2018. július 22., vasárnap - Magdolna

Csontváry Kosztka Tivadar (Fotó: YouTube.com)

165 évvel ezelőtt született a magyar festészet kiemelkedő alakja

A Gergely-naptár szerint az év 186. napja, az évből még 179 nap van hátra.

1853-ban ezen a napon született Csontváry Kosztka Tivadar (er. Kosztka Mihály Tivadar) festőművész, aki bár okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát. Írásaiból úgy tűnik, hogy ezt a maga alkotta kifejezést a plein air szinonimájaként is használta, a szó nála a fény és a levegő együttes megjelenése. Kutatta a különböző napszakok színvilágát, a nap és a fény természetét. Műveinek száma más festőkéhez viszonyítva csekély, az ismertté vált festményeinek száma egyes források szerint 112, Romváry Ferenc monográfiájában azonban 125 címet sorol fel. 1915-től egészségi állapota folyamatosan romlott. 1916-ban jelen volt IV. Károly királlyá koronázásán, hogy megfesse az eseményt, azonban betegsége miatt nem tudta azt végignézni, így megfesteni sem. 1919. június 20-án érte a halál a budapesti Új Szent János Kórházban, két héttel 66. születésnapja előtt. A hivatalos kórisme szerint verőérgyulladásban hunyt el, bár egyesek szerint éhen halt. Óbudán helyezték örök nyugalomra.

2018. július 5., csütörtök

A Nap kel: 4 óra 51 perckor, nyugszik: 20 óra 44 perckor.
A Hold kel: 0 óra 8 perckor, nyugszik: 11 óra 54 perckor.

Névnapok

Emese, Sarolta, Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.

Emese

A régi magyar női név jelentése: szoptató. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években a 35-47. leggyakoribb női név.

Sarolta

A női név a Sarolt név alakváltozata. Később a Károly férfinév francia nyelvű női párjának, a Charlotte-nak a magyarítására kezdték használni. A Sára névvel csak önkényesen kapcsolták össze. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Július 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1837 – Zichy Jenő
szakíró politikus, Ázsia-kutató, akadémikus, 1881–1906 között az Iparegyesület elnöke
(† 1906)

1853 – Csontváry Kosztka Tivadar
(er. Kosztka Mihály Tivadar)
festőművész
(† 1919)

1914 – Fischer Annie
Kossuth-díjas zongoraművész, Kiváló Művész
(† 1995)

1938 – Simor András
költő, író, műfordító, főszerkesztő, tanár

1950 – Huey Lewis
(er. Hugh Anthony Cregg III)
amerikai zenész, zeneszerző és színész

1963 – Edie Falco
(er. Edith Falco)
Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színésznő

1969 – RZA
(er. Robert Fitzgerald Diggs)
amerikai rapper, zenei producer, színész

1973 – Róisín Murphy
(er. Róisín Marie Murphy)
ír énekesnő, dalszerző

1975 – Hernán Crespo
(er. Hernán Jorge Crespo)
argentin labdarúgó

1985 – Nick O’Malley
(er. Nicholas O’Malley)
brit zenész, basszusgitáros (Arctic Monkeys)

Július 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1522 – Antonio de Nebrija
középkori spanyol (andalúz) humanista, nyelvész
(* 1441)

1746 – Ambrózy György
(er. Ambrosius György)
evangélikus prédikátor, szuperintendens
(* 1698)

1894 – Austen Henry Layard
brit köztisztviselő, diplomata, műkedvelő régész, az ókori Asszíria feltárója
(* 1817)

1908 – Than Károly
kémikus, egyetemi tanár, a magyar vegyészeti tudomány meghatározó alakja
(* 1834)

1927 – Albrecht Kossel
Nobel-díjas német biokémikus, a genetika úttörője
(* 1853)

1940 – Preisz Hugó
orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja
(* 1860)

1950 – Cholnoky Jenő
földrajztudós, író, tanár
(* 1870)

1966 – Hevesy György
(er. Bischitz György)
magyar származású, Nobel-díjas kémikus
(* 1885)

1969 – Walter Gropius
német mérnök, építész, a Bauhaus iskola alapítója
(* 1883)

1969 – Gertler Viktor
Kossuth-díjas filmrendező, főiskolai tanár, Kiváló Művész
(* 1901)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 5-én történt

1044 – A ménfői csata

Aba Sámuel magyar király vereséget szenved a trónkövetelő Orseolo Péterrel és szövetségesével, III. Henrik német-római császárral szemben.

1436 – Befejeződnek a huszita háborúk

Az iglói egyezséggel, amely a német-római császár Zsigmond és Csehország képviselői között jön létre 1436. július 5-én, befejeződnek a huszita háborúk (1419). Zsigmond, akire 1419-ben az a feladat várt, hogy Csehországban visszaállítsa a katolicizmust, megpróbálta a huszitákat erőszakkal térdre kényszeríteni. A keresztes hadjárat, melyet V. Márton pápa hirdetett meg 1420-ban, ehhez éppen kapóra jött. Zsigmondnak az 1420-ban Visegrádnál és egy évvel később Habernnél elszenvedett vereségei vezetnek a csehek függetlenségi nyilatkozatához, Zsigmondot elmozdítják a cseh trónról 1421. július 7-én. A Zizka vezetése alatt aratott győzelmek után észrevehetőbbek lettek a különbségek a huszita táboron belül. A társadalom-forradalmár táboriták, akiknek nagyszámú követőjük volt a szegény nép körében, egy teljes mértékben keresztény társadalmi rend megvalósítását követelték. A kalixtinusok (kelyhesek) egy mérsékeltebb irányzatot képviseltek. Az elnevezés abból a követelésükből származik, hogy két szín alatt áldozhassanak, tehát, hogy áldozásnál a bort a laikusoknak is kiszolgáltassák. Ezenkívül követelik a prédikálás szabadságát és az egyház vagyontalanságát. Zsigmond hasztalanul próbálta a huszitákat fegyveres erővel legyőzni, ezért tárgyalásokat kezdeményezett, melyek az iglói egyezséggel zárultak.

1486 – Keresztes hadjáratot hirdet a pápa

VIII. Ince pápa a Lengyelországot fenyegető török szultán ellen keresztes hadjáratot hirdet Észak-Európában.

1683 – A Szent Korona Pozsonyban

Az Udvari Haditanács alelnöke Pozsonyban átveszi a Szent Koronát, hogy Thököly és a törökök elől Ausztriába menekítse.

1697 – Szavoyai lesz a főparancsnok

I. Lipót a magyarországi hadak főparancsnokának Szavoyai Jenő herceget nevezi ki.

1792 – II. Ferenc lesz az új német-római császár

II. Lipót a külpolitikában igyekezett megegyezésre jutni a rivális Poroszországgal és a Török Birodalommal, valamint biztosítani az osztrák területeket. Franciaországgal és a forradalommal szemben először semleges volt, később – a francia királyi család letartóztatása után – megpróbált a pillnitzi nyilatkozattal és a Poroszországgal való szövetséggel nyomást gyakorolni a francia monarchia érdekében. II. Lipót március 1-jén meghalt, s így nem érte meg a franciaellenes háború kitörését. Frankfurt am Maiban fiát, II. Ferencet választják meg német-római császárnak – ezen a trónon ő az utolsó.

II. Ferenc, aki már 1789-ben a török elleni háborúban az osztrák hadsereg főparancsnoka volt, trónra lépésekor azonnal vállalja a Franciaország elleni koalíciós háborút. A belpolitikában az új császártól mindenfajta reform távol áll, lehetőleg abszolutista eszközökkel, egyre jobban kiszélesedő bürokráciával, szigorú rendőri megfigyelő-hálózattal és sajtócenzúrával uralkodik. Ami a külpolitikát illette, megegyezésre törekedett Poroszországgal és a Török Birodalommal. Franciaországgal szemben eleinte semleges volt, a királyi család letartóztatása azonban megváltoztatta nézeteit.

1809 – Napóleon elhurcoltatja VII. Pius pápát Rómából

I. Napóleon császár elfogatja a római Quirinale-palotában VII. Pius pápát és Savonába szállíttatja.

1811 – Simon Bolívar megalapítja Venezuela köztársaságát

A juntamozgalomhoz csatlakozó hét venezuelai tartomány képviselőinek kongresszusa Caracasban kinyilvánítja Venezuela teljes függetlenségét. A kongresszust Simon Bolívar és Francisco de Miranda hívta össze. Bolívar és Miranda vezető szerepet töltöttek be a dél-amerikai kreolok (az európai bevándorlók leszármazottai) spanyol uralom elleni függetlenségi harcában. A kongresszus tagjai kidolgozzák az alkotmányt, amely december 21-én lép életbe. Az alkotmány a hatalom megosztására törekszik: a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást külön szervekre bízza. A választójog lépcsőzetesen épül ki. Spanyolország a függetlenségi nyilatkozatra tengeri blokáddal válaszol, ami Venezuelát elvágja a külkereskedelemtől. Az új állam nem tudja legfontosabb kiviteli cikkeit – a kávét és a kakaót – eladni, és le kell mondania a feltétlenül szükséges közellátási cikkek és fontos hadianyagok beszerzéséről is. Az adójövedelem drasztikusan csökken, a kormány fizetési nehézségekkel küzd. A hivatalnokokat és a katonákat csak papírpénzzel tudják fizetni, aminek értéke állandóan csökken. Növekszik az általános elégedetlenség. A katonai helyzet is feszült. Valencia városát, amely átállt a királypártiakhoz, csak nagy nehezen sikerül visszafoglalni; a royalisták megszállva tartják Guayana tartományt és az Orinoco torkolatvidékét, és már Caracast fenyegetik. A színes bőrű alsó rétegek nagy része a királypártiakhoz csatlakozik és a republikánusok ellen harcol.

1830 – Franciaország annektálja Algériát

Rövid ostrom után a francia csapatok beveszik Algírt és folytatják előrenyomulásukat a környező területeken. A franciák – a gyarmatosítási célokon túl – azért támadták meg Algériát, hogy az onnan kiinduló tengeri kalózkodásnak véget vessenek. Az expedícióhoz jó alkalmat szolgáltatott az algíri bej, Husszein és az ottani francia konzul között kirobbant vita két algériai kereskedő gazdasági követelései ügyében, akik korábban búzát szállítottak Franciaországnak. Husszein megütötte a francia diplomatát egy légycsapóval, mire X. Károly francia király elrendelte a bevonulást. Algír kikötőváros francia megszállásával, 1830-ban kezdetét veszi Franciaország gyarmati uralmának kiépítése Algériában. A franciák és a felkelő berber törzsek között harcok 1847-ig tartanak. Csak ezután indul meg a francia telepesek bevándorlási hulláma Algériába.

1848 – István nádor összehívja az első népképviseleti országgyűlést Pesten

A képviselőház első elnöke ifj. Pázmándy Dénes. Teendőit több alkalommal Almásy Pál, Pálffy János és Palóczy László látta el. A főrendiház elnökévé id. Mailáth György országbírót nevezték ki. A képviselőház tagjainak 72 %-a birtokos vagy értelmiségi nemes, 25 %-a városi elem, 1 %-a iparos vagy kereskedő, 1 %-a paraszt.

1849 – Kossuth felmenti Görgeyt

Kossuth Lajos kormányzóelnök felmenti Görgey Artúr tábornokot hadügyminiszteri tisztségéből, ugyanakkor kinevezi a Komáromnál állomásozó honvéd fősereg parancsnokává.

1860 – Uralkodói ígéret

Miniszteri konferencián az uralkodó ígéretet tesz a megerősített birodalmi tanács hatáskörének kiterjesztésére. Új állami terhek vállalásához a jövőben a birodalmi tanács hozzájárulását fogja kérni.

1876 – Letartóztatják a szerb nemzetiségi képviselőt

A kormányzat – mentelmi joga megsértésével – letartóztatja Svetozár Miletić szerb nemzetiségi képviselőt lázítás majd felségsértés vádjával.

1913 – Megalakul az Országos Kossuth Párt

Az új párt az Országos Köztársasági Párt célkitűzéseit kívánta folytatni. Elődjüket a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913: XXXIV. törvénycikk alapján szüntették meg.

1915 – Megszorítás

Heti két hústalan napot vezetnek be Magyarországon.

1920 – Megállapodást köt Szovjet-Oroszország és Ausztria

Az osztrák hadifoglyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar népbiztosokat Szovjet-Oroszországba.

1921 – Belügyminiszteri rendelet feloszlatja az irredenta egyesületeket

Ezek a következők: Felvidéki Liga, Délvidéki Liga, Védőligák Szövetsége, Erdélyi Székely-Magyar Szövetség.

1977 – Ziaul Hakk katonai puccsal ragadja meg a hatalmat

Katonai puccs után Pakisztánban Ziaul Hakk, vezérkari főnök ragadja magához a hatalmat, mint legfőbb hadijogi kormányzó. Zulfikár Ali Hán Bhuttót, aki távolról sem élvezett össznépi támogatást, letartóztatják, és 1979-ben kivégzik. Az 1977. márciusi választások után, amelyeken Bhutto javára manipuláltak, Pakisztánban zavargások törtek ki. Ezt használta ki Ziaul Hakk arra, hogy magához ragadja a hatalmat és az iszlámra épülő államot hozzon létre.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás