2018. október 21., vasárnap - Orsolya

135 éve hunyt el a XIX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője

A Gergely-naptár szerint az év 44. napja, az évből még 321 nap van hátra.

A Gergely-naptár szerint az év 44. napja, az évből még 321 nap van hátra. 1883-ban ezen a napon hunyt el 69 éves korában, Velencében Richard Wagner (teljes nevén: Wilhelm Richard Wagner) német zeneszerző, karmester, esztéta, aki bár számos műfajban alkotott, mégis operái tették halhatatlanná. Ő volt a német opera megreformálója.

Richard Wagner
(Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.)

Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene: gimnazista korában még tragédiákat is írt. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a mesterségbeli felkészültség legfontosabb elemeit – néhány hónap alatt – Theodor Weinligtől, a lipcsei Tamás-templom nagyra tartott karnagyától sajátította el. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött.

1833-ban karigazgatóként a würzburgi színházhoz került, majd egy évvel később a magdeburgi városi színház karmestere lett. Itt ismerte meg Minna Planert, akivel 1836-ban házasságot kötött. 1837-ben Königsbergben, majd Rigában lett karmester, azután 1839-ben Párizsba menekült hitelezői elől, és ott a legnagyobb nyomorban élt, amíg első sikeres operáját be nem mutatták Drezdában. Ennek sikere segítette az ottani színház karmester állásához.

Részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcban telepedett le, és ott ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi üzletember feleségével, aki miatt elvált feleségétől. 1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között az alkotásnak szentelhette idejét. Kicsapongó és költséges életvitele felháborította a münchenieket, ezért 1865-ben távoznia kellett a bajor fővárosból. Svájcban, Luzern közelében telepedett le. Itt, Tribschenben kapcsolta össze sorsát Liszt Ferenc leányával, Cosimával, akiben nemcsak megértő élettársra, hanem eszméinek lelkes támogatójára is talált. Életének utolsó éveiben megvalósult álma, a bayreuthi operaház. Itt mutatták be legismertebb kompozícióját, a Ring-tetralógiát.

1883. február 13-án dolgozóasztalánál érte utol a hirtelen halál, szívroham végzett vele. Halotti maszkját Augusto Benvenuti készítette el, 1883. február 14-én. Testét Bayreuthba szállították, s ott helyezték örök nyugalomra négy nappal később, a Wahnfried közelében – írja róla a Wikipédia.

2018. február 13., kedd

A Nap kel: 6 óra 51 perckor, nyugszik: 17 óra 5 perckor.
A Hold kel: 5 óra 25 perckor, nyugszik: 14 óra 47 perckor.

Névnapok

Ella, Linda, Benignusz, Elli, Füzike, Gergely, Gergő, Gerő, Jordán, Jordána, Jótám, Katalin, Katarina, Katerina, Katica, Katinka, Kitti, Katrina, Leila, Lejla, Léla, Levente, Maura, Relinda.

Ella

A női név az -ella végű magyar nevek (például Gabriella, Petronella) önállósult beceneve, illetve több név önálló német rövidülése (Eleonora, Elisabeth, Elfriede, Erla, Helene stb.) Az angol nyelvben a germán Alia névből származó, önálló névként tartják számon, ennek jelentése: minden(ség). Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Linda

A női név a -linda végű nevek (pl. Belinda) beceneve. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Február 13. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1865 – Csók István
Kossuth-díjas festőművész, Kiváló Művész
(† 1961)

1873 – Fjodor Ivanovics Saljapin
orosz operaénekes
(† 1938)

1887 – Csáth Géza
író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző
(† 1919)

1907 – Rajz János
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1981)

1932 – Grétsy László
nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja, Kiváló Népművelő

1933 – Kim Novak
(er. Marilyn Pauline Novak)
Arany Medve-életműdíjas amerikai színésznő

1938 – Oliver Reed
angol színész
(† 1999)

1945 – Földes László
(Hobo)
Kossuth-, eMeRTon- és Artisjus-díjas bluesénekes, dalszerző, előadóművész

1950 – Peter Gabriel
Grammy-díjas angol zenész, zeneszerző

1974 – Robbie Williams
angol énekes, dalszerző, zenei producer

Február 13. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1141 – II. (Vak) Béla
Árpád-házból származó magyar király
(* 1108 körül)

1678 – Bethlen János
történész, erdélyi kancellár
(* 1613)

1806 – Ambrózy Sámuel
evangélikus prédikátor
(* 1748)

1883 – Richard Wagner
német zeneszerző, karmester, esztéta
(* 1813)

1934 – Pusztai József
(er. Pozderecz József)
magyarországi szlovén tanító, kántor, író, költő, újságíró, magyarosító
(* 1864)

1937 – Nagy István
festőművész
(* 1873)

1997 – Rubik Ernő id.
Kossuth-díjas gépészmérnök, pilóta, feltaláló, repülőmérnök, a legismertebb magyar repülőgép-tervező, a Rubik-kockát feltaláló Rubik Ernő édesapja
(* 1910)

2012 – Frank Braña
(er. Francisco Braña Pérez)
spanyol színész
(* 1934)

2013 – Zsíros Tibor
kosárlabdázó, kosárlabda mesteredző, játékvezető
(* 1930)

2014 – Herpai Sándor
dobos, többek között a V’Moto-Rock és a P. Mobil dobosa
(* 1954)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely február 13-án történt

1327 – Nagyszombat városában királytalálkozó zajlik

I. Károly magyar és János cseh király Nagyszombatban találkoznak egymással. Ennek során szövetséget kötnek a Habsburgok ellen, a lépést házassági szerződéssel erősítik meg. A magyar uralkodó vállalja, hogy segítséget nyújt a cseh királynak, amennyiben országát a Habsburgok részéről támadás érné. A közeledést jól mutatja, hogy eljegyzésre is sor kerül: I. Károly fia, Anjou László herceg illetve János cseh király leánya, Anna között. A házassági szerződésben részletekbe menően meghatározzák a hozomány összegét, a hercegnő magyarországi birtokait, illetve, hogy leendő gyermekeik hogyan örökölhetik a magyar trónt. Arra is kitérnek, hogy Anna illetve László halála esetén milyen következményekkel kell számolni. (A frigy végül László herceg 1329-es halála miatt nem jött létre.) Valószínűleg ekkor határoznak a kettős valutarendszerről, amelynek értelmében a cseh ezüst szerepe megnő a magyar gazdaságban.

1461 – A kassai posztókereskedők piacot bővítenének

A kassai posztókereskedők megkísérlik, hogy a szabók nyersanyagvásárlását is bevonják saját kereskedelmi körükbe, amellyel újabb piacokat tudnának megszerezni. Elképzelésük azonban a szabók ellenállásán végül megbukik.

1475 – Új városi tanács Boroszlóban

I. Mátyás új városi tanácsot nevez ki Boroszlóban.

1476 – Beckensloer János esztergomi érsek elhagyja Magyarországot

A boroszlói német kispolgári családból származó Beckensloer János bátyja révén kerül Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vesz a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozik, és Frigyes császár oldalán Bécs védelmét látja el, majd az országba betörve elfoglalja Pápát és Ugod várát. Miután önként meghódol Mátyásnak, visszakapja egyházi javadalmát.

1464-65-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-68-ban váradi püspök lesz. Részt vesz a moldvai hadjáratban, majd 1468-tól 1474-ig egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosaként kiveszi részét a Vitéz-féle összeesküvés leleplezésében. 1474-től 1476-ig főkancellár. 1474-től 1479-ig esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdi, 1476-bah Aachen-i zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökik, s magával viszi az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47.000 aranyforintot ad kölcsön. Frigyes mindenható tanácsosaként kovácsolja össze a Jagellókkal Mátyás ellen kötött szerződést. Salzburgi érsekként hal meg 1489. december 15-én.

1689 – III. (Orániai) Vilmos trónra lép Angliában

Kereken nyolc hónappal azután, hogy az angol parlament segítségért fordul hozzá, III. (Orániai) Vilmos, Hollandia helytartója feleségével, II. (Stuart) Máriával, II. Jakab, az elszökött király leányával együtt trónra lép Angliában. A királyi párt két hónappal később koronázzák meg. A „Bill of Rights” elnevezésű törvényben, mely az angol alkotmánytörténet egyik legfontosabb dokumentuma, III. Vilmos elismeri a parlament jogát az adók megszavazására és biztosítja a szólásszabadságot. Az Isten kegyelméből eredeztetett abszolút királyságot a parlamenttől függő alkotmányos királyság váltja fel. A vértelen „dicsőséges forradalmat” egy évvel korábban a trónörökös váratlan születése indította el, ami azzal fenyegetett, hogy az anglikán vallású ország hosszú időre egy katolikus dinasztia uralma alá kerülhet. A parlament két nagy pártja, a whigek és a toryk, III. Vilmost hívta Angliába „a protestáns vallás és a szabad parlament érdekében”. II. Jakab király Franciaországba menekül.

1867 – Brüsszelben megkezdik a Senne folyó beborítását

Brüsszelben megkezdik a Senne folyó beborítását, amivel együtt mintegy 1.100, többnyire fából épült házat is elbontanak. A letarolt és beborított területen építik fel eztán a mai belváros nagy részét.

1917 – Letartóztatják Mata Hari-t

Mata Hari, polgári nevén Margaretha Geertruida (Grietje) Zelle, hollandiai születésű bártáncosnőt kémkedés vádjával párizsi hotelszobájában letartóztatják. 1917 júliusában perbe fogják: a vád szerint az ő lelkén szárad 50 ezer francia katona halála, akik a Földközi-tengeren elsüllyesztett hajókon vesztették életüket, mert elárulta a hajók pontos indulását. Bűnösnek találják és 1917 október 15-én, Párizsban kivégzik. Csak halála után derül ki, hogy minden ellene felhozott kémvádért egy másik kémnő, Elsbeth Schragmüller, fedőnevén a Doktor kisasszony a felelős. 2001-ben a Mata Hari Alapítvány keresetben kéri a francia hatóságokat az 1917-es ügy felülvizsgálatára. A vizsgálat pár hónapnyi kutatás után megállapítja, hogy Mata Hari az ellene felhozott minden vádban ártatlan.

Fotó: Wikipedia

Mata Hari
(Fotó: Wikipedia)

1945 – A szovjetek elfoglalják Budát

Adolf Hitler 1944-ben Budapestet „erőddé” nyilvánítja, amelyet „háztól-házig” kell védeni. A szovjet csapatok gyűrűje 1944. december 24-26-án zárul be a főváros körül. Az ostromlók 1945. január 18-án foglalják el Pestet, február 13-án pedig Budát: ezzel befejeződik a főváros bevétele. Az ostrom során meghal vagy fogságba esik szinte a teljes, 79.000 fős védősereg, rajtuk kívül további 50–100.000 civil személyt hurcolnak el az oroszok. Február 13. korábban „Budapest Felszabadulásának a Maja” volt, azonban az igazság az, hogy a szovjet erők – hivatalosan is – Budapestet nem „felszabadították”, hanem mint ellenséges várost „bevették”.

Fotó: Wikipedia

A németek által felrobbantott Széchenyi Lánchíd
(Fotó: Wikipedia)

1945 – A brit és az amerikai légierő bombázza Drezdát

A menekültekkel zsúfolt, védtelen város központja teljesen megsemmisül, a foszforos bombákkal előidézett tűzvészben 25.000 ember veszti életét.

1948 – Kormányküldöttség utazik Moszkvába

Magyar kormányküldöttség utazik Moszkvába, Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Február 18-án aláírják a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.

1960 – Atombombát robbantanak a franciák

Franciaország elvégzi első, 70 kilotonnás kísérleti atombomba robbantását az algériai Reggane-ban (kódnév: „Gerboise bleue”).

1962 – Első alkalommal átadják a Kazinczy-díjat

A Kazinczy-díj – tágabb értelemben ideértve a Kazinczy-érem, Kazinczy-jelvény, Kazinczy-jutalom elismeréseket. „A szép magyar beszédért” odaítélt díj, a legrégebbi és legrangosabb elismerés az anyanyelvápoló mozgalomban.

1966 – Kísérleti atombomba-robbantás a Szovjetunióban

Szovjetunió kísérleti atombomba-robbantást hajt végre Kelet-Kazahsztánban Szemipalatyinszk közelében.

1968 – Tüntetés Csíkszeredában

Csíkszeredában tüntetésekre került sor azért, hogy Hargita megye székhelye ott legyen és ne Székelyudvarhelyen. Az utcai megmozdulások során a városból és a környéki falvakból szervezetten vagy spontán módon érkező emberek a pártbizottság épülete elé vonulnak.

1968 – Még több katona Vietnamban

Az Amerikai Egyesült Államok további 10.500 katonát küld Vietnamba.

1972 – A „Grease” bemutatója a Broadway-n

Bemutatják a „Grease” című musicalt a New York-i Broadway-n.

1974 – Szolzsenyicint kutasítják hazájából

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin szovjet írót és a rendszer kritikusát letartóztatják és egy nappal később kiutasítják a Szovjetunióból. Az író már 16 éve bírálja hazájában uralkodó politikai állapotokat. Az „Ivan Genyiszovics egy napja” című írásának megjelenése (1960) óta egymást követték a tilalmak és üldöztetések. „A pokol tornácán” (1968) és a „Rákpavilon” (1963-1967) című könyveiért, amelyek a Szovjetunióban meg sem jelenhettek. 1970-ben megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Szolzsenyicinhez hasonlóan nyilatkozik meg mind több szovjet író, amiért Moszkva elnyomja és üldözi őket. A Kreml ekkor Szolzsenyicin kiutasításában látja azt a lehetőséget, hogy a disszidenst a Szovjetunióban megfossza közönségétől és megnyugtassa a nyugati kritikusokat. Az író kiutasítása utáni első napokat barátjánál, Heinrich Böll nyugatnémet írónál tölti, s később az USA-ban telepedik le. Szolzsenyicin, aki 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban, matematikatanár és tiszt volt a második világháborúban. A háború után letartóztatták, s 1953-ig egy munkatáborba internálták; 1957-ben rehabilitálták.

1978 – Kísérleti atombomba-robbantás az USA-ban

Az Amerikai Egyesült Államok kísérleti atombomba-robbantást hajt végre a nevadai sivatagban létrehozott tesztbázison.

1984 – Csernyenkót választják az SZKP főtitkárának

A február 9-én elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyébe Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkót választják az SZKP főtitkárává.

1988 – Reformokat kíván a Közös Piac működése

Az Európai Közösség államainak 12 kormányfője 38 órás tárgyalás után megállapodik Brüsszelben agrárpolitikai reformok egész sorában és döntést hoz a pénzügyi rendszer döntő jelentőségű megváltoztatásáról: a mezőgazdasági túltermelés visszaszorításáról és a tagországok közötti terhek igazságosabb elosztásáról. A mérsékeltebb hozzájárulást fizető Nagy-Britannia különleges státusát továbbra is fenntartják. Nagy-Britannia tanúságot tett kompromisszum készségéről, kész növelni a költségvetéshez való hozzájárulása összegét, de csak átmeneti jelleggel. Megállapodnak abban, hogy 1992-re megteremtik az egységes belső piacot. Az 1992 utáni egységes Európa tagjaitól nem csekély erőfeszítéseket fog követelni a nagy célok érdekében, s ez a politikai viszályok szabdalta Anglia gazdaságát nagy feladatok elé állítja (szakszervezetek, privatizálás stb.).

2008 – A maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet

Abdullah A. Badawi, maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet és bejelenti, hogy előre hozott választásokat tartanak, melyet Mizan Zainal Abidin király jóváhagy.

2012 – Pályára áll a Masat-1

Több más műhold társaságában pályára állították a Masat–1 magyar műholdat, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás