint az 1850. szeptember 18-i „Fugitive Slave Act”-ét, amely engedélyezte, hogy a rabszolgatartók szökött „tulajdonukat” a nem rabszolgatartó államokban is elfoghassák. A rabszolgák üldözőinek mindenfajta akadályozását büntették. Az új párt – később Grand Old Party-nak hívták – elsősorban északon talált számos követőre.

1885 – Az első sikeres oltás veszettség ellen

Louis Pasteur első sikeres oltása veszettség ellen, egy kutya által megharapott kisfiún.

Louis Pasteur

Louis Pasteur

1921 – Megalakul Kolozsváron a Magyar Szövetség

Célja a romániai magyar kisebbség politikai képviselete. Elnöke: Jósika Samu br.; ügyvezető elnök: Haller Gusztáv, titkár: Kós Károly.

1923 – Hivatalosan is megalakul a Szovjetunió

A Szocialista Szovjet Köztársaságok II. kongresszusa Moszkvában elfogadja a Szovjetunió első alkotmányát.

1938 – Elítélik Szálasit

A Budapesti Ítélőtábla Szálasi Ferencet az állami rend felforgatására irányuló törekvéséért 3 évi fegyházra ítéli.

Szálasi Ferenc

Szálasi Ferenc

1938 – Konferencia Evianban

Roosevelt amerikai elnök kezdeményezésére a franciaországi Evianban konferencia kezdődik, hogy a szabad országok hány fenyegetett német és osztrák zsidót hajlandók befogadni.

1941 – Bevezetik a jobb oldali közlekedést Magyarországon

Magyarország területén hajnali 3 órakor – Budapest és közvetlen környéke kivételével – bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert. A főváros csak 1941. november 9-én tér át.

1944 – Koszorús Ferenc megakadályozza az ún. csendőrpuccsot

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár által a budapesti zsidóság deportálására szervezett, ún. csendőrpuccsot. Koszorús Ferencet 2014-ben Hende Csaba honvédelmi miniszter Hazáért Érdemjellel tünteti ki tetteiért, melyet fiának, ifj. Koszorús Ferencnek ad át.

1988 – Bartók Béla újratemetése

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Bartók Béla

Bartók Béla

1989 – Rehabilitálják Nagy Imrét és mártírtársait

A Legfelsőbb Bíróság Elnöki Tanácsa rehabilitálja Nagy Imrét, Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst és Szilágyi Józsefet.

2005 – London nyeri a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát

A NOB szingapúri ülésen London elnyeri a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát, megelőzve Párizst, Madridot, New Yorkot és Moszkvát.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás