2018. augusztus 19., vasárnap - Huba

Bruce Lee

45 évvel ezelőtt hunyt el a világ legismertebb harcművésze

A Gergely-naptár szerint az év 201. napja, az évből még 164 nap van hátra.

1973-ban ezen a napon hunyt el 32 éves korában, Hongonkgban Bruce Lee (er. Lee Jun-fan), hongonkongi származású, kínai harcművész, színész, rendező, producer és forgatókönyvíró; a jeet kune do harcművészeti iskola létrehozója. Az Amerikai Egyesült Államokban született (San Francisco, 1940. november 27.), de Hongkongban nőtt fel. Tizenhárom éves volt, amikor Yip Man Wing Chun-mester tanítványa lett, de más sportokat is űzött, például bokszolt és vívott. 18 évesen visszatért Amerikába, ahol filozófiát tanult. Egyetemi évei alatt tánctanítással, majd harcművészet-oktatással tartotta fenn magát. Első szerepét Hollywoodban a The Green Hornet című televíziós sorozatban kapta, majd 1970-ben Raymond Chow producer leszerződtette a hongkongi Golden Harvest filmstúdióhoz. Tanítványa volt többek között Chuck Norris is, aki több filmjében is szerepelt. A Time a XX. század legfontosabb személyei közé sorolta, a Variety pedig a XX. század 100 ikonja között tartja számon. A sárkány közbelép című filmjének premierje előtt, 1973. július 20-án hunyt el váratlanul. A boncolás szerint allergiás volt a korábban bevett fájdalomcsillapító egyik összetevőjére. Hatással volt a filmművészetre, a harcművészet filmbeli ábrázolására, és számos későbbi rendezőt, színészt inspirált, annak ellenére, hogy csupán négy ilyen jellegű játékfilmet készített.

2018. július 20., péntek

A Nap kel: 5 óra 6 perckor, nyugszik: 20 óra 34 perckor.
A Hold kel: 13 óra 48 perckor, nyugszik: 0 óra 20 perckor.

Névnapok

Illés, Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.

Illés

A férfinév a héber eredetű Élijjá (אֵלִיָּה) név görög Élia formájából származó Éliás – amelynek jelentése: Jahve (az) Isten, Jahve az én Istenem – önállósult magyar változata. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Hold Napja

1969-ben ezen a napon szállt Holdra az Apollo–11, fedélzetén Neil Armstrong és Edwin E. Aldrin amerikai űrhajósokkal. Neil Armstrong az első ember, aki a Holdra lépett. Erre emlékezve lett július 20. a Földet kísérő égitest világnapja.

Július 20. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1304 – Francesco Petrarca
itáliai költő
(† 1374)

1755 – Martinovics Ignác
ferences rendi szerzetes, teológiai doktor, a magyar jakobinus mozgalom fő szervezője
(† 1795)

1895 – Moholy-Nagy László
(er. Weisz László)
képzőművész
(† 1946)

1900 – Hajmássy Miklós
színművész, színigazgató
(† 1990)

1908 – Ballya Hugó
Európa-bajnok evezős, edző
(† 1995)

1919 – Edmund Hillary
új-zélandi hegymászó, a Mount Everest első meghódítója
(† 2008)

1947 – Carlos Santana
Grammy-díjas mexikói gitáros, zenész

1958 – Sebeők János
író, esszéíró, filozófus

1976 – Kásás Tamás
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, Világliga- és Világkupa-győztes vízilabdázó

1979 – Fehér Miklós
válogatott labdarúgó
(† 2004)

Július 20. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1514 – Dózsa György
az 1514-es parasztfelkelés vezére
(* 1470)

1866 – Bernhard Riemann
német matematikus
(* 1826)

1869 – Vállas Antal
mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1809)

1908 – Demetriosz Vikelasz
görög üzletember és író, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) első elnöke
(* 1835)

1914 – Wartha Vince
kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1844)

1923 – Pancho Villa
(er. Doroteo Arango)
a mexikói forradalom egyik legfőbb vezéralakja
(* 1878)

1937 – Guglielmo Marconi
Nobel-díjas olasz fizikus, a szikratávíró feltalálója
(* 1874)

1945 – Paul Valéry
francia költő, filozófus, esszéista
(* 1871)

1973 – Bruce Lee
(er. 李振藩 / Lee Jun-fan)
amerikai születésű kínai harcművész, színész
(* 1940)

1973 – Robert Smithson
amerikai Land Art művész
(* 1938)

2017 – Chester Bennington
amerikai énekes, dalszövegíró (Linkin Park)
(* 1976)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 20-án történt

1287 – IV. Kun László nem engedélyez vámmentes vásárt

IV. Kun László nem engedélyezi, hogy a budavári polgárok évente egyszer vámmentes országos vásárt tartsanak.

1402 – Az ankarai csata

I. Bajazid szultán Timur Lenk mongol fejedelem fogságába esik.

1467 – Új egyetem nyílik Pozsonyban

Megnyílik az új egyetem Pozsonyban Academia Istropolitana néven.

1498 – Szövetség a török ellen

János Albert lengyel király, II. Ulászló és III. Nagy István moldvai vajda Krakkóban szövetséget köt a török ellen.

1541 – Elfogják Majláth Istvánt

Majláth István főkapitányt Fogaras váránál Rares Péter moldvai fejedelem és török segédcsapatai csellel elfogják, majd a Héttoronyba hurcolják, ahol 1550-ben bekövetkező haláláig együtt raboskodik Török Bálinttal.

1626 – Zöld utat kap a posta

II. Ferdinánd kiváltságlevélben engedélyezi az önálló magyarországi posta megszervezését.

1849 – Perczel Mór vereséget szenved Turánál

Perczel Mór tábornok serege Turánál (Pest vm.) vereséget szenved Paszkevics tábornagy egyik hadosztályától. Perczel a vesztett csata után megindul seregével Szeged felé.

Perczel Mór

Perczel Mór

1858 – III. Napóleon francia császár és C. Cavour gr., Piemont miniszterelnöke Plombieres-ben titkos megállapodást köt

III. Napóleon fegyveres támogatást nyújt Észak-Itália felszabadításához, és hozzájárul ahhoz, hogy a megnagyobbodott Piemont, a létrehozandó Közép Itáliai Királyság, valamint a Pápai Állam és a Nápolyi Királyság egyesüljenek. Cserében Cavour átengedi Franciaországnak Nizzát és Savoyát.

1866 – Az osztrák flotta szétveri az olaszokat

Az osztrák flotta tönkreveri Tegethoff tengernagy vezetésével Lissa-nál a nagy túlerőben lévő olasz hajóhadat.

1908 – Ferenc József engedélyezi a munkáslakás-építkezéseket

A király e napon szentesítette a Budapesten és környékén, államköltségen építendő munkáslakásokról szóló törvényt. A munkásság lakáshelyzetének súlyosságát a századfordulón tudatosítja az állam és egyes nagyvárosok vezetése. A szociális probléma iránt fogékonyabb nemzeti-konzervatív koalíciós kormány tette meg az első lépést az állami lakásépítés terén: megkezdi a főváros és Kispest határán az ún. Wekerle-telep felépítését.

Korabeli képeslap a munkástelepről

Korabeli képeslap a munkástelepről

1908 és 1914 között a telep zömében kétszobás lakásaiból 3.657 készült el. A viszonylag olcsó bérű, jól felszerelt, saját udvari kerttel is ellátott lakások bérlőit az állami vállalatok, főként a MÁV munkásaiból válogatták ki. A telep döntően szakmunkásokból álló népessége 1914-ben 20 ezer fő volt. Az állami akcióval párhuzamosan a szociálliberális érzelmű polgármester, Bárczy István szintén hozzákezdett egy községi kislakás-építő programhoz, melyet az állam adókedvezmények megadásával támogatott.

A háborúig mintegy 6.200-6.300 szoba-konyhás, zömmel újonnan épített bérlemény jön létre. Részben bérházakat (25 épület), részben telepeket (számuk: 17) építenek. A telepi lakások egyszobásak, a bérházakban lévő községi szociális lakások kétötöde két- és háromszobás. A községi beruházásban készült bérlemények is olcsóbbak, mint a magánbérházak főbérleti otthonai. Az állami és városi szociális lakásépítések nyomán 1914-ben mintegy 55 ezerre nő a Budapesten közületi bérleményekben élők száma, vagyis a munkásnépesség közel tizede jutott így aránylag korszerű lakhelyhez.

1917 – Aláírják a korfui egyezményt

Nikola Pašić, a szerb kormány részéről, és Ante Trumbić horvát részről aláírják a korfui egyezményt, amelyben megegyeznek egy szerb-horvát-szlovén állam megteremtésében.

1919 – A Vörös Hadsereg támadást indít

A hónap elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az antant nem teljesíti ígéretét, és a román hadsereg nem húzódik vissza a június 13-i Clemenceau-jegyzékben megjelölt magyar-román határ mögé. A Forradalmi Kormányzótanács egy újabb katonai sikerrel kívánt javítani a helyzeten. Július 20-án, megindult a Vörös Hadsereg tiszai támadása. A folyó vonalát csak két gyenge román hadosztály fedezte, míg a pihent főerő a hadászati mélységben összpontosult. A támadó magyar I. Hadtest elszakadt amúgy is kevés tartalékától, és szárnyai fedezetlenek maradtak. A román hadsereg július 24-én megindította ellentámadását. Július 30-án a román csapatok Szolnoknál, a következő napon pedig Kiskörénél átkeltek a Tiszán. Két irányból is nyitva állott előttük az út a főváros felé. A Forradalmi Kormányzótanács utolsó ülésén, augusztus 1-jén délelőtt Kun Béla és Szamuely Tibor kísérletet tettek a májusi fordulat megismétlésére, és javasolták a kb. 21 ezer főnyi budapesti vasas hadosztály bevetését a román haderő feltartóztatására. A többség azonban reménytelennek látta a helyzetet, ezért feleslegesnek ítélte a további véráldozatot. A kormányzótanács a lemondás, a proletárdiktatúra feladása mellett döntött. A határozatot délután a Budapesti Munkás- és Katonatanács is jóváhagyta. Kun Béla és több más népbiztos, élve az osztrák kormány által biztosított menedékjoggal, az esti órákban Bécsbe utaztak, ahol internálták őket.

1921 – A kínai kommunisták pártot alapítanak

A politikailag megosztott Kínában új erő formálódik: Sanghajban a kommunista párt megtartja első kongresszusát. Az alapító tagok közé tartozik a Honan tartományból származó Mao Ce-tung, egy paraszt fia, aki apja akarata ellenére néptanító lesz, és Sanghajban mosodai kuliként tartotta el magát.

A nemzeti kérdésben a kommunisták szövetségi politikát folytattak a Szun Jat-szen alapította Nemzeti Párttal, a Kuomintang-gal. Ez vezeti a harcot a japánok és az Észak-Kínában a hatalomért marakodó tábornokok ellen. Maóra magára, akit a kommunistáknak a Kuomintang-ba való belépése után póttagként beválasztanak a központi végrehajtó bizottságba, hatást gyakorol a Május 4-e mozgalom. 1919-ben ezen a napon követelte Pekingben a diákság a japán megszállók elleni fegyveres harc elindítását. A kommunisták és a polgári Kuomintang közötti szövetséget a Moszkvában székelő Kommunista Internacionálé (Komintern) is helyesli.

1940 – Magyarország és Németország gazdasági egyezményt köt Budapesten

Magyarország 200 ezer tonna búzát, 200 ezer tonna kukoricát, ezer tonna egyéb takarmány szállítását vállalja.

1941 – Változás a fővárosi villamos-közlekedésben

Budapesten megkezdik az addig mindenütt az úttest szélén, a járda mellett húzódó villamosvágányok áthelyezését az úttest közepére.

Itt még a járda mellett

Itt még a járda mellett

1943 – Közzéteszik a 3940/1943. számú kormányrendeletet

A rögtönbíráskodást kiterjesztik a légitámadás idején elkövetett lopás és rablás bűntettére.

1944 – Hitler sikertelen merénylet után parancsot ad a tiszti államcsíny leverésére

A kelet-poroszországi Wolf-schanze (Farkassánc) nevű főhadiszálláson, egy bombarobbanás során Adolf Hitler, a német haderő főparancsnoka 1944. július 20-án könnyebben megsérül. A robbanás időpontjában, 12 óra 42 perckor, a merénylő, Claus Schenk von Stauffenberg gróf ezredes, már ismét úton van Berlin felé, ahol összeesküvő társai – többek között Friedrich Olbricht tábornok, Ludwig Beck vezérezredes és Erwin von Witzleben vezértábornagy – kirobbantják a régebben előkészített felkelést. A Berlinben állomásozó Grossdeutschland őrzászlóalj azonban, miután parancsnoka, Ernst Remer őrnagy egy telefonbeszélgetés során meggyőződött arról, hogy Hitler sértetlen, leveri az államcsínyt.

A konferenciaszoba a robbanás után

A konferenciaszoba a robbanás után

22 óra 50 perckor Stauffenberg-et és három összeesküvő társát statáriálisan agyonlövik, több polgári és katonai személy letartóztatnak és a népbíróság előtt lefolytatott tárgyalás után kivégeznek. Több mint 180 ember veszíti a merénylettel közvetlen összefüggésben az életét.

Ez volt a polgári és katonai személyek által kitervelt vagy meg is kísérelt 35 merénylet közül a német ellenzék leglátványosabb próbálkozása arra, hogy a diktátort megölje. Míg a kommunisták és a szociáldemokraták Hitler hatalomra jutása után rögvest széles körű ellenállás szervezésén fáradoztak, s ezrével tartóztatták le, zárták koncentrációs táborba és végezték ki őket, a hadseregben csak Hitler hódító és háborús tervei kapcsán mozdult meg az ellenzék. Amikor a Szudéta-válság kiéleződött, amelyet a müncheni egyezménnyel oldottak meg, vezető katonatisztek államcsínyt terveztek. Hitler sikere következtében azonban az összeesküvők, közöttük a szárazföldi haderő akkori vezérkari főnöke, Beck nem látott többé alapot az akcióhoz. A július 20-i merénylők tervei szerint a Hitler eltávolítása után Carl Friedrich Goerdeler, volt lipcsei főpolgármester vezetésével alakítandó kormánynak haladéktalanul fegyverszüneti tárgyalásokat kellett volna kezdenie a szövetségesekkel.

1954 – A Dien Bien Phu-i csatában Vietnam győzelmet arat Franciaország felett

A csata véget vet a franciák indokínai szerepvállalásának és az azt követő genfi békeszerződés nyomán darabolták fel az országot Észak- és Dél-Vietnamra.

1954 – Laosz függetlenné válik Franciaországtól

Az Indokínával foglalkozó genfi értekezlet döntésével Laosz elnyeri állami szuverenitását. Eladdig a délkelet-ázsiai állam Sziszavong Vong király névleges vezetése alatt az indokínai államok Francia Közösségének a tagja volt. Szuverenitásának elnyerése után Laosz hatályon kívül helyzete a Franciaországgal kötött állami szerződéseket és az Egyesült Nemzetek tagjává válik, ám Sziszavong Vong-gal szemben megalakul a kommunista orientációjú Patet Lao-mozgalom.

1954 – Kambodzsa szuverén királysággá válik

Északi szomszédjához, Laoszhoz hasonlóan a Kambodzsai Királyság szuverén állam lesz. Norodom Szihanuk herceg, aki már 1945. március 12-én proklamálta az ország függetlenségét, erős ellenzékkel áll szemben. A japánok bevonulása után Szihanuk semmisnek nyilvánította a Franciaországgal kötött összes szerződést. Ám az ország brit megszállása arra kényszerítette a királyt, hogy ismét Franciaországot ismerje el védőhatalomnak.

1969 – Ember a Holdon

Az Apollo-11 az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése volt. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatis-on (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.

A sikeres Holdra szállás máig ható, az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején egy, az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.

1985 – A Botha-rezsim rendkívüli állapotot vezet be

Dél-Afrikában a Pieter Willem Botha miniszterelnök vezette fajvédő kormány az ország 36 körzetében rendkívüli állapotot vezet be, hogy úrrá lehessenek a fekete népesség körében szűnni nem akaró zavargásokon. A rendkívüli állapot lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy bírósági végzés nélkül házkutatást tartsanak, és embereket tartóztassanak le, kijárási tilalmat vezessenek be, egész negyedeket elzárjanak és lehetetlenné tegyék nem kívánatos jelentések közlését tömegtájékoztatási eszközökben.

Johannesbugban és Port Elizabethben, ezekben az ipari centrumokban a rendkívüli állapot alapján egyetlen hét alatt 1.000 embert csuknak le. Ezek többségükben tagjai az Egyesült Demokratikus Frontnak (UDF, 700 apartheidellenes szervezet tömörülése), vagy az a gyanú merült fel ellenük, hogy tagjai az 1960-ban betiltott és ezért illegalitásban működő Afrikai Nemzeti Kongresszusnak (ANC). Amióta a rendőrség március 21-én egy temetési menet elleni erőszakos fellépés során 19 feketét megölt, naponta kerül sor újabb véres zavargásokra. A feketék harci eszköze a fehér uralom ellen például a tüntetés, a sztrájk és az iskolák bojkottálása.

1987 – A kormány újabb áremeléseket határoz el

A kormány újabb áremeléseket határoz el, amelyeket részben a költségvetési hiány mérséklésének szándékával indokol. Emelkedik az energiahordozók, a cigaretta, a liszt és a sütőipari termékek ára. Ezzel egy időben „jövedelemkiegészítő intézkedésekről” határoznak.

1987 – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozza 598. számú határozatát

A határozat követeli az Irak-iráni háború tűzszünetének bevezetését és a béketárgyalások megkezdését, továbbá javasolja, hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálja ki, ki is a felelős a háború kirobbantásáért.

2007 – Az eddigi legmelegebb nap Magyarországon

Kiskunhalason +41,9 °C-ot mérnek, ez abszolút hőmérsékleti rekord Magyarországon. Dunaújvárosban aznap +33,3 fok volt a napi középhőmérséklet, amely szintén rekord értéknek számít.

2011 – Utolsó útjáról tér vissza az Atlantis űrrepülőgép

42 évvel azután, hogy az ember leszállt a Holdra, visszatér utolsó útjáról az Atlantis űrrepülőgép. Ezzel befejeződött az amerikai űrrepülőgép-program.

2012 – Lövöldözés egy amerikai moziban

Egy fegyveres férfi tüzet nyit a „A sötét lovag – Felemelkedés” című Batman mozifilm nézőire a kora esti mozielőadás megkezdését követően az Egyesült Államokban található, Colorado állambeli Aurora városában. A támadás során 12 ember életét veszti és 59-en megsebesülnek.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás