2018. július 23., hétfő - Lenke

Csuja Imre (Fotó: YouTube.com)

Ma ünnepli 58. születésnapját a kortárs magyar film egyik kiemelkedő egyénisége

A Gergely-naptár szerint az év 192. napja, az évből még 173 nap van hátra.

1960-ban ezen a napon született Hajdúnánáson Csuja Imre, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, a hazai filmgyártás egyik sokat foglalkoztatott művésze, a mai magyar valóságra jellemző ismerős, kicsit a periférián mozgó embertípusok egyik első számú megformálója. 1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát Simon Zsuzsa osztályában, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz került. 1987-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, 1989-ben pedig az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett. 1990-től az Arany János Színházban töltött négy évet, utána szabadfoglalkozású művészként lépett színpadra, majd 2004-ben leszerződött az Örkény István Színházhoz. Színpadi kedvencei a görög klasszikusok, és Shakespeare művei. Sokat foglalkoztatott, népszerű szinkronszínész, több mint 800 filmnek kölcsönözte a hangját. Sajátos hangszíne és stílusa szinte összetéveszthetetlen.

2018. július 11., szerda

A Nap kel: 4 óra 56 perckor, nyugszik: 20 óra 41 perckor.
A Hold kel: 3 óra 14 perckor, nyugszik: 18 óra 58 perckor.

Névnapok

Nóra, Lili, Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.

Nóra

Arab eredetű női név, az Eleonóra név rövidülése, jelentése: „fény”. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években is az 5-21. leggyakoribb női név.

Lili

A női név több idegen név (Caroline, Elisabeth, Julia) közös becenevéből önállósult, nincs azonban összefüggésben a hasonló hangzású angol lily (liliom) szóval. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években is a a 7-15. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Népesedési Világnap

1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját, a program vezetői pedig javasolták, hogy július 11. legyen a világ népességének a napja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra. 2001-ben már több mint 6 milliárd ember élt a Földön, és ez a szám évente 77 millióval nő. Az ENSZ becslései szerint 2050-re nagyjából 8-10 milliárd ember él majd a bolygón.

Július 11. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1561 – Luis de Góngora y Argote
spanyol költő
(† 1627)

1767 – John Quincy Adams
az USA 6. elnöke
(† 1848)

1934 – Giorgio Armani
olasz divattervező

1958 – Hugo Sánchez
mexikói labdarúgó, edző

1959 – Suzanne Vega
angol énekesnő

1959 – Tobias Moretti
osztrák színész („Rex felügyelő”)

1960 – Csuja Imre
Jászai-díjas színművész, Érdemes Művész

1972 – Michael Rosenbaum
amerikai színész

1979 – Éric Abidal
VB-ezüstérmes, UEFA BL- és Szuperkupa győztes, FIFA klubvilágbajnok francia labdarúgó

1990 – Connor Paolo
amerikai színész

Július 11. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1362 – Świdnicai Anna
német-római császárné
(* 1339 körül)

1451 – Cillei Borbála
magyar királyné
(* 1392)

1860 – Marastoni Jakab
(er. Jacopo Antonio Marastoni)
velencei származású magyar festőművész, litográfus
(* 1804)

1889 – Reviczky Gyula
író, költő
(* 1855)

1937 – George Gershwin
(er. Jacob Gershowitz)
amerikai zeneszerző, zongoraművész
(* 1898)

1980 – Bolesław Woytowicz
lengyel zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus
(* 1899)

1981 – Bilicsi Tivadar
(er. Grawátsch Tivadar)
színművész, komikus, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1901)

1981 – Molnár C. Pál
festőművész
(* 1894)

1989 – Laurence Olivier
Oscar-, Golden Globe-, BAFTA- és Emmy-díjas angol színész, rendező
(* 1907)

2010 – Kállai Ferenc
(er. Krampner Ferenc)
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze
(* 1925)

2017 – Schubert Éva
Kossuth-díjas színművésznő, rendező, színészpedagógus, Érdemes Művész
(* 1931)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 11-én történt

1030 – II. Konrád német-római császár hada megtámadja Magyarországot

Utánpótlás hiányában csak Esztergomig nyomul, majd kivonul az országból.

1302 – Flandriában felkelés tör ki

A kortrijki sarkantyúk csatájában a flandriai céhek legyőzik IV. (Szép) Fülöp francia király lovagseregét, amely 1297-ben vonult be Flandriába. A céhek megvédik városi jogaikat és függetlenségüket, amelyet akkor is megőriznek, amikor végül is el kell ismerniük a francia fennhatóságot.

1693 – 7,4-es erősségű földrengés Szicília délkeleti vidékén

A történelmi Val di Noto tartomány városai elpusztulnak, a halálos áldozatok száma 50 ezerre tehető.

1789 – Párizs népét nyugtalanság tölti el

Amikor XVI. Lajos meneszti Jacques Necker pénzügyminisztert és a kabinet többi liberális miniszterét, Franciaországban többfelé forradalmi zavargások törnek ki. A nép attól fél, hogy a király és a nemesség erőszakot alkalmaz a Nemzetgyűléssel szemben és azt is tudni véli, hogy az arisztokrácia már szerveződik.

Július elején a király 20.000 katonát vont össze Párizs és Versailles környékén. A szociális problémák legalább annyira növelik a lakosság elkeseredettségét, mint a politikaiak. Az előző évi igen rossz termés következtében a kenyér ára megállíthatatlanul emelkedett. A mezőgazdasági válság maga után vonta az ipari termelés visszaesését is, ami a munkanélküliség növekedését eredményezte. A termelési válság okozta élelmiszerhiány és a létfenntartási költségek szakadatlan emelkedése miatt már tavasszal is voltak zavargások. A lakosság a földbirtokosok ellen fordul, akik terményben követelik az adót, és gyűlöli a gabonával spekuláló kereskedőket. A Rendi Gyűlés összehívásától a polgárság, a kézművesek és a parasztok a politikai és a szociális helyzet javulását várják.

Várakozásaikat beadványokban juttatják kifejezésre. Tavasszal egész Franciaország területén több mint 60.000 panaszirat születik. Az ülésező rendek olyan alkotmányt követelnek, mely korlátozza a király hatalmát, azaz véget vet az abszolutista kormányzásnak, az adók kibocsátását a képviselők hozzájárulásához köti, megreformálja a bíráskodást és szavatolja az egyén szabadságát. A burzsoázia a feudális kiváltságok eltörlését és teljes polgári egyenlőséget követel. A kereskedők és az iparosok a szabad ipar és kereskedelem mellett szállnak síkra. A parasztok a tized és a többi, a földesurak és a papság részére nyújtott feudális szolgáltatás eltörlését követelik. De a nemesség és a papság ragaszkodik középkori eredetű kiváltságaihoz.

Amikor bejelentik Necker menesztését, a csődbe menéstől félve a bankárok bezárják a tőzsdét. A nép kihívásnak fogja fel Necker elbocsátását, és fegyvert követel. Július 12-én este a harmadik rend párizsi képviselői úgy döntenek, hogy nemzetőrséget állítanak fel. Már július 13-án is forrong a város, a lakosság fegyverkezik, sírokat tör fel, és a fölszedett macskakövekből barikádokat emel.

1848 – Megszavazzák az újoncozást

A képviselőház Kossuth Lajos nagy beszédének hatására közfelkiáltással megszavazza a kormány által kért 200.000 újoncot és 42 millió forint hitelt.

1859 – Fegyverszünetet köt Ausztria , Franciaország és a Szárd királyság

Ausztria lemond Lombardiáról, Velence a Habsburg-birodalom része marad.

1884 – Trefort Ágoston meghozza az „elkeresztelés” rendeletét

A vegyes házasságokból származó gyerekeknek nemek szerint szüleik vallását kellett volna követniük. Fiú az apáét, leány az anyáét. A katolikus klérus egy része ezt nem vette figyelembe. Trefort Ágoston kultuszminiszter 1884. július 11-én kelt rendelete meghagyta, hogy az ilyen „elkeresztelést” a papnak be kell jelentenie a valóban illetékes felekezet lelkészének. A rendelet nem hozott békét, újabb elkeresztelési háború kezdődött. Ebben, 1886-ban XIII. Leó pápa is megszólalt a katolikus klérus érdekében.

1898 – A király szentesíti az 1898:XXIII. törvénycikket

A törvény szabályozza a gazdasági és ipari kisszövetkezetek magalakulását és működését; elrendeli központi hitelszövetkezet megalakítását.

1921 – Mongólia kinyilvánítja függetlenségét

Mongólia területén több világbirodalom emelkedett fel, mint a Hun vagy az Avar Birodalom. Később a Türk Birodalom része volt, majd ujgur és kirgiz uralom alatt állt. A X. században a kitájok egyesítették a mongol és tunguz törzseket, államukat a dzsürdzsik verték szét. Az első mongol állam megteremtése Temüdzsin, a későbbi Dzsingisz kán nevéhez fűződik, aki legyőzte szomszédait, majd uralmát Észak-Kínára és Közép-Ázsiára is kiterjesztette. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak 1240-1502 között meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, és 1241-ben betörtek Lengyelországba és Magyarországra is.

A mongol birodalom Timur Lenk uralkodása alatt élte másodvirágzását. 1666-1911 között a mongol eredetű mandzsu dinasztia irányította a kínai birodalmat. Ennek bukása után a terület orosz protektorátus lett, majd 1921. július 11-én kinyilvánították Mongólia függetlenségét. 1924-ben a szovjetek bábkormányt juttattak hatalomra, amely november 26-án kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. Az országban jelentős szovjet haderő állomásozott, 1939-ben jórészt ezek verték vissza a japánok támadását.

Mongóliában csak a Szovjetunió felbomlása után kezdődhetett meg a demokratikus átalakulás: 1990-ben létrejött a többpártrendszer, 1992. január 13-án a parlament elfogadta az új demokratikus alkotmányt és szabad választásokat tartottak, 1993-ra kivonták a szovjet csapatokat. A hetvenéves orosz uralom után gyorsan feléledt a mongol nemzeti büszkeség, ezzel együtt Dzsingisz kán kultusza. Az ország neve 1991. november 21-től Mongol Köztársaságra, 1992. február 12-től Mongóliára változott.

1921 – Megalakul a Soli Deo Gloria Szövetség

Siófokon, egy református teológiai konferencia alkalmából Töltéssy Zoltán vezetésével harminc teológus-diák megalapította a Soli Deo Gloria Szövetséget. Célja a teológusok evangelizálása és a teológiával kapcsolatos néhány gyakorlati elv megvalósítása volt. A konferenciákat kezdetben különböző városokban és községekben tartották meg, majd 1928-tól kezdve Balatonszárszón alakítottak ki egy állandó jellegű konferenciatelepet. Az 1930-as években a szárszói konferenciákon – a hitvallásos jelleg változatlan megtartása mellett – egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a magyar sorskérdések is. Az SDG telepén tartották meg a népi írók első konferenciáját 1942. június 29. és július 5. között.

1978 – A Los Alfaques-i katasztrófa

A spanyolországi Tarragona közelében, egy tengerparti kemping mellett közúti baleset során felrobban egy 25 tonna cseppfolyós propilént szállító tartálykocsi. Az 1.000 °C-os tűzfelhőben 217 ember veszti életét, több százan súlyosan megégnek.

1982 – Olaszország labdarúgói nyerik a világbajnokságot

Olaszország 1934 és 1938 után harmadszor nyeri meg a labdarúgó-világbajnokságot. A madridi Bernabeu-stadionban, 90.000 néző előtt, megérdemelt 3:1 arányú győzelmet aratnak az olaszok a nyugatnémet csapattal szemben, amelynek reális esélye volt a bajnoki címre. Olaszország a selejtező mérkőzéseken való gyenge szereplés után úgy került be a döntőbe, hogy legyőzte a címvédő Argentínát (2:1), a legesélyesebb Brazíliát (3:2) és a később harmadik helyen végző Lengyelországot (2:0). A nyugatnémet csapat Ausztria elleni „botrányos játékával” (1:0) került a címoldalakra.

1988 – Grósz Károly nyilatkozik a Newsweeknek

Grósz Károly nyilatkozatot ad a Newsweek címû amerikai hetilapnak, melyben kijelenti: „A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra uszított. (…) 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása. A Szovjetunió katonai akciója mindezt megakadályozta”. Kijelenti továbbá, hogy Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert „egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt”.

1988 – Terrortámadás egy kirándulóhajó ellen

Görögországban az Athéntől délre fekvő Éjina-sziget közelében terroristák támadást hajtottak végre a City of Poros kirándulóhajó ellen. A merényletben kilenc személy vesztette életét, köztük egy magyar házaspár is.

1989 – Budapestre érkezik George Bush

George H. W. Bush amerikai elnök július 13-ig tartó hivatalos látogatásra Budapestre érkezik és beszédet mond a Kossuth-téren.

1989 – Elindul a Rádió Bridge

Budapesten megkezdi adását az első magántulajdonú magyar kereskedelmi rádió, a Rádió Bridge.

1995 – Mészárlás Szrebrenicában

A Ratko Mladić vezette Szerb Köztársasági Hadsereg elfoglalja az ENSZ-védelem alatt álló Szrebrenicát, ahol több mint 8.700 bosnyákot végez ki.

1995 – Öt túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport

Öt nyugat-európai túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport. Mivel nem teljesítik követeléseiket, az egyik norvég turistát augusztusban lefejezik.

1997 – Kigyullad egy thaiföldi szálloda

A kilencven halálos áldozatot követelő tragédiában hét magyar turista is életét veszti, akik a Tan-Túra szervezésében nyaraltak a Távol-Keleten.

2007 – A pakisztáni hadsereg elfoglalja a Vörös Mecsetet

A pakisztáni hadsereg két napi ostrom után ellenőrzés alá vonta az iszlám fundamentalisták szentélyét, a Vörös Mecsetet. Az összecsapások során 73 iszlám fegyveres és kilenc katona esett el.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás