2018. szeptember 22., szombat - Móric

Molnár Csilla Andrea (Fotó: YouTube.com)

32 évvel ezelőtt hunyt el a szépségkirálynővé választott fiatal fonyódi diáklány

A Gergely-naptár szerint az év 191. napja, az évből még 174 nap van hátra.

1986-ban ezen a napon hunyt el 17 évesen Molnár Csilla Andrea, fonyódi diáklány, 1985-ös magyar szépségkirálynő, az 1986-os Miss Europe szépségverseny harmadik helyezettje, aki messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. A szép fiatal lány életét megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek Magyarországon ilyen vetélkedést.

2018. július 10., kedd

A Nap kel: 4 óra 56 perckor, nyugszik: 20 óra 42 perckor.
A Hold kel: 2 óra 30 perckor, nyugszik: 17 óra 46 perckor.

Névnapok

Amália, Alma, Almanda, Amál, Amilla, Bekény, Bekes, Elma, Engelbert, Január, Kanut, Kenese, Melina, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Szilvána, Szilvánusz, Ulrik.

Amália

A női név a germán Amal- kezdetű nevekből származik, a névképző egy gót királyi családra utal. Az 1990-es években igen ritkán fordult elő, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást..

Július 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1509 – Kálvin János
francia származású, svájci reformátor
(† 1564)

1517 – Châtillon bíboros
(er. Odet de Coligny)
Toulouse érseke, Beauvais püspöke, pair, később a hugenották egyik vezére
(† 1571)

1658 – Luigi Ferdinando Marsigli
olasz földrajztudós, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona és kalandor
(† 1730)

1856 – Nikola Tesla
horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus
(† 1943)

1871 – Marcel Proust
francia író
(† 1922)

1875 – Danckai Pattantyús Ábrahám Dezső
ügyvéd, 1919-ben a második szegedi kormány miniszterelnöke
(† 1973)

1895 – Carl Orff
német zeneszerző („Carmina Burana”)
(† 1982)

1949 – Dunai Tamás
többek között Jászai-, Kazinczy- és eMeRTon-díjas színművész, színigazgató, Érdemes és Kiváló Művész

1954 – Neil Tennant
brit énekes, zenész (Pet Shop Boys)

1969 – Gale Harold
amerikai színész

Július 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1290 – IV. (Kun) László
magyar király
(* 1262)

1559 – II. Henrik
francia király
(* 1518)

1851 – Louis Daguerre
francia díszlettervező, a fényképészet úttörője, a daguerreotípia feltalálója
(* 1789)

1873 – Latabár Endre
(er. Latabár András)
színművész, színigazgató, zeneszerző, a Latabár-színészdinasztia alapítója
(* 1811)

1884 – Paul Morphy
amerikai sakkozó, az első nem hivatalos sakkvilágbajnok
(* 1837)

1986 – Molnár Csilla Andrea
diáklány, szépségkirálynő, modell
(* 1969)

1993 – Kun Péter
zenész, gitáros (Edda Művek)
(* 1967)

2013 – Emőd György
színművész, rendező, műfordító
(* 1955)

2015 – Omar Sharif
(er. Michel Demitri Chalhoub)
Golden Globe- és César-díjas egyiptomi színész
(* 1932)

2016 – Pethő Zsolt
Balázs Béla-díjas zeneszerző, a Pannónia Filmstúdió zenei referense
(* 1937)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely július 10-én történt

1290 – Meggyilkolják IV. (Kun) Lászlót

IV. László végzetét „szeretett” kunjai teljesítették be. A király a Bihar megyei Körösszeg váránál tartózkodott, amikor kun merénylők támadtak rá és megölték. Az indíték okát pontosan nem ismerjük. Az uralkodót nem lehetett kun-ellenességgel vádolni: kun szeretőket tartott, kun szokásokat vett fel, és csak a pápa és az egyház erőteljes fellépésének (pápai legátus, kiközösítés) hatására sikerült valamennyire visszatéríteni a katolikus erkölcsökre. Elfogadta a kun törvényeket, majd fegyveresen lépett fel a lázadó kunok ellen. A meggyilkolt uralkodó holttestét Csanádon helyezték végső nyugalomra.

1521 – Mehmed Nándorfehérvárt löveti

Piri Mehmed nagyvezér hozzákezd Nándorfehérvár külső falainak lövéséhez.

1541 – Szulejmán Budára ér

I Szulejmán szultán előhada Buda alá ér.

1559 – Uralkodót váltanak Párizsban

II. Henrik francia király lovagi tornán bekövetkezett halálos balesete után felesége, Medici Katalin veszi át a kormányzást kiskorú fia, II. Ferenc nevében, és ezzel meghatározó szerephez jut Franciaország politikájának alakításában. II. Henrik egykori befolyásos szeretőjét, Diane de Poitiers-t elűzik az udvarból. II. Ferenc 1560. december 5-i halála után IX. Károly néven tízéves öccse lesz anyja, Medici Katalin gyámkodásával az új francia király. Katalin politikai célja, hogy a vallási vitákon felülemelkedve nemzeti egységet hozzon létre. Kormányzása azonban politikai intrikákban merül ki, és akaratát képtelen a vallási és feudális csoportosulásokra rákényszeríteni. I. Ferenc, II. Henrik és utódaik uralkodása idején Franciaország kulturális fénykorát éli. Már 1528-ban, I. Ferenc idején elkezdődött a fontainebleau-i kastély építése, mely önálló művészeti iskolát teremtett. A kastély építésénél az itáliai művészek a reneszánsz és a manierizmus stíluselemeit gótikus hagyományokkal ötvözték.

1584 – Meggyilkolják Orániai Vilmost

Az 51 éves I. (Hallgatag) Vilmost, Oránia hercegét, Holland, Zeeland és Utrecht helytartóját a katolikus Balthazar Gérard meggyilkolja. II. Fülöp spanyol király 1580-ban egy dekrétumban törvényen kívül helyezte Vilmost amiatt, hogy az északnyugati németalföldi tartományok függetlenségéért küzdött. Vilmos célja Németalföld föderatív egybefogása volt a tartományok régi nemesi igazgatásának megőrzésével, és a vallási türelem támogatásával. Egyesítési törekvéseit azonban a vallási ellentétek meghiúsították. Habár Orániai Vilmos nemes célját nem egészen érte el, személyiségével és céltudatosságával a későbbi Hollandia alapjait teremtette meg.

1684 – Musztafa Szentendrénél támad

Musztafa pasa Szentendre környékén rátámad a szövetséges csapatokra.

1778 – Francia hadüzenet

XVI. Lajos francia király hadat üzen Angliának, támogatva a függetlenségükért küzdő amerikai angol gyarmatokat.

1827 – Megalapítják a Nemzeti Kaszinót

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A „díszes gyülekező hely”-en az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb személyiségei, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy „egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak”.

A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett, melynek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), s melyben a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már háromezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett, a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője.

A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban jöttek létre kaszinók, társalgóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson, Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig ezeknek az egyleteknek a száma mintegy kétszázra volt tehető.

1869 – Irányi egyenjogúságot követel

Irányi Dániel, a szélsőbal képviselője, a felekezetek egyenjogúsítását célzó törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé.

1871 – Létrejön a Műegyetem

A pesti József Polytechnikumot egyetemi rangra emelik, és felveszi a József Műegyetem nevet.

1898 – A fasodai incidens válsághoz vezet

Egy brit expedíció a Nílus déli völgyében fekvő Fasoda városkánál a Kongóból előnyomuló franciákkal találkozik, és visszavonulásra készteti őket, így a franciák azon szándéka, hogy a Nílus déli völgyében a brit uralmat megtörjék, kudarcot vall. A két csapat összetűzése háborús konfliktushoz vezet, de Nagy-Britannia határozottsága és a brit flotta ereje a franciákat meghátrálásra és Fasodából való kivonulásra kényszeríti. 1899 márciusában Franciaország – a Csád-tó vidékén tett bizonyos engedmények ellenében – letesz arról, hogy a Felső-Nílus menti Bár-el-Gazálig hatoljon előre, és megelégszik azzal, hogy birodalmát Nyugat- és Észak-Afrikára korlátozza.

1900 – Megnyitják a párizsi metrót

Párizs metrórendszere ma 16 metróvonalból áll, amelyek főleg föld alatt haladnak, és teljes hosszuk eléri a 211 kilométert. A rendszer, amely Párizs egyik jelképévé vált, híres kiterjedt belvárosi útvonalhálózatáról és a szecesszió által befolyásolt homogén építészeti stílusáról.

1919 – Kun Béla Leninnek sürgönyöz

Kun Béla külügyi népbiztos Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen. A Forradalmi Kormányzótanács közzéteszi CXXVI. számú rendeletét, a 45 évnél fiatalabb tartalékos tisztek mozgósításáról. A Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereg Főparancsnokságáról lemondott Böhm Vilmost bécsi követté nevezi ki.

1924 – Fogházra ítélik József Attilát

Nyolc hónapnyi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítéli a Budapesti Büntető Törvényszék József Attilát „Lázadó Krisztus” című verséért.

1939 – Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszus kezdődik Budapesten

A 38 államból érkezett 532 küldött cukor-,szesz- és élelmiszer-ipari kérdéseket vitat meg.

1940 – Pétain megalapítja Vichy-Franciaországot

Néhány nappal Franciaország összeomlása és a fegyverszüneti egyezmény június 22-i aláírása után, a Vichybe összehívott francia nemzetgyűlés a 74 esztendős Philippe Pétain marsall június 17. óta hivatalban levő kormányát ruházza fel az alkotmányozó és végrehajtó teljhatalommal. A Franciaország közepén fekvő jelentős fürdőváros Vichy, július 1. óta a „Francia Állam”, a meg nem szállt, ún. szabad Franciaország székhelye.

Pétain kormányában a politikai vezető Pierre Laval, aki erőteljes politikai nyomással először azt éri el, hogy a hatalmat Pétainre ruházzák. Míg Pétain marsall Németországgal szemben időnyerésre törekszik, Laval korlátozott együttműködéssel kísérli meg Franciaország helyzetének megjavítását. Lavalt néhány hónap múlva felmentik tisztségéből és letartóztatják, Adolf Hitler követelésére azonban 1942-ben ismét miniszterelnök-helyettessé nevezik ki. Míg a Pétain-kormány elkerülhetetlennek tartja a fegyverszüneti egyezmény megkötését Hitlerrel, Londonban Charles de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetője Franciaország nevében az ellenállás folytatására szólít fel. Franciaország politikai vezetésének együttműködőkre és ellenállókra szakadása már a fegyverszünet előtt megmutatkozott Bordeaux-ban, ahová a kormány Adolf Hitler nyugati támadása után menekült.

1940 – Teleki Hitlerrel tárgyal

Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel és Cianó gróffal a magyar-román konfliktus megoldásáról.

1940 – Olasz hadüzenet

Benito Mussolini, Olaszország vezére hadat üzen Nagy-Britanniának és (a németek által már levert) Franciaországnak.

1943 – Szicíliában szövetséges csapatok szállnak partra

Brit és amerikai csapatok szállnak partra Szicília déli csücskén. A szövetségesek Olaszország legdélnyugatibb részén veszik fel a harcot a tengelyhatalmakkal, mivel az ottani területek katonailag a legkevésbé biztosítottak. Szicíliában az olasz csapatok csekély ellenállást tanúsítanak. Az augusztus 17-i messinai bevonulással a sziget elfoglalása befejeződött. A német és az olasz csapatok már augusztus 9-én hozzáfogtak kiürítéséhez.

A szövetségesek szicíliai partraszállása Benito Mussolini fasiszta kormányának bukásához vezet. A Pietro Badolglio vezette új kormány fegyverszüneti tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel. Hosszas tárgyalások után szeptember 3-án Giuseppe Castellano és Dwight D. Eisenhower tábornokok aláírják a fegyverletételt. Egy pótokmány meghatározatlan időre felfüggeszti Olaszország jogi létezését. Ugyanazon a napon brit és amerikai csapatok szállnak partra Calabriában az olasz szárazföldön és szeptember 9-én Salernóban. A német csapatok kezdeti heves ellenállás után visszavonulnak a Volturnóig. A szövetségesek október 6-ig az olasz állam területének kereken egynegyedét hódítják meg. Szeptember 8-án bejelentik az olasz fegyverletételt.

A német haderő a szövetségesek partraszállására és az olasz fegyverletételre az olaszországi, franciaországi és balkáni olasz csapatok lefegyverzésével válaszol, ezenkívül szeptember 10-én német csapatok szállják meg Rómát, így Olaszország több mint a kétharmada a németek kezére kerül. A királyi család és a Badolglio-kormány délre, a szövetségesekhez menekül. Október 13-án, az olasz kormány hadat üzen a Német Birodalomnak. Az eseményekkel nyugati felfogás szerint megnyílt a Szovjetunió által régóta követelt európai második front.

1962 – Fellövik az első amerikai távközlési műholdat

A Telstar–1 segítségével televíziós közvetítés történik az USA és Nagy-Britannia között.

1970 – Létrehozzák a KGST bankját

A szocialista országok együttműködése jegyében 1970-ben hozták létre a KGST Nemzetközi Beruházási Bankját, amelynek célja hosszú lejáratú hitelek nyújtása volt. A bank alaptőkéje 1052,6 millió transzferábilis rubel volt, amit a tagországok a KGST-n belüli exportjuk arányában fizettek be. A Nemzetközi Beruházási Banknak fontos szerepet szántak a KGST 1971. augusztus 24-i ülésén elfogadott komplex program megvalósításában, amiben a tagországok gazdasági integrációt fejlesztő, hosszú távú intézkedéseit rögzítették.

1976 – Környezeti katasztrófa Sevesonál

Egy vegyi gyárban 1976. július 10-én bekövetkezett robbanás során felszabaduló dioxin nevű méreg elpusztította a Milánó közelében fekvő Seveso község életfeltételeit. A környezet szennyeződése miatt a helység lakóit ki kellett telepíteni, a tartós károsodás felmérhetetlen.

1985 – Elsüllyesztik a Greenpeace hajóját

A francia titkosszolgálat az új-zélandi Auckland kikötőjében elsüllyeszti a Greenpeace környezetvédő szervezet Rainbow Warrior nevű hajóját. Franciaország honvédelmi minisztere az ügy miatt később lemondásra kényszerül.

1989 – Tömegesen sztrájkolnak a bányászok a Szovjetunióban

A szibériai kubaszi szénmezők bányászainak sztrájkja néhány nap alatt a Szovjetunió összes bányavidékére kiterjedő tömeges tiltakozássá dagadt. Mihail Gorbacsov szerint a megmozdulás, amelynek ereje csak a hónap végén csökkent, alapvetően fenyegeti az átalakítási politikát. A sztrájk tetőpontján csupán a Szovjetunió legnagyobb bányavidékén, az ukrajnai Donyec-vidéken 300.000 munkás hagyta abba a munkát. A megmozdulások hullámai elérték az Északi-sarkkört és a délen fekvő Kazahsztánt is. Gorbacsov három drámai felhívásban fordult a sztrájkolókhoz. Felszólította őket, hogy vegyék fel a munkát, mert különben a reformok sikerét veszélyeztetik. Mindazonáltal elismerte követeléseik jogosságát.

A sztrájkolók mindenekelőtt a következőket követelik:

  • a bányavidékek gazdasági önállóságát, hogy ne kelljen a teljes nyereségüket leadni a moszkvai Szénügyi Minisztériumnak;
  • a bányavidékek katasztrofális környezetvédelmi helyzetének megjavítását;
  • a hivatalos szakszervezetek mellett létrejött sztrájkbizottságok továbbra is működhessenek.

Sokfajta élelmiszer és olyan alapvető cikkek, mint a ruházat és a cipő, alig kaphatók vidéken. Az elavult munkakörülmények miatt az elmúlt 9 évben tízezer bányász vesztette életét. A tárgyalások Kreml-beli vezetői messzemenően beleegyeztek a követelések teljesítésébe, amelyeket közvetlenül a helyi sztrájkbizottságokkal vitattak meg. Ezt követően a bányászok augusztusban felvették a munkát. Gorbacsov szerint a sztrájk miatt keletkezett népgazdasági veszteségek elérik a 70 milliárd rubelt.

1996 – Liberális kongresszus ül össze Bécsben

A kétnapos bécsi kongresszuson az európai liberális pártok kidolgozzák a liberális álláspontot az információs társadalom előkészítésére, eszerint liberalizálni kell a telekommunikációs piacot, valamint új, magas termelékenységű foglalkozásokat kell létrehozni.

A bécsi nyilatkozat fő témái:

  • az Európai Unió kül-, igazságügy- és belpolitikai reformja;
  • az intolerancia elleni küzdelem;
  • környezetvédelem;
  • Európa nagyobb szerepvállalása az egész világon megvalósítandó béke, biztonság és demokrácia kérdéseiben.

 

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás