2018. december 14., péntek - Szilárda

Budai II László (Fotó: Olimpia.hu)

90 éves lenne ma olimpiai bajnok labdarúgónk, az Aranycsapat jobbszélsője

A Gergely-naptár szerint az év 200. napja, az évből még 165 nap van hátra.

1928-ban ezen a napon született Rákospalotán Budai László (er. Bednarik László), olimpiai bajnok, VB-ezüstérmes, többszörös magyar bajnok labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője, aki a sportsajtóban Budai II néven volt ismert, míg beceneve Púpos volt. Katonatiszt volt, a pályán Kocsissal vakon megértették egymást. Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén”, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az FTC-vel és a Honvéddel ötször hódította el a magyar bajnoki címet és egyszer a Mitrópa kupát is. 1983. július 2-án hunyt el Budapesten, Rákospalotán helyezték örök nyugalomra. A Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club (REAC) stadionja az ő nevét viseli.

2018. július 19., csütörtök

A Nap kel: 5 óra 4 perckor, nyugszik: 20 óra 35 perckor.
A Hold kel: 12 óra 40 perckor.

Névnapok

Emília, Ajtonka, Alfréd, Alfréda, Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Arany, Arina, Arzén, Arzénia, Aura, Aurea, Aurélia, Emili, Eperke, Esztellia, Eszténa, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Morella, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Stella, Szederke, Varsány, Versény, Vince.

Emília

A női név az Emil férfinév női párja, jelentése: „versengő, vetélkedő”. Az 1990-es években ritka név volt, 2006-ig nem szerepel a száz0 leggyakoribb női név között, de 2007-ben a 91., 2008-ban a 84. helyen állt.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Július 19. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1814 – Samuel Colt
amerikai feltaláló, a róla elnevezett forgótáras pisztoly, a víz alatt használható robbanószerkezet és a víz alatti távírókábel megalkotója
(† 1862)

1818 – Hatvani Imre
ügyvéd, az 1848-49-es szabadságharc egyik őrnagya
(† 1856)

1834 – Edgar Degas
francia impressszionista festőművész
(† 1917)

1878 – Balatoni Károly
(er. Gräfl Károly)
úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető
(† 1945)

1879 – Móra Ferenc
író, újságíró, muzeológus
(† 1934)

1925 – Raksányi Gellért
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdems és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze
(† 2008)

1928 – Budai László
(er. Bednarik László)
olimpiai bajnok, VB-ezüstérmes labdarúgó, az Aranycsapat jobbszélsője
(† 1983)

1947 – Brian May
angol gitáros, énekes-dalszerző (Queen)

1954 – Papadimitriu Athina
eMeRToN-díjas, görög származású színművésznő

1957 – Kiki
(er. Patkó Béla)
énekes (Első Emelet)

Július 19. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1374 – Francesco Petrarca
itáliai költő
(* 1304)

1543 – Mary Boleyn
angol udvarhölgy
(* 1499 vagy 1500)

1965 – Li Szin Man
dél-koreai politikus, hazája első elnöke
(* 1875)

1969 – Ángyán János
belgyógyász, egyetemi tanár
(* 1886)

1980 – Hans Morgenthau
amerikai jogász, politikatudós
(* 1904)

1982 – David Frankfurter
orvostanhallgató, Wilhelm Gustloff gyilkosa (* 1909)

1987 – Benedek Jenő id.
Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész
(* 1906)

1997 – Tollas Tibor
(er. Kohlmann Tivadar)
József Attila-díjas költő
(* 1920)

2004 – Fonyó József
Jászai-díjas színművész
(* 1934)

2016 – Somló Tamás
énekes, zenész (LGT)
(* 1947)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 19-én történt

484 – Koronázás

Tarsusban megkoronázzák I. Leontius bizánci trónkövetelőt.

1399 – Temetés Krakkóban

A Waweli székesegyházban örök nyugalomra helyezik I. (Szent) Hedvig lengyel királynő és lánya, Erzsébet Bonifácia hercegnő földi maradványait.

1427 – Lazarevics István lesz Szerbia fejedelme

Szerbia fejedelme, Lazarevics István despota 1403-ban a török oldaláról átpártolt Magyarországhoz, és attól fogva Zsigmond király vazallusa volt. Alapító tagja lett 1408 decemberében a nevezetes Sárkány-rendnek, és a királytól olyan óriási birtokokat kapott, hogy ő lett Magyarország egyik leggazdagabb földesura. Övé volt – hogy csak néhány nevezetes birtokát említsük – Debrecen, Hajdúböszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász, Tokaj, Mezőtúr, valamint emellett még sok város és vár, több száz faluval és sok ezer jobbággyal. Mindezt 1427. július 19-én bekövetkezett halála után unokaöccse, Brankovics György kapta meg a királytól, támaszpontot is adva a további betelepülőknek.

1463 – A Vitéz János által vezetett küldöttség békét köt Bécsújhelyen III. Frigyes német-római császárral

A Szent Korona 1440 óta az osztrákok birtokában volt, viszont ennek hiánya lehetetlenné tette Mátyás törvényes megkoronázását. A megállapodás értelmében 80 ezer forint fejében III. Frigyes visszaadja a koronát és Sopron városát, a többi, kezén levő nyugati várat viszont megtarthatja. A magyar királyi címet továbbra is viselheti a császár, aki Mátyást a fiává fogadta. Ez azt jelentette, hogy ha a magyar király törvényes örökös nélkül halna meg, akkor III. Frigyes vagy fia, Miksa örökli a magyar trónt. Ez ekkor még nem látszódott veszélyesnek, mivel a magyar uralkodó 20 éves volt.

1553 – Katolikus Mária lesz Anglia királynője

Mostohabátyja, VI. Edvárd halála után I. (Katolikus) Mária lép Anglia trónjára. Az új királynő, aki már uralkodása elején szigorú intézkedéseket hoz az ország rekatolizálására, VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin lánya. Anyjától a király azért vált el, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát, régi kedvesét. Máriának örömtelen gyermekkora volt, mert – apjának újbóli házassága után – törvénytelen gyermeknek nyilvánították és anyjától elszakítva nőtt fel. VIII. Henrik csak nem sokkal halála előtt helyezte vissza lányát jogaiba. Mária azért nyerte a „Katolikus” nevet, mert uralma alatt erős visszatérítő mozgalom indult.

1848 – Nők konferenciája az egyenlő jogokért

A New York államban levő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartanak, melyet Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton hívott össze. A Seneca Falls-i nyilatkozat síkra száll a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért – akkoriban a férj rendelkezett a feleség vagyona vagy jövedelme felett –, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek. Egyes asszonyoknak sikerült is megvetni lábukat a férfiak között. Elizabeth Blackwell lett például 1849-ben az első orvos, Antoinette Brown pedig 1850-ben az első képzett teológus.

1860 – Tüntetések kezdődnek Pesten

A nép Garibaldi olaszországi győzelmeit ünnepli; Kossuth Lajost és Garibaldit éltetik.

1866 – Az uralkodó kihallgatáson fogadja Deák Ferencet

Deák Ferenc kitart az országgyűlés június 25-i határozata mellett.

1914 – A közös minisztertanács egyhangú határozatot hoz a Szerbiának küldendő ultimátumról

A szarajevói merényletet mind az uralkodó, mind a Monarchia katonai és külügyi vezetői mint szerb hadüzenetet fogták fel. Úgy vélték, elérkezett az alkalom, hogy leszámoljanak Szerbiával. A háborút a délszláv kérdés megoldásának, a délszláv egyesülés és terjeszkedés megakadályozásának szánták. Megindítását Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés július 5-én döntött a háború támogatása mellett. Kedvezőbbeknek ítélték a feltételeket egy európai háborúhoz, mint esetleg néhány év múlva. A háború kérdésében egyedül Tisza István miniszterelnök képviselt ellenvéleményt, mivel nem látta alkalmasnak az időpontot. Attól tartott, hogy a formálisan szövetséges Romániára nem lehet számítani, és a román csapatok bevonulnak Erdélybe. Nem érezte elégségesnek a Monarchia katonai erejét az egy időben több országgal szemben folytatandó hadműveletekhez sem. Egy esetleges győzelem és Szerbia annexiója ráadásul a megnövekedő délszláv elem miatt veszélyeztette volna a dualista struktúrát. Tisza István július 10. és 14. között a „német buzdítás” hatására megváltoztatta véleményét, és végül a közös minisztertanács 1914. július 19-én, egyhangúlag elfogadta a szerb kormányhoz intézett szigorú jegyzék szövegét. A jegyzék követelte a szerb kormány hivatalos lapjában tegyen közzé egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a nagyszerb mozgalmat, azt a Monarchia emberei fojthassák el, valamint a merénylet ügyében a vizsgálatot is ők folytathassák le Szerbiában. Ezek a pontok egy szuverén állam számára elfogadhatatlanok voltak – ezért is fogalmazódtak így. A ultimátum 48 órát adott a válaszra.

1920 – Megkezdődik a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa Moszkvában

A 37 párt képviselőinek részvételével zajló kongresszuson a Kommunisták Magyarországi Pártját Rákosi Mátyás és Rudnyánszky Endre képviselik.

1920 – Megalakul Teleki Pál kormánya

Miniszterek: Ferdinandy Gyula belügy; Rubinek Gyula földművelésügy, kereskedelemügy; Sréter István honvédelem; Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy; Szabó István közélelmezés; Teleki Pál gr. külügy, miniszterelnök; Benárd Ágoston népjólét és munkaügy; Korányi Frigyes br. pénzügy; Haller István vallás- és közoktatásügy; (sokorópátkai) Szabó István tárca nélküli kisgazda miniszter; Bleyer Jakab a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere.

1935 – Megjelenik Marx Károly „A tőke” című munkájának magyar fordítása

Magyarázó jegyzeteit Jeszenszky Erik álnéven Molnár Erik írta.

1937 – A nácik a modern művészetet `elfajzottnak` bélyegzik

A Joseph Goebbels birodalmi propagandaminiszter által összeállított „Elfajzott művészet” című vándorkiállítást megnyitják Münchenben. Olyan művészek képeit és szobrait mutatják be, mint Paul Klee, Max Ernst, Otto Dix, Ernst Barlach és mások, akiknek műveit fajidegeneknek és betegeseknek nevezik. A kiállítás lebontását követően a műveket eladták, ill. elégetésre ítélték. A művészeket, amennyiben még Németországban tartózkodtak, foglalkozási tilalom alá helyezték, és súlyos megtorlásoknak tették ki. A nemzetiszocialisták új, német művészetet követeltek, amely a férfiak hadi elszántságát és hősiességét s a nők anyai szerepét dicsőítette.

1952 – Megkezdődik a diadalmas helsinki olimpia

A XV. Nyári Olimpiai Játokok hozta a sportesemény történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését. A valaha egy olimpián nyert legtöbb, szám szerint 16 aranyérmével. Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében. A két világrendszer rivalizálása természetesen a sport területére is kiterjedt: Helsinki az „imperialisták felett aratott” győzelmet jelentette. Az 1950-es évek szovjet rendszerű országainak sportolói valóban egyre-másra értek el kiváló eredményeket. Felismervén a sport mozgósító erejét, propagandalehetőségeit, az állami költségvetés jelentős összegekkel támogatta a sportot. 1951-ben létrejött az Országos Testnevelési és Sport Bizottság, afféle sportminisztériumként. Alapszinten a szovjet mintájú, központosított, a katonai készenléthez kapcsolódó és ezért többé-kevésbé kötelező tömegsport a „Munkára, Harcra Kész!” mozgalom keretében valósult meg. A versenysport az átszervezett, minisztériumokhoz, erőszakszervezetekhez, iparágazatokhoz, egyes nagyüzemekhez „csatolt” sportegyesületekben folyt. Részben a sport – résztvevőként, de nézőként is – elégítette ki az ifjúság szórakozási igényeit, a sportközvetítések a rádió legnépszerűbb adásai közé tartoztak. Élsportolóvá válni komoly, lényegében politikamentes karrier- és anyagi lehetőséget jelentett: átlagot messze meghaladó fizetést, ellátást, a külföldre utazás lehetőségét (nyugati országokba is!), az ezzel járó „csencselés”, üzletelés lehetőségét is stb.

1980 – Elkezdődnek a XXII. nyári olimpiai játékok Moszkvában

Moszkvában megkezdődnek az augusztus 3-ig tartó XXII. Nyári Olimpiai Játékok. Jimmy Carter amerikai elnök ajánlására 57 nemzet bojkottálja a játékokat a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt (Nagy-Britannia és Franciaország nem követte példájukat, de 30 ország távol maradt, 33 pedig nem is válaszolt a meghívásra). Magyarország természetesen a résztvevők között volt, szokás szerint bélyegsorozatot is adtunk ki az olimpia tiszteletére. A bojkott nyomán világméretű vita bontakozik ki a sport és a politika közötti összefüggésről. A Szovjetunió csak aranyérmekből 80-at szerez, s ezzel első helyre kerül a nemhivatalos éremtáblázaton. 800 és 1.500 m-es síkfutáson a brit Sebestian Coe és Steve Ovett izgalmas párviadalt vív: 1.500 m-en Coe, 800 m-en Ovett győz.

1984 – Hitelt vesz fel Magyarország

A Magyar Nemzeti Bank 385 millió dolláros hitelt vesz fel nyugati bankoktól.

1988 – Grósz Károly az USA-ban

Július 19-30 között Grósz Károly körutat tesz az Egyesült Államokban. 22-én San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de „ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik őket”. Több mint száz Amerikában élő magyarral találkozik, legtöbbjük 1956-ban hagyta el Magyarországot, akik között Nagy Imrére és elítélésére vonatkozó kijelentéseivel mély felháborodást kelt. 26-án Washingtonban Grósz Károly rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni.

1989 – Megszólal a Nagy Imre-per bírája

A rádióban megszólal Vida Ferenc, a Nagy Imre-per tanácsvezető bírája.

1989 – Lezuhan egy utasszállító

Nigériában, Ténéré-ben lezuhan egy utasszállító repülőgép: 171-en vesztik életüket.

1996 – Megnyitják a 26. nyári olimpiát Atlantában

A játékok nyolcadik napján bomba robban, melynek két halálos áldozata van, a tettes máig ismeretlen. A magyar sportolók 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet nyernek, ezzel az éremtáblázat 12. helyét szerzik meg.

2002 – Megjelenik a Vorbis audiotömörítési eljárás első verziója

A Vorbis egy szabad és nyílt hangtömörítési eljárás (kodek), amit a Xiph.org Alapítvány fejleszt. Általában az Ogg konténerrel használják, ezért gyakran nevezik – nem teljesen pontosan – Ogg Vorbisnak vagy – még kevésbé pontosan – Oggnak is. A Vorbis – a Xiph.org többi projektjével együtt – annak hatására jött létre, hogy az MP3 formátumhoz fűződő szabadalmi jogokat birtokló Fraunhofer Intézet 1998 szeptemberében bejelentette, hogy jogdíjat fog szedni az MP3 használatáért.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás