2018. augusztus 16., csütörtök - Ábrahám

Jordán Tamás (Fotó: YouTube.com)

75 éves lett ma a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színigazgató

Az év 15. napja a Gergely-naptár szerint, az évből még 350 nap van hátra.

1943-ban ezen a napon született Budapesten Jordán Tamás, többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművész, rendező, színigazgató, főiskolai docens, Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, A Magyar Költészet Napjához kapcsolódó „Nagy versmondás” elnevezésű programsorozat egyik ötletgazdája és elindítója.

Jordán Tamás
(Budapest, 1943. január 15. –)

1961-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban és már ekkor vonzalmat érzett a színművészet iránt: általános és középiskolai osztálytársa és barátja, Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, amelynek még mint főiskolás Ruszt József volt a rendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára azonban nem nyert felvételt, így édesapja kérésére 1966-ban földmérőként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán, de egyetemi évei alatt végig játszott az említett együttessel. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor elhívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.

1970-ben a 25. Színházban felkérték egy egymondatos szerepre, majd ezután eleinte munka mellett, keresetkiegészítésként játszott, de hamarosan annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda (ORI) kiadta az igazolást, hogy színész – leszerződött a színházhoz. 1977-től, amikor a 25. Színházat összevonták az Állami Déryné Színházzal, a Várszínház színésze, majd 1980-tól 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt.

Rendezői debütálása 1987-ben, a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond „Úri muri” című előadás volt a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával, amely előadásban maga is játszott. 1991-ben Lázár Katival közösen megalapították a Merlin Színház színitanodáját, majd, amikor Márton András, a Merlin kitalálója Los Angelesbe utazott, ő vette át a színház igazgatói posztját, amelyet 2003-ig töltött be. 2003. január 1-jétől 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, ezt követően pedig Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat.

2002 és 2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára volt, 2007-től 2010-ig pedig főiskolai docensként az akkor még a Berzsenyi Dániel Főiskola kereteiben, majd 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ részeként Szombathelyen működő Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Színházművészeti Intézeti Tanszékének vezetője volt. 2017-ben Lukáts Andorral közösen a „kaposvári hagyományokon” alapuló színészképzést indított fiatalok számára a budapesti Sanyi és Aranka Színházban. 2012-től 2015-ig a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Szakmai Kollégiumának tagja, 2006 novemberétől 2007 májusáig a Magyar Színházi Társaság elnöke.

2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára A Magyar Költészet Napjához kapcsolódó „Nagy versmondás” elnevezésű programsorozatot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira, valamint az, hogy a résztvevők megtapasztalják, verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható – írja róla a Wikipédia.

2018., január 15., hétfő

A Nap kel 7 óra 26, perckor, nyugszik 16 óra 21 perckor.
A Hold kel 5 óra 57 perckor, nyugszik 15 óra 9 perckor.

Névnapok

Loránd, Lóránt, Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.

Loránd, Lóránt

A Lóránd férfinév a germán eredetű Roland magyar alakváltozata, az r és az l betűk felcserélődésével képződött, míg a Lóránt ennek egyik változata. Mindkettő jelentése: „dicsőség”. Az 1990-es években a Lóránt igen ritka név volt, de valamivel gyakoribb, mint a Loránd, a 2000-es években a Lóránt 2005-ig a 85-91., 2009-ben a 98., a Lóránd azonban nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Wikipédia Napja

2001-ben ezen a napon indult útjára a wikialapú Wikipédia-projekt. A Wikipédia-napot évek óta online és offline is ünneplik.

Január 15. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1622 – Molière
(er. Jean-Baptiste Poquelin)
francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője
(† 1673)

1849 – Darányi Ignác
jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, földművelésügyi miniszter
(† 1927)

1882 – Zádor István
Kossuth-díjas festő- és grafikusművész
(† 1963)

1907 – Kolozsvári Grandpierre Emil
Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas író, műfordító, kritikus
(† 1992)

1908 – Teller Ede
magyar születésű, amerikai atomfizikus
(† 2003)

1929 – Martin Luther King Jr.
Nobel-békedíjas amerikai polgárjogi vezető
(† 1968)

1943 – Jordán Tamás
Kossuth és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színigazgató, egyetemi docens, Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

1951 – Takács Kati
(er. Takács Katalin)
Jászai-díjas színművésznő, Érdemes Művész

1955 – Horineczky Erika
színművésznő
(† 2010)

1977 – Lakatos Márk
stylist, divat-újságíró, jelmeztervező

Január 15. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1519 – Vasco Núñez de Balboa
spanyol konkvisztádor, felfedező
(* 1475)

1919 – Rosa Luxemburg
lengyel születésű, német szociáldemokrata politikusnő
(* 1871)

1943 – Eric Knight
angol író („Lassie hazatér”)
(* 1897)

1975 – Ék Sándor
(er. Leicht Sándor)
Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész
(* 1902)

1983 – Meyer Lansky
amerikai maffiavezér
(* 1902)

1988 – Seán MacBride
Nobel-békedíjas ír politikus
(* 1904)

1994 – Cziffra György
többek között Liszt-díjas zongoraművész
(* 1921)

2008 – Brad Renfro
amerikai színész
(* 1982)

2013 – Bakó Márta
színművésznő (* 1920)

2017 – Olofsson Placid
(er. Olofsson Károly)
svéd származású, magyar bencés szerzetes, tanár, Gulag-túlélő
(* 1916)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely január 15-én történt

1346 – I. Lajos a pápánál tiltakozik

I. (Nagy) Lajos tiltakozik I. Johanna, nápolyi királynő és Lajos tarantói herceg tervezett házassága ellen, egyszersmind arra kéri VI. Kelemen pápát, hogy öccsének, András hercegnek gyilkosait, Johannát, annak hugát, Máriát, Róbert, tarantói herceget és fivéreit, valamint Károly durazzói herceget és fivéreit fossza meg a nápolyi királysághoz való joguktól. A királyságot pedig, mint a pápaságra visszaszállott hűbért rá, Lajosra, az Anjou-házból származó elsőszülöttnek elsőszülöttjére ruházza át.

1559 – Megkoronázzák I. Erzsébetet

Anglia és Írország királynőjévé koronázzák I. Erzsébetet, akinek uralma alatt vált országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá.

I. Erzsébet

I. Erzsébet

1708 – Böttger fehér porcelánt állít elő

Frigyes Ágost szász választófejedelem udvarában szolgálva Johann Friedrich Böttger kezdetben aranyat akart készíteni, kísérletei során azonban a porcelán anyagára talált rá, amelyből 1708 elején sikerült előállítania az első tégely fehér porcelánt. Az iparszerű gyártás feltételei csak később valósultak meg: 1710-ben Meissenben kezdte meg működését az első manufaktúra. Magyarországon az első porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben, Herenden.

Johann Friedrich Böttger fehér porcelánt állított elő

Johann Friedrich Böttger fehér porcelánt állított elő

1759 – Megnyitja kapuit a nagyközönség számára a British Museum

A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. Gyűjteményei – melyek több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét.

1797 – 50 fontos bírság cilinderért

A londoni rövidáru kereskedőt, James Hetherintont azért bűntették meg, mert új szerzeményében, egy cilinderben sétált a város utcáin.

1857 – Megjelenik az első sportlap Magyarországon

A „Lapok a vadászat és a lovászat köréből” című folyóiratot Bérczy Károly alapította.

1861 – Zágrábban báni értekezlet zajlik
Az értekezlet határozatai:
  • a Muraköz hovatartozásáról az országgyűlés döntsön;
  • az országgyűlési választások az 1848. évi választási törvények alapján történjenek;
  • Dalmáciát csatolják vissza Horvátországhoz;
  • állítsák helyre a báni táblát és a helytartóságot.
1872 – Az uralkodó felmenti a közös pénzminisztert

Az uralkodó felmenti ideiglenesen viselt közös pénzminiszteri tisztségéből Andrássy Gyula grófot, és utódjául Ludwig von Holzgethan bárót nevezi ki.

1872 – Szarvas Gábor megalapítja a „Magyar Nyelvőr” című lapot

A nyelvművelő folyóiratot 1994-ig az MTA jelentette meg, 1994 óta az ELTE adja ki.

1877 – Titkos egyezményt kötnek Budapesten

A budapesti titkos egyezményben az Osztrák – Magyar Monarchia és Oroszország megállapodik, hogy a Monarchia jóindulatú semlegességet tanúsít, ha Oroszország háborút indít Törökország ellen, Oroszország pedig támogatást ígér a Monarchiának Bosznia és Hercegovina annektálásához.

1903 – Bejelentik a Bolyai-díj megalapítását

Bolyai János születésének 100. évfordulóját szülővárosában, Kolozsvárott az 1872-ben alapított második magyar tudományegyetemen ünneplik; ezen ünnepen jelentik be Eötvös Loránd MTA elnök és Szily Kálmán MTA főtitkár a nemzetközi matematikai Bolyai-díj megalapítását.

Bolyai János

1919 – Berlinben meggyilkolják Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot

Ellenforradalmi tisztek meggyilkolják Berlinben Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, a német kommunista párt vezetőit.

1942 – Bevezetik a liszt- és kenyérjegyet az ország egész területén

Lisztből havi 2 kg, kenyérből napi 25 dkg a fejadag.

1946 – Megnyitják a budapesti Kossuth hidat

Megnyitják a gyalogos forgalom számára a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített első állandó dunai átkelőt.

1973 – A Lunohod-2 leszáll a Holdon

A szovjet Lunohod-2-t, a legénység nélküli Holdjárót a január 8-án indult Luna-21 juttatta fel a Holdra, ahol május 8-ig üzemelt. Ezalatt összesen 37 km hosszú terepet futott be, 86 panorámafelvételt és több mint 80 ezer tv-képet készített, mert három másodpercenként sugárzott képeket. Magnetométere menet közben állandóan mérte a talajmágnességet és jelentős különbséget mutatott ki a különböző helyek mágnesezettségében.

1993 – Palermóban letartóztatják a maffia egyik legnagyobb vezérét

Salvatore „Toto” Riina, a szicíliai szervezett bűnözés leghírhedtebb alakja 1930-ban született, és a „fenevad”, vagy az „alacsony” névvel illették. Ez utóbbi 1, 58 méteres termetére utal. Riina 1958-tól játszott fontos szerepet a maffia életében, közvetlen kapcsolatban állt a politikai világgal, a Palermóba látogató Andreotti miniszterelnököt például egyenrangú félként üdvözölte. Tevékenyen részt vett az 1981-1983-as maffiaháborúban, nem kímélte Giovanni Falcone vizsgálóbíró életét sem, akivel 1992. május 23-án egy bomba végzett a palermói országúton. Ez már az olasz kormánynak is sok volt, és összehangolt támadást indítottak Riina ellen, ami végül letartóztatásához vezetett. Leghűségesebb híve, Balduccio di Maggio adta fel.

Salvatore „Toto” Riina

Salvatore „Toto” Riina

1997 – Az izraeli csapatoknak el hagyniuk a Jordán folyó nyugati partját

A Netanyahu izraeli miniszterelnök és a PFSZ vezetője, Jasser Arafat által aláírt egyezmény értelmében az izraeli csapatok kivonulnak a Jordán folyó nyugati partján elhelyezkedő településekről.

2008 – Pokolgép robban Bejrútban

Bejrútban bomba robban az amerikai nagykövetség gépkocsija mellett, legkevesebb négy ember meghal és tucatnyian megsebesülnek.

2008 – Elsüllyed egy görög teherszállító hajó

Az Ice Prince húszfős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén elsüllyed Nagy Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.

2015 – Rosszul áll a forint

Történelmi mélypontot ért el a forint árfolyama az euróval szemben, amikor is 326, majd 327,6 forintot kellett fizetni egy euróért. A svájci frank 378, míg más források szerint 484,23 forintos árfolyamon is járt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás