2018. november 17., szombat - Gergő, Hortenzia

Makláry Zoltán (Fotó: Printerest)

Negyven évvel ezelőtt hunyt el Kossuth-díjas színművészünk

A Gergely-naptár szerint az év 193. napja, az évből még 172 nap van hátra.

1978-ban ezen a napon hunyt el Budapesten 82 éves korában Makláry Zoltán, Kossuth-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész. 1896. április 16-án született Budapesten. A gimnáziumi évei után, 1914-ben iratkozott be Rákosi Szidi Színitanodájába, azonban csak pár hónapot járhatott az iskolába, mert 1915 tavaszán besorozták katonának és az olasz frontra vitték. Itt hadifogságba esett, ahonnan csak 1919-ben került haza nagyon soványan, reumával és maláriával küszködve. Amint felépült, visszament az iskolába, és befejezte tanulmányait. 1920-tól 1922-ig a Magyar Színház, 1922 és 1926 között a Renaissance Színház tagja volt. 1925-től 1926-ig a Belvárosi színházban, 1926 és 1935 között a Vígszínházban játszott, majd 1935 és 1969 között a Nemzeti Színház tagja volt. Játszott mint vendég a Rakéta Kabaréban, a Teréz körúti Színpadon, a Belvárosi Színházban és a Józsefvárosi színházban is. 1923 és 1977 között 165 filmben játszott.

2018. július 12., csütörtök

A Nap kel: 4 óra 57 perckor, nyugszik: 20 óra 41 perckor.
A Hold kel: 4 óra 9 perckor, nyugszik: 20 óra 3 perckor.

Névnapok

Dalma, Izabella, Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Leonóra, Nóra, Uzonka.

Dalma

Magyar eredetű női név, Vörösmarty Mihály alkotta eredetileg férfinévnek a „Zalán futása” című hőskölteményben, talán a nyelvjárási dalma szóból, aminek a jelentése: testes. Petőfi Sándor is innen vette át, mint álnevet. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években a 91-99. leggyakoribb női név.

Izabella

A női név vagy az Elisabeth (Erzsébet) spanyol eredetű alakváltozata, vagy a babiloni-héber eredetű bibliai Izebel, Jesabel névnek a módosulása, aminek jelentése: Bál isten fölemelt, vagy: van úr. Az 1990-es években ritka szórványos név volt, a 2000-es években a 81-98. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Július 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1856 – Habsburg–Lotaringiai Gizella Lujza Mária főhercegnő
(er. Gisela Louise Marie Erzherzogin von Österreich)
osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József és Erzsébet királyné legidősebb lánya
(† 1932)

1882 – Tóth Péter
olimpiai bajnok vívó
(† 1967)

1927 – Gyetvai Elemér
világ- és Európa-bajnok asztaliteniszező
(† 1993)

1937 – Margitai Ági
(er. Weisz Ágnes)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész
(† 2014)

1937 – Bill Cosby
(er. William Henry Cosby)
amerikai színész, komikus

1951 – Sass Sylvia
Liszt-díjas opera-énekesnő, Érdemes Művész

1967 – John Petrucci
amerikai szólógitáros, dalszerző (Dream Theater)

1972 – Benedek Tibor
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző, szövetségi kapitány

1991 – James Rodríguez
FIFA klubvilágbajnok, Európai Szuperkupa- és UEFA BL-győztes kolumbiai labdarúgó

1997 – Malala Juszafzai
Nobel-békedíjas pakisztáni emberjogi aktivista

Július 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1536 – Desiderius Erasmus
(Rotterdami Erasmus)
németalföldi humanista filozófus, teológus, pedagógus, író
(* 1466)

1712 – Richard Cromwell
az Angol Köztársaság második lordprotektora, Oliver Cromwell fia és örököse

(* 1626)

1899 – Mihalkovics Géza
orvos, anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1844)

1935 – Alfred Dreyfus
francia katonatiszt, a Dreyfus-ügy főszereplője
(* 1859)

1978 – Makláry Zoltán
Kossuth-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1896)

1997 – François Furet
francia történész
(* 1927)

1999 – Szeleczky Zita
színésznő
(* 1915)

2006 – Mistéth Endre
Széchenyi-díjas építőmérnök, hídépítő mérnök, miniszter
(* 1912)

2006 – Beney Zsuzsa
József Attila- és Füst Milán-díjas költő, író, esszéista, irodalomtörténész
(* 1930)

2008 – Nemes Krisztián
az MH PRT tűzszerész részlegének parancsnoka, posztumusz őrnagy
(* 1976)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 12-én történt

1191 – A keresztesek beveszik Akkót

A harmadik keresztes háborúban a keresztes seregek beveszik Akkót.

1260 – A magyar hadsereg vereséget szenved

Az Ausztria és Stájerország fölötti uralom kérdése miatt kitört magyar-cseh háborúban a Morva folyó mellett, Kroissenbrunn-nál II. Ottokár cseh király hadai legyőzik a halicsi és lengyel erőktől támogatott magyar királyi sereget. Az ütközetben IV. Béla és István ifjabb király is részt vett. Utóbbi a kunokat vezetve, a portyázó taktikának köszönhetően komoly zavart okozott a cseh táborban, végül azonban belefutott II. Ottokár király lovasságába. Nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, hogy a magyar hadvezetés szervezetlenül hajtotta végre a Morva folyón való átkelést. A vereség következtében IV. Béla lemondott nyugati expanziós törekvéseiről.

1277 – Megújul a német-magyar szövetség

I. Rudolf német király és IV. Kun László követei Bécsben megújítják szövetségüket.

1490 – II. Ulászlót megkoronázzák

II. Ulászlót Székesfehérvárott magyar királyá koronázzák.

1521 – A törökök elfoglalják Zimony várát

Az I. Szulejmán szultán vezette török haderő elfoglalja Zimony várát, amit szerbek védenek.

1543 – VIII. Henrik hatodszor is megnősül

VIII. Henrik angol király feleségül veszi hatodik, egyben utolsó feleségét, Catherine Parr-t.

VIII. Henrik

VIII. Henrik

1561 – Moszkvában felszentelik a Vaszilij Blazsennij székesegyházat

Felszentelik a – Rettegett Iván orosz cár rendeletére, a kazányi tatár kánság feletti győzelem emlékére – Moszkvában 1555 és 1561 között felépített (később az ide temetett szent életű bolond-bölcs Vazul emlére a Vaszilij Blazsennij nevet kapó) – Boldog Vazul-székesegyházat.

A Vaszilij Blazsennij székesegyház

A Vaszilij Blazsennij székesegyház

1679 – Új állami alaptörvény biztosítja az angol polgárok személyes szabadságát

II. Károly angol király 1679. július 12-én hagyta jóvá a „Habeas-Corpus-Amendment-Act” elnevezésű törvényt. Az új állami alaptörvény biztosítja a polgárok személyes szabadságát. Ezentúl az okok megnevezése nélkül senki sem tartóztatható le és senki sem zárható bírósági vizsgálat nélkül börtönbe. A „Habeas-Corpus”-törvény a korona és a nemesség között korábban kötött jogi egyezségek hagyományait követi, melyek az önkényes büntetőeljárással szemben igyekeztek megvédeni a polgárokat.

1790 – Megreformálják a francia egyházat

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés új egyházalkotmányt bocsát ki. Ennek értelmében a francia egyház elszakad Rómától és a jövőben a papokat állami alkalmazottakként kezelik. Az intézkedés eredményeképp a püspökségek számát 83-ra csökkentik, és azokat az új közigazgatási egységekhez igazítják. Minden départment egy püspökséget alkot, és összesen 10 érsekséget hoznak létre. A jövőben a püspököt, akárcsak a papot, az államalkotó nép választja, az állam fizeti, és mindegyikük állami alkalmazottnak számít. Az új egyházalkotmány elismeri ugyan a pápa primátusát, de a papok fölötti bíráskodás jogát nem. Az egész rendelkezés annyira radikális és annyira szemben áll a katolikus egyház lényegével, hogy VI. Pius pápa azt semmiképp sem fogadhatja el. A pápa ellenállása viszont lelkiismereti válságba sodorja az egyház tagjait. Novemberben a papok megtagadják, hogy letegyék az esküt az alkotmányra, illetve az egyházalkotmányra. Nyílt konfliktus támad: dekrétumot bocsátanak ki az esküt megtagadó papok ellen, ami sokakat szembefordít a forradalommal.

1806 – Megalakul a Rajnai Szövetség

16 délnémet fejedelem I. Napóleon császár protekturátusa alatt megalakítja a Rajnai Szövetséget.

1851 – Letartóztatják Leövey Klárát

Letartóztatják a Teleki Blankával együttműködő Leövey Klárát, mert tanítványait forradalmi szellemben nevelte.

1863 – Az erdélyi képviselők feliratot küldenek az uralkodóhoz

Az erdélyi országgyűlés magyar képviselői az uralkodóhoz intézett feliratukban a Nagyszebenbe egybehívott országgyűlést törvénytelennek minősítik, s közlik, hogy azon nem vesznek részt.

1896 – Megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete

Megalakul az újságírók első hazai szervezete, a Budapesti Újságírók Egyesülete. Első elnöke: Mikszáth Kálmán.

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán

1906 – Rehabilitálják Alfred Dreyfust

A párizsi fellebbviteli bíróság megsemmisíti a rennes-i hadbíróság ítéletét, és minden vádpontban rehabilitálja Alfred Dreyfust, akit 1894. október 15-én hazaárulás vádjával tartóztattak le. 1895. január 5-én megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd január 15-én az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. 1899-ben perét a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt.

Dreyfus 1903-ban benyújtott újabb per újrafelvételi kérelme alapján a rennes-i bíróság ítéletét a francia Legfelsőbb Bíróság 1906. július 12-én véglegesen semmisnek nyilvánította. Dreyfus visszakapta a rangját, őrnaggyá léptették elő, és a Becsületrend lovagjává avatták. A börtönben töltött idő azonban aláásta az egészségét, így 1907-ben nyugdíjazták. Az első világháború alatt ismét mozgósították, front mögötti szolgálatot teljesített. Az antiszemita, illetve neonáci csoportok azonban a mai napig megkérdőjelezik ártatlanságát, és további bizonyítékokat próbálnak találni vagy koholni, amelyek Dreyfus bűnösségét támasztanák alá.

1919 – Ellenforradalmi kormány alakul Szegeden

Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új ellenforradalmi kormány alakul.

1937 – Befejeződnek a román-magyar tárgyalások

Bukarestben befejeződnek a Magyarország és Románia közötti áru- és fizetési forgalom szabályozását célzó tárgyalások.

1940 – Bevezetik az iskolakötelezettséget

Kihirdetik az 1940:XX.törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.

1941 – Szovjet-brit szövetség alakul

A Szovjetunió és Nagy-Britannia kölcsönös segélynyújtási szerződést köt Moszkvában. A szerződés kimondja, hogy nem kötnek különbékét.

1943 – A prohorovkai páncélosütközet

A prohorovkai páncélosütközet, más néven prohorovkai páncéloscsata, prohorovkai csata a világtörténelem egyik legnagyobb páncélosütközete volt a Zitadelle hadművelet keretében, amelynek során a Wehrmacht megpróbálta a kurszki kiszögellést elfoglalni a szovjet Vörös Hadseregtől.

Prohorovka, 1943. július 12.

Prohorovka, 1943. július 12.

A csata 1943. július 12-én, a Szovjetunió kurszki területén (ma: Oroszország), Prohorovka falu közelében zajlott le, ahol a déli irányból támadó, Erich von Manstein parancsnoksága alatt lévő Dél Hadseregcsoport 4. páncéloshadseregének Hermann Hoth vezette II. SS-páncéloshadteste ütközött meg a szovjet sztyeppi front 5. gárda-harckocsihadsereg alakulataival P. A. Rotmisztrov vezetésével.

1954 – Megindul a király karrierje

Elvis Presley aláírja első lemezszerződését a Sun Records-szal.

1962 – A Rolling Stones első fellépése

A Rolling Stones együttes első hivatalos fellépése a londoni Marquee Klubban.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás